SZTE Info

Kiemelt_Emlekhely_AudMax

Történelmi emlékhely az SZTE Auditórium Maximuma, ahonnan elindult az ’56-os forradalom

„A szegedi diákok 1956. október 16-án a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak. Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat.” E két mondat szerepel majd azon a sztélén, amely az SZTE Auditórium Maximumát a történelmi emlékhelyek sorába emeli. A döntés hátteréről és következményeiről az SZTE 1956-os Emlékbizottsága elnökét és titkárát kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Hősöknek nevezte az 1956-os szegedi egyetemistákat Áder János köztársasági elnök a MEFESZ megalakulásának jubileuma alkalmából a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen...” – tudósítottunk a 2016. október 16-i megemlékezésről az SZTE Hírportálján.



Emlekhely_MEFESZ_a_KT_JCS

Koszorú és sztélé

 

A szegedi egyetem ’56-os hallgatói nevében Dr. Kiss Tamás, a forradalom lángját elindító MEFESZ egyik alapítója, az 1956. október 16-i nagygyűlés egyik főszereplője koszorúzott is három évvel ezelőtt, 2016. október 22-én részt vettem a műegyetemi ünnepségen. A „forradalom fővárosi nyitányának” színterét jelentő műegyetemen 1956. október 22-én épp Kiss Tamás mint a szegedi egyetemisták küldötte ismertette a Tisza-parti felsőoktatási intézményben megfogalmazott forradalmi követeléseket… Ezért aztán a rendszerváltozás óta meg szoktak hívni az 1956-os műegyetemi ünnepségekre …

 

– A 60. évfordulón, 2016. október 22-én avatták fel a műegyetem történelmi emlékhellyé nyilvánításának a sztéléjét – idézte föl a három évvel ezelőtt történteket Dr. Kiss Tamás. Az egykori szegei joghallgató az SZTE 1956-os Emlékbizottságának elnöke, illetve e testület titkára, az egyetemisták mozgalmainak történetével is foglalkozó ifjúságkutató Dr. Jancsák Csaba kezdeményezte, hogy a szegedi egyetem bölcsészkari épületének nagytermét, az Auditórium Maximumát, az 1956. október 16-án alapított MEFESZ bölcsőjét, a forradalmi követeléseket elsőként megfogalmazó szegedi nagygyűlés helyszínét is nyilvánítsák történelmi emlékhellyé. – Az erről szóló, az SZTE 1956-os Emlékbizottsága előterjesztését a Boross Péter vezette Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság támogatta. Arról is tájékoztattak, hogy a végső döntés a kormányé. Egy év múlva, a 2017. őszén, a műegyetemi ünnepség után a Nemzeti Örökség Intézet képviselője írásban is tájékoztatott a Kormány 97/2018. (V. 25.) számú rendeletéről.

 


Emlekhely_ma_JCS_KT


Az SZTE miatt módosult a kormányrendelet

 

Nyolc éve született az a kormánydöntés, hogy a magyarországi nemzeti, történeti és kulturális örökség védelmében a jelen magyarság által kifejezett tisztelet megjelenési formájaként „hungaricum-listát” állít össze a kormányzat. Ebben szerepel a 15 magyar nemzeti emlékhely az Országháztól kezdve az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkon át a szigetvári várig. A történelmi emlékhelyek félszáznál is több címet tartalmazó sorába a fertődi Esterházy-kastélytól kezdve a budapesti MTA-székházon át a szegedi Dóm térig.


Emlekhely_p_JCS_KT

 

Nagy büszkeségünk, hogy az SZTE Aud.Max. történelmi emlékhellyé nyilvánítása miatt módosították az e témával foglalkozó 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletét! – hangsúlyozta Dr. Jancsák Csaba. – Ezt indokolja a szegedi egyetem 1956-os szerepvállalása. A forradalom kitörésében való kezdeményező szerepe méltóvá teszi az SZTE Auditórium Maximumát, hogy felkerüljön e listára.


A „Kormány 97/2018. (V. 25.) Korm. rendeletében” az olvasható, hogy „A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A történelmi emlékhelyekről szóló 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”.



’56-os fordulópontok

 

Az 1956-os forradalomhoz kötődő pontok közül így – a 63 évvel ezelőtti időrendben haladva – immár az SZTE Auditórium Maximuma és Budapesten a Műegyetem épülete, valamint a Corvin-köz kapta meg a „történelmi emlékhely” minősítést. Az 55 soros új táblázat immár összesen 66 helyszínt – közte a „Szeged, Egyetem utca 2.”címet is tartalmazza.

 

– E három helyszín meghatározó szerepet játszott a forradalom folyamatában, méltán nyerte el a történelmi emlékhely minősítést – húzta alá Dr. Kiss Tamás. – Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint ha végiggondoljuk, mi minden történt 1956 októberében a szegedi egyetem akkori legnagyobb előadótermében!


kiemelt_20161016i_unnepseg_20161017

 

Történelmi tettnek nevezhető, hogy 1956. október 16-án, a pártdiktatúra teljes hatalma idején, kiálltak a szegedi egyetemisták, s olyan követeléseket hangoztattak nyilvánosan, mint például a szovjet csapatok kivonása, vagy a szabad választások, vagy a nemzeti jelképek. Az első lelkesedés után is folytatták: létrehozták a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét, a MEFESZ-t, s vezetőket választottak. Sőt: 1956. október 20-án tudatosan, a sajtó nyilvánossága előtt megerősítették az Aud. Max.-ban egy nagygyűlésen abban a korban, amikor egy politikai viccért börtönbüntetés járt. Mindezt megfejelték azzal, hogy 21-én küldötteket menesztettek az ország összes egyetemi nagyvárosába, aminek következtében 22-én az összes hazai felsőoktatási intézmény hallgatósága föllázadt… E tett-sorozat mindenképpen megérdemli, hogy a történtek helyszíne, az SZTE Auditórium Maximuma kiemelődjön a forradalmi helyszínek sokaságából.

 

– De megérdemli a Műegyetem is a sztélét, hiszen másnapra, 1956. október 23-ra olyan tüntetést szerveztek az egyetemisták, amely magával ragadta a munkásságot, végül együtt vonultak az utcán – folytatta a történtek összefoglalóját Dr. Kiss Tamás. – A Corvin-közt pedig az emeli ki a forradalmi helyek közül, hogy október 24-én reggel itt volt az első olyan pont, ahol az összeverődött fiatalok és idősebbek felvették a harcot a szovjet harckocsikkal. Ez az a három olyan fordulópont, amelyek közül, ha bármelyik kimaradt volna, nem úgy történtek volna az események, mint ahogy történtek…

 

Az 1956-os forradalom utáni megtorlásra utalva a mosómagyaróvári és salgótartjáni sortűz is szerepel a történelmi helyek listáján.

 

 

Értékátadó feladatok

 

Örökség és értékátadó feladattal is jár belekerülni ebbe a körbe. Erről és a szép motívumokkal díszített sztélé, emléktábla állítás részleteiről tájékoztattak a minap a Nemzeti Örökség Intézetében – árulta el Dr. Jancsák Csaba. Ott – többek között – szó esett a NÖRI szervezésében tavaly harmadik alkalommal megrendezett Emlékhelyek Napjáról. Arról az országos rendezvény-sorozatról, amelyet minden év májusának 2. hétvégéjén tartanak. Ilyenkor az magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontosságú helyszíneire hívják föl a figyelmet, a rendezvényeket és e helyeket ingyen vagy kedvezményesen látogathatják meg az érdeklődők.


SZTE_1956os_Emlekbiz

 

A Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) szakemberivel folytatott legutóbbi megbeszélés eredményéről, illetve az előzményekről, a várható tennivalókról az SZTE rektorát, Prof. Dr. Rovó Lászlót, illetve az SZTE 1956-os Emlékbizottság tagjait 2019. március 20-án tájékoztatta a testület titkára és elnöke. A tanácskozásokon részt vett az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Dr. habil Zakar Péter is.

 

„A szegedi diákok 1956. október 16-án a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak. Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat.” E két mondatba sűrítethető – a NÖRI által megszabott terjedelemben – annak a történés-sorozatnak a lényege, ami az SZTE Egyetem utca 2. épületének a környezetében elhelyezendő emléktáblán is hirdetheti a szegedi egyetemisták és oktatóik ’56-os történelmi és innovatív cselekedeteinek jelentőségét.

 

Az SZTE rektora és az 1956-os Emlékbizottság is azt tervezi, hogy 2019. október 16-án jeles ünnepségen avatják föl az SZTE Auditórium Maximumát történelmi emlékhellyé emelő sztélét.


Emlekhely_MEFESZ_fk_KT_JCS

 

Ez az ünnepély lehet majd a koronája annak az erőfeszítés-sorozatnak, amellyel a magyar emberek tudatába és a történelemoktatásba is mélyebben be szeretnénk emelni a szegedi egyetem hallgatói és oktatói tetteinek az 1956-os, a forradalmat elindító a jelentőségét – utalt az értékekre, illetve az előző évfordulókon elhelyezett emléktáblákra és szobrokra, emlékművekre Dr. Kiss Tamás. – Így az SZTE is bekerül abba a turisztikai kínálatba, amelyet például középiskolások számára szervezendő tanulmányi kirándulások helyszíneként is javasol és támogat majd 2020-tól a NÖRI. Ha a történelmi emlékhely sztéléje egyre több fiatalember figyelmét ráirányítja 1956 és az akkori forradalomban a Szegedi Tudományegyetem polgárainak a történelmi szerepére, akkor beteljesedik vállalt küldetésünk.

 

Az immár három Csongrád megyei nemzeti és történelmi emlékhely – az ópusztaszeri NTE, a szegedi Dóm tér és az SZTE Auditórium Maximuma – a régió, az egyházmegye, a város és az egyetem értékei egymást erősítve mutathatóak be a szabadidő pedagógiában.


Emlekhely_MEFESZ_fk_j_KT_JCS

 

– Az SZTE Bölcsészettudományi Kar épülete – az ott található Auditórium Maximum ablakai alatt –, és a József Attila Tanulmányi és Információs Központ közti egyetemi területen 13 éve állítottuk föl a MEFESZ-emlékművet. A Csongrádon élő szobrászművész, Tóth Béla alkotása a hallgatói mozgalom bölcsőhelyére is utal – hangsúlyozta Dr. Jancsák Csaba. – Tehát egyetemi generációk közös cselekményei előtti tisztelgés a MEFESZ-emlékmű, amely e szempontból egyedülálló Európában. Kifejezi, hogy az igazán nagy dolgok nemcsak akkor történelmi hatásúak, amikor bátrak, akik e jelentős cselekedeteket megteszik, hanem akkor is, ha e tettekben megmutatkozik a generációk összefogása is. A „történelmi emlékhely” cím elnyerése és elhelyezése azt az üzenetet is hordozza majd az SZTE Auditórium Maximumba és környékére látogatóknak, hogy a szegedi egyetemen a hallgatók és az oktatók céljai, erőfeszítései és kollektív történeti emlékezete közös.

 

Emlekhely_AudMax_KT_JCS


Mindezt megalapozzák a szegedi médiaszakemberek, történészek, az SZTE Oral History Kutatócsoportja által föltárt és publikált 1956-os emlékek, összegyűjtött dokumentumok, amelyek tucatnyi kötetbe foglalva láttak napvilágot. Ezt elismerve az SZTE 1956-os Emlékbizottság is támogatta a javaslatot, mely szerint az intézmény 1956-os szerepét föltáró ismeretanyagnak is méltó helye lenne a például az egyetem Szegedre kerülése centenáriumát és alapítása 440. évfordulóját ünneplő 2021. esztendőig létrehozandó egyetemtörténeti múzeumban.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I., fotómontázs: Bobkó Anna

 

 

Könyvajánló:

Újszászi Ilona: A szabadság pillangója

LINK IDE:

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/9766/

 

Jancsák Csaba: Az 1956-os forradalom indítószikrája a szegedi MEFESZ

LINK IDE

http://real.mtak.hu/53580/

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *