SZTE Info

Kiemelt_Emlekhely_AudMax

Történelmi emlékhely az SZTE Auditórium Maximuma, ahonnan elindult az ’56-os forradalom

„A szegedi diákok 1956. október 16-án a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak. Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat.” E két mondat szerepel majd azon a sztélén, amely az SZTE Auditórium Maximumát a történelmi emlékhelyek sorába emeli. A döntés hátteréről és következményeiről az SZTE 1956-os Emlékbizottsága elnökét és titkárát kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Hősöknek nevezte az 1956-os szegedi egyetemistákat Áder János köztársasági elnök a MEFESZ megalakulásának jubileuma alkalmából a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen...” – tudósítottunk a 2016. október 16-i megemlékezésről az SZTE Hírportálján.



Emlekhely_MEFESZ_a_KT_JCS

Koszorú és sztélé

 

A szegedi egyetem ’56-os hallgatói nevében Dr. Kiss Tamás, a forradalom lángját elindító MEFESZ egyik alapítója, az 1956. október 16-i nagygyűlés egyik főszereplője koszorúzott is három évvel ezelőtt, 2016. október 22-én részt vettem a műegyetemi ünnepségen. A „forradalom fővárosi nyitányának” színterét jelentő műegyetemen 1956. október 22-én épp Kiss Tamás mint a szegedi egyetemisták küldötte ismertette a Tisza-parti felsőoktatási intézményben megfogalmazott forradalmi követeléseket… Ezért aztán a rendszerváltozás óta meg szoktak hívni az 1956-os műegyetemi ünnepségekre …

 

– A 60. évfordulón, 2016. október 22-én avatták fel a műegyetem történelmi emlékhellyé nyilvánításának a sztéléjét – idézte föl a három évvel ezelőtt történteket Dr. Kiss Tamás. Az egykori szegei joghallgató az SZTE 1956-os Emlékbizottságának elnöke, illetve e testület titkára, az egyetemisták mozgalmainak történetével is foglalkozó ifjúságkutató Dr. Jancsák Csaba kezdeményezte, hogy a szegedi egyetem bölcsészkari épületének nagytermét, az Auditórium Maximumát, az 1956. október 16-án alapított MEFESZ bölcsőjét, a forradalmi követeléseket elsőként megfogalmazó szegedi nagygyűlés helyszínét is nyilvánítsák történelmi emlékhellyé. – Az erről szóló, az SZTE 1956-os Emlékbizottsága előterjesztését a Boross Péter vezette Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság támogatta. Arról is tájékoztattak, hogy a végső döntés a kormányé. Egy év múlva, a 2017. őszén, a műegyetemi ünnepség után a Nemzeti Örökség Intézet képviselője írásban is tájékoztatott a Kormány 97/2018. (V. 25.) számú rendeletéről.

 


Emlekhely_ma_JCS_KT


Az SZTE miatt módosult a kormányrendelet

 

Nyolc éve született az a kormánydöntés, hogy a magyarországi nemzeti, történeti és kulturális örökség védelmében a jelen magyarság által kifejezett tisztelet megjelenési formájaként „hungaricum-listát” állít össze a kormányzat. Ebben szerepel a 15 magyar nemzeti emlékhely az Országháztól kezdve az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkon át a szigetvári várig. A történelmi emlékhelyek félszáznál is több címet tartalmazó sorába a fertődi Esterházy-kastélytól kezdve a budapesti MTA-székházon át a szegedi Dóm térig.


Emlekhely_p_JCS_KT

 

Nagy büszkeségünk, hogy az SZTE Aud.Max. történelmi emlékhellyé nyilvánítása miatt módosították az e témával foglalkozó 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletét! – hangsúlyozta Dr. Jancsák Csaba. – Ezt indokolja a szegedi egyetem 1956-os szerepvállalása. A forradalom kitörésében való kezdeményező szerepe méltóvá teszi az SZTE Auditórium Maximumát, hogy felkerüljön e listára.


A „Kormány 97/2018. (V. 25.) Korm. rendeletében” az olvasható, hogy „A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A történelmi emlékhelyekről szóló 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”.



’56-os fordulópontok

 

Az 1956-os forradalomhoz kötődő pontok közül így – a 63 évvel ezelőtti időrendben haladva – immár az SZTE Auditórium Maximuma és Budapesten a Műegyetem épülete, valamint a Corvin-köz kapta meg a „történelmi emlékhely” minősítést. Az 55 soros új táblázat immár összesen 66 helyszínt – közte a „Szeged, Egyetem utca 2.”címet is tartalmazza.

 

– E három helyszín meghatározó szerepet játszott a forradalom folyamatában, méltán nyerte el a történelmi emlékhely minősítést – húzta alá Dr. Kiss Tamás. – Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint ha végiggondoljuk, mi minden történt 1956 októberében a szegedi egyetem akkori legnagyobb előadótermében!


kiemelt_20161016i_unnepseg_20161017

 

Történelmi tettnek nevezhető, hogy 1956. október 16-án, a pártdiktatúra teljes hatalma idején, kiálltak a szegedi egyetemisták, s olyan követeléseket hangoztattak nyilvánosan, mint például a szovjet csapatok kivonása, vagy a szabad választások, vagy a nemzeti jelképek. Az első lelkesedés után is folytatták: létrehozták a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét, a MEFESZ-t, s vezetőket választottak. Sőt: 1956. október 20-án tudatosan, a sajtó nyilvánossága előtt megerősítették az Aud. Max.-ban egy nagygyűlésen abban a korban, amikor egy politikai viccért börtönbüntetés járt. Mindezt megfejelték azzal, hogy 21-én küldötteket menesztettek az ország összes egyetemi nagyvárosába, aminek következtében 22-én az összes hazai felsőoktatási intézmény hallgatósága föllázadt… E tett-sorozat mindenképpen megérdemli, hogy a történtek helyszíne, az SZTE Auditórium Maximuma kiemelődjön a forradalmi helyszínek sokaságából.

 

– De megérdemli a Műegyetem is a sztélét, hiszen másnapra, 1956. október 23-ra olyan tüntetést szerveztek az egyetemisták, amely magával ragadta a munkásságot, végül együtt vonultak az utcán – folytatta a történtek összefoglalóját Dr. Kiss Tamás. – A Corvin-közt pedig az emeli ki a forradalmi helyek közül, hogy október 24-én reggel itt volt az első olyan pont, ahol az összeverődött fiatalok és idősebbek felvették a harcot a szovjet harckocsikkal. Ez az a három olyan fordulópont, amelyek közül, ha bármelyik kimaradt volna, nem úgy történtek volna az események, mint ahogy történtek…

 

Az 1956-os forradalom utáni megtorlásra utalva a mosómagyaróvári és salgótartjáni sortűz is szerepel a történelmi helyek listáján.

 

 

Értékátadó feladatok

 

Örökség és értékátadó feladattal is jár belekerülni ebbe a körbe. Erről és a szép motívumokkal díszített sztélé, emléktábla állítás részleteiről tájékoztattak a minap a Nemzeti Örökség Intézetében – árulta el Dr. Jancsák Csaba. Ott – többek között – szó esett a NÖRI szervezésében tavaly harmadik alkalommal megrendezett Emlékhelyek Napjáról. Arról az országos rendezvény-sorozatról, amelyet minden év májusának 2. hétvégéjén tartanak. Ilyenkor az magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontosságú helyszíneire hívják föl a figyelmet, a rendezvényeket és e helyeket ingyen vagy kedvezményesen látogathatják meg az érdeklődők.


SZTE_1956os_Emlekbiz

 

A Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) szakemberivel folytatott legutóbbi megbeszélés eredményéről, illetve az előzményekről, a várható tennivalókról az SZTE rektorát, Prof. Dr. Rovó Lászlót, illetve az SZTE 1956-os Emlékbizottság tagjait 2019. március 20-án tájékoztatta a testület titkára és elnöke. A tanácskozásokon részt vett az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Dr. habil Zakar Péter is.

 

„A szegedi diákok 1956. október 16-án a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak. Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat.” E két mondatba sűrítethető – a NÖRI által megszabott terjedelemben – annak a történés-sorozatnak a lényege, ami az SZTE Egyetem utca 2. épületének a környezetében elhelyezendő emléktáblán is hirdetheti a szegedi egyetemisták és oktatóik ’56-os történelmi és innovatív cselekedeteinek jelentőségét.

 

Az SZTE rektora és az 1956-os Emlékbizottság is azt tervezi, hogy 2019. október 16-án jeles ünnepségen avatják föl az SZTE Auditórium Maximumát történelmi emlékhellyé emelő sztélét.


Emlekhely_MEFESZ_fk_KT_JCS

 

Ez az ünnepély lehet majd a koronája annak az erőfeszítés-sorozatnak, amellyel a magyar emberek tudatába és a történelemoktatásba is mélyebben be szeretnénk emelni a szegedi egyetem hallgatói és oktatói tetteinek az 1956-os, a forradalmat elindító a jelentőségét – utalt az értékekre, illetve az előző évfordulókon elhelyezett emléktáblákra és szobrokra, emlékművekre Dr. Kiss Tamás. – Így az SZTE is bekerül abba a turisztikai kínálatba, amelyet például középiskolások számára szervezendő tanulmányi kirándulások helyszíneként is javasol és támogat majd 2020-tól a NÖRI. Ha a történelmi emlékhely sztéléje egyre több fiatalember figyelmét ráirányítja 1956 és az akkori forradalomban a Szegedi Tudományegyetem polgárainak a történelmi szerepére, akkor beteljesedik vállalt küldetésünk.

 

Az immár három Csongrád megyei nemzeti és történelmi emlékhely – az ópusztaszeri NTE, a szegedi Dóm tér és az SZTE Auditórium Maximuma – a régió, az egyházmegye, a város és az egyetem értékei egymást erősítve mutathatóak be a szabadidő pedagógiában.


Emlekhely_MEFESZ_fk_j_KT_JCS

 

– Az SZTE Bölcsészettudományi Kar épülete – az ott található Auditórium Maximum ablakai alatt –, és a József Attila Tanulmányi és Információs Központ közti egyetemi területen 13 éve állítottuk föl a MEFESZ-emlékművet. A Csongrádon élő szobrászművész, Tóth Béla alkotása a hallgatói mozgalom bölcsőhelyére is utal – hangsúlyozta Dr. Jancsák Csaba. – Tehát egyetemi generációk közös cselekményei előtti tisztelgés a MEFESZ-emlékmű, amely e szempontból egyedülálló Európában. Kifejezi, hogy az igazán nagy dolgok nemcsak akkor történelmi hatásúak, amikor bátrak, akik e jelentős cselekedeteket megteszik, hanem akkor is, ha e tettekben megmutatkozik a generációk összefogása is. A „történelmi emlékhely” cím elnyerése és elhelyezése azt az üzenetet is hordozza majd az SZTE Auditórium Maximumba és környékére látogatóknak, hogy a szegedi egyetemen a hallgatók és az oktatók céljai, erőfeszítései és kollektív történeti emlékezete közös.

 

Emlekhely_AudMax_KT_JCS


Mindezt megalapozzák a szegedi médiaszakemberek, történészek, az SZTE Oral History Kutatócsoportja által föltárt és publikált 1956-os emlékek, összegyűjtött dokumentumok, amelyek tucatnyi kötetbe foglalva láttak napvilágot. Ezt elismerve az SZTE 1956-os Emlékbizottság is támogatta a javaslatot, mely szerint az intézmény 1956-os szerepét föltáró ismeretanyagnak is méltó helye lenne a például az egyetem Szegedre kerülése centenáriumát és alapítása 440. évfordulóját ünneplő 2021. esztendőig létrehozandó egyetemtörténeti múzeumban.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I., fotómontázs: Bobkó Anna

 

 

Könyvajánló:

Újszászi Ilona: A szabadság pillangója

LINK IDE:

http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/9766/

 

Jancsák Csaba: Az 1956-os forradalom indítószikrája a szegedi MEFESZ

LINK IDE

http://real.mtak.hu/53580/

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 14.
    12:10 - 12:10
  • október 14.
    14:00 - 15:00
  • október 14.
    14:00 - 15:00
    Join us for a public talk on Hungary's democratic transition from the perspective of the number-two diplomat of the U.S. Embassy in Budapest in 1989. Donald Kursch served as Deputy Chief of Mission in Budapest between 1986 and 1990 so he was close witness to the events that led to the change of regime. The talk is followed by a Q&A guided by Professor of Political Science (SZTE) Dr. Norbert Merkovity.
  • október 14.
    16:30 - 18:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író, szerkesztő
    A lidércfény vagy bolygó-tűz különleges természeti jelenség. Fény, amely a legsötétebb éjszakában is képes reményt adni. Nem tudni, hol, mikor lobban fel e bolygó fény, de ilyenkor segít élni, életben maradni, megérteni önmagunkat és a világot. Ilyen, a hivatalosan oktatott irodalomtörténet mellett bolygó fényeknek szánja Bárdos József ezeket a kis, novellaszerű történeteket, amelyek egy pillanatra erős fénybe helyeznek, megvilágítanak egy arcot, egy sorsdöntő helyzetet. Az elbeszélések témái gyakran súlyosak, és veszélyesek az ábrázolt élethelyzetek. Mint például Arany János és Jókai Mór beszélgetése a Haynau-uralom sötét éjszakájában. Vagy a Madách Imre letartóztatása előtti pillanat, vagy Balassi Bálint Lengyelországba való elbujdosásának felidézése. A novelláskötet élményszerűen átélhető képet nyújt a lenyűgöző magyar irodalmi örökségről.
  • október 14.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Dusha Béla fotóművész
    Közreműködik: Fabulya Andrea versmondó
    Dr. Gyeviki János PhD (Szeged, 1949) a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1972-ben szerzett gépészmérnöki, majd 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát. 2011-ben az SZTE Mérnöki Kar egyetemi docenseként ment nyugdíjba, de azóta is oktat. 1970 óta fotografál. 1977 óta tagja a Szegedi Fotóklubnak, 2015 óta a SZAB Fotóművészeti Munkabizottságnak. Számos csoportos és egyéni kiállításon szerepelt. Az utóbbi években képeivel a tanyavilág emlékeit keresi, az elmúlás gondolatát, szépségét járja körül. A tárlat összefoglaló képet kíván nyújtani egy gazdag életműről.
    Megtekinthető október 22-ig, munkanapokon 08.00-20.00 óráig.