Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A „szorgalmam keresménye” kifejezés mit jelent? Mennyibe került egy jobbágygyerek mesterségre taníttatása a XVIII – XIX. században? Miből állt a kelengye? Miért végrendelkeztek azok a jobbágyok is, akiknek voltak törvényes örököseik? E kérdésekre is választ kaptak a 90. Ünnepi Könyvhéten azok az érdeklődők, akik részt vettek az SZTE NKI által szervezett program-sorozat nyitányát jelentő beszélgetésen: a jogtörténész prof. dr. Homoki-Nagy Máriával a történész dr. Marjanucz László beszélgetett.
„Az általam megkért hiteles tanúk előtt a következő végső rendelésemet tészem…” Jobbágy-parasztok végrendeletei Szentes mezővárosban című tanulmánykötetét mutatta be prof. dr.Homoki-Nagy Mária. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával dr. Marjanucz László történész, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Modernkori Magyar Történeti Tanszék nyugalmazott vezetője beszélgetett 2019. június 11-én a 90. Ünnepi Könyvhéten, „Az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága által szervezett program-sorozat első napjának nyitányán.
Miért végrendelkeztek azok a jobbágyok is, akiknek voltak törvényes örököseik? Azért, mert az örökhagyó írásban kívánta rögzíteni, hogy miből állt a vagyona. A XVIII. és a XIX. században élt jobbágyok fölsorolták, mi az, amit például az elsőszülött fiú kapott, vagy: az örökhagyó hány dunyhát, lepedőt, derékaljat és egyebeket adott a lányának, ami kifejezte, hogy „rangjának megfelelően kiházasította”. A kiházasítás vagy a mesterségre taníttatás is öröklési formának számított – kapott ízelítőt a jogi kultúra alakulásából az SZTE Klebelsberg Könyvtár AudMin terében összegyűlt hallgatóság.
– A kétszáz és száz évvel ezelőtti mindennapokról számos fontos adalékkal szolgálnak a végrendeletek – hangsúlyozta Homoki-Nagy Mária professzor. – Innen megtudhatjuk, hogy például hány jobbágygyerek ment el tanulni. Az apa végrendeletében a kitaníttatott gyereke örökségeként sorolja fel, hogy mennyibe került, mikor fiát mester mellé adta, majd segítette a vándorlásában és a mestermunka elkészítésében, majd céhbe állította.
Milyen egy házasság? Kiderül a végrendeletből. – Ha megható szavakkal emlékezik meg a feleségéről az örökhagyó férj, akkor valószínű, hogy szépen élt a párjával, s róla méltóképpen gondoskodik is. Ám ha az a véleménye, hogy a feleség – hozománya ellenére – inkább „vitte a vagyont”, akkor az özvegyasszony szűkös esztendőkre számíthatott – vélekedett a jobbágyvégrendeleteket nagyító alatt vizsgáló szerző – A lányok 1848 után sok öröklési pert kezdeményeztek, mert úgy ítélték meg, hogy a kiházasításukkor kapott hozomány nem egyenlő mértékű fiútestvéreik örökségével.
– Adósságot is lehetett örökölni, nem csak vagyont. Kölcsönt többnyire állat vagy ház vásárlása miatt kértek a jobbágyok. Az esetek zömében szóban kötött egyezség alapján fizettek az adósok. Rábukkantam egy olyan végrendeletre is, amelyben az örökhagyó ötven adóst sorolt föl, meghagyva a gyerekeinek, ki kitől és mikorra hajtsa be a tartozást – adott érdekes példát a jogtörténész professzor, aki elmagyarázta, mit jelentett az „egyezségek könyve”.
A jobbágyi végrendelkezés követte a nemesi szokásjogot. Ugyanakkor a „józan paraszti ész” e téren is működött – derül ki az iratokból, melyekre több példát is talál a kötet olvasója a bevezető tanulmány utáni dokumentumgyűjteményben. Ezekből a végrendeletekből nyomon követhető, hogy például a „betudás” jogi intézménye mit jelentett száz-kétszáz éve.
– Az örökölt vagyont meg kell tartani! – hívta föl a figyelmet az ősiség jelentőségére prof. dr. Homoki-Nagy Mária. A szentesi és hódmezővásárhelyi jobbágyok végrendeleteinek a vizsgálata mutatja, hogy bár különbözőképpen ítélték meg az ingatlan és ingó vagyont, s „igazi vagyonnak” a föld, a telek számított, ám az állat mint ingóság mégis külön megítélés alá esett. Például a nagyapa által vagyonként föltüntetett száz birka mint „ősi jószág”nagyságrendjének a fenntartása és esetleges növelése volt a célja a fiú utódoknak.
A kitagadás, a lányok fiúsítása nem jellemző a jobbágy végrendeletekre. Ugyanakkor a jótékonykodásra számos példa akadt: az örökhagyó például a templomnak keresztre, az iskolának csengőre „hagyomány adásról” rendelkezett. Így adott tovább a férfi és a nő a közösségnek egy részt a szerzett vagyonából, amit „szorgalmam keresményének” nevezett.
A családtörténetek iránt érdeklődők számára is adatokat szolgáltató, „Az általam megkért hiteles tanúk előtt a következő végső rendelésemet tészem…” Jobbágy-parasztok végrendeletei Szentes mezővárosban című tanulmánykötet és dokumentumgyűjtemény OTKA-támogatással készült, ezért nyomtatott példányaihoz prof. dr.Homoki-Nagy Mária segítségével lehet hozzájutni.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: Újszászi Ilona
A 90. Ünnepi Könyvhétről írtuk:
Az SZTE utcára viszi a tudományt a 90. ünnepi könyvhéten is
Könyvhét 2019: Lehetséges? – az SZTE TTIK mesterszakoshallgatójának mesekönyve a környezetvédelemről
