Rekordokról és egyetemi, tudományos eredményekről az MTA Szegedi Területi Bizottság közgyűlésén

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) küzdelmes jelenéről és alakuló jövőjéről is szó esett a SZAB-közgyűlésen. Az MTA Szegedi Akadémia Bizottság (SZAB) 2019. február 21-én tartott évértékelő és tervkészítő fórumán megjelenteket köszöntötte Dr. Bokor József. Az Akadémia alelnöke elismerően szólt a SZAB székházában általa tapasztaltakról, a tudomány és a kultúra itteni pártolásának jeleiről és mélységéről. Az akadémiai tisztségviselő vázolta az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közötti – csak részben költségvetési eredetű – vita eddigi történetének főbb csomópontjait.

MTA kontra ITM – az Akadémia szempontjai

– Nem annyira sötét a kép, látok esélyt a kibontakozásra – összegezte Dr. Bokor József az MTA és az ITM képviselőiből álló „kétszer hatos bizottság” tárgyalásainak eddigi eredményeit. Az Akadémia alelnöke jelezte: a megbeszélések folytatódnak.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont helyzetéről, költségvetési egyensúlyáról az SZBK főigazgatója, Dr. Nagy Ferenc sajtóbeli nyilatkozatával egyetért az Akadémia alelnöke. Dr. Bokor József hangsúlyozta: az SZBK alapkutatói jellegének átsorolásáról nincs szó. Egyetért Dr. Nagy Ferenc azon meglátásával is, hogy az oktatás – alapkutatás – innováció – start up – befektető láncolat kialakítása szükséges, ám ez nem akadémiai, hanem kormányzati feladat. E lépéssorozatot valóban most, a választási ciklus első felében kell megkezdenie a kormánynak – hangsúlyozta az MTA alelnöke.

– A köztestületi működést nem érinti a vita költségvetési része. Különös figyelmet fordítunk az egyetemi kutatócsoportok létesítésére és a meglévők megtartására. A sajtóban nagyobb figyelmet kapott az intézményhálózatunk, melynek egyben tartása az Akadémia célja. Az MTA álláspontja az, hogy az értékelést követően szülessen döntés az intézményhálózattal kapcsolatos esetleges változtatásokról. Az MTA szempontja: vagyonának megtartása – hangsúlyozta az alelnök. – Ugyanakkor egyes akadémiai intézetek anyagi problémákkal küzdenek. Így versenyt futunk az idővel.

Több és újabb – így összegezhető az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság 2018. évi mérlege és 2019. évi terv-sorozata.

– Csúcsokat döntöttünk a programjaink számát és minőségét illetően – jelentette ki Prof. Dr. Fülöp Ferenc akadémikus, a SZAB elnöke (SZTE GYTK). A 2013. és a 2018. évi adatokat összehasonlító táblázat szerint a szak- és munkabizottsági rendezvények száma 188-ról 239-re nőtt, a PhD-védéseké 69-ről 76-ra, míg a fogadásoké 70-ről 86-ra. A 2018. évi programok közül a SZAB-elnök kiemelte, hogy közgyűlésüket megtisztelte jelenlétével az MTA elnöke, Lovász László is. Az elődök előtti tisztelgésül a SZAB-székházban márványtáblát avattak, amelyen az elhunyt akadémikusaink nevét foglalják aranyba. Folytatják a fiatal tehetségek bevonását a szegedi akadémiai közéletbe.

Az MTA SZAB szak- és munkabizottságai programjainak leltárát Prof. Dr. Görög Márta, a SZAB tudományos titkára (SZTE ÁJTK) összegezte.

A hagyományosan sikeres pályázatait – a dél-alföldi innovációs, az ifjúsági, illetve média díjra szóló felhívást –, meghirdeti, illetve népszerű programjait – köztük a magyar tudomány ünnepéhez kötődő előadásokat, a Tudós Klub beszélgetéseit – 2019-ben is megszervezi a SZAB.

Új és ismeretterjesztő sorozatot indítottak Tudósok az Ön egészségért címmel. A – tavaly többek között a cukorbetegség problémakörét is ecsetelő – program folytatódik, de vonzerejét növelni szeretnék. Idei újdonságként pedig – a közgyűlésen megjelentek egyetértésével – 2019-ben beszélgetés-sorozat indul "Milyen egyetemet szeretnék?" címmel. A 2019. Eötvös emlékévhez több programmal is kapcsolódni kíván a SZAB.

Szegedi fizikusok is „vadászanak” a fekete lyukakra

A gravitációs hullámok felfedezéséről és az ehhez hozzájáruló 2017-es fizikai Nobel-díjasok érdemeiről tartott előadást az SZTE Fizikai Intézet egyetemi tanára, Gergely Árpád László. A Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszék professzora a szenzációs tudományos kísérletekről és eredményekről legutóbb 2018 decemberében számolt be az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar honlapján közzétett Újabb 4 gravitációs hullám kimutatása szegedi részvétellel című ismeretterjesztő cikkében.

A téridő fodrozódását, azaz a gravitációs hullámok létét 100 évvel Albert Einstein jóslata után sikerült bebizonyítani – jelentették be 2016 februárjában. (Akkor az SZTE Hírportálján is hírt adtunk arról, hogy Szegedi kutatócsoport is részt vett Einstein 100 évvel ezelőtti előrejelzésének igazolásában.) „Az évszázad felfedezésének” nevezett, az asztrofizika tudománytörténeti jelentőségű eredményét látványos illusztrációkkal és animációkkal mutatta be az SZTE professzora, aki 2000-ben honosította meg Szegeden a gravitációs hullámok kutatási témáját. Az eddigi eredményeket a SZAB 2019. február 21-i előadásában összegezte. A megjelentek kitüntető figyelmével kísért beszámolójában kitért arra a kérdésre is, amelyet a 2017 novemberében az SZTE TTIK honlapján közzétett, gazdagon adatolt tudománynépszerűsítő cikkben is olvashatunk: Honnan származik az arany?

A LIGO Tudományos Kollaboráció tagjaként is elismert szegedi fizikus ismertette e nemzetközi tudományos szervezet alapítói, illetve tisztségviselői közül 2017-ben Fizikai Nobel-díjjal elismert Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne – munkásságát. Az előadó nem említette, de tudni kell: 2017-ben a kollaboráció tagjai – köztük a Szegedi Tudományegyetem két kutatója, Gergely Árpád László és Tápai Márton – megosztott nemzetközi kitüntetésekben részesültek.

A fekete lyukakra „vadászó” szegedi fizikus vázolta: miként lehetséges, hogy „az égbolt nagyon szűk területére korlátozzák a gravitációs hullámokat keltő esemény helyét”. Bemutatta a már létező, több kilométer hosszúságú lézer-interferometrikus gravitációshullám-detektorokat – köztük például az Európai Gravitációs Obszervatórium, az EGO gravitációshullám-detektora, a Virgo, továbbá a LISA, a világűrbe tervezett „műhold triumvirátus” nyújtotta lehetőségeket –, így fölvillantotta az asztrofizikai kutatások előtt álló szép jövőt.

Munkatársunk az MTA SZAB V. Média-díj egyik nyertese

Az Írott sajtó és Rádióriport kategóriában 1-1, az Audiovizuális területre 7, és a fotó-sajtófotó pályázatra szintén 7 pályázat érkezett – összegezte a SZAB 2018. évi fölhívására érkezett művek számát Dr. Csernus Sándor. A SZAB pénzdíjas V. Médiapályázatát elbíráló testület elnöke (SZTE BTK) elmondta: a projekt elsősorban azoknak a tudományos eredményeknek a bemutatását szolgálja, amelyek a dél-alföldi régióban és vonzáskörzetében keletkeznek, és amelyek gyakran világszínvonalú tudományos tevékenységről tanúskodnak.

– A 2018. évi pályázatok esetében bizottságunknak arra is megoldást kellett találnia, hogy az egy-egy kategórián belül jellegükben, megvalósítási lehetőségeikben különböző alkotásokat méltó módon díjazni tudja. Ennek érdekében bevezette a „Különdíj” odaítélésének a lehetőségét, mely az adott kategória első díjával minden szempontból egyenértékű, kiemelkedő teljesítményt ismer el – magyarázta Dr. Csernus Sándor. – Ugyanakkor – tekintettel arra a sajátos helyzetre, hogy írott sajtó és rádióriport kategóriában mindössze egy-egy pályázat érkezett be (melyeknek ráadásul a témája is azonos), ebben az évben a Bizottság nem adott ki díjakat, de oklevélben ismeri el és köszöni meg a pályázó teljesítményét és érdeklődését.

Mozgókép kategóriában különdíjban részesült Kiss-Stefán Mónika, az M5 csatorna rendező-producere „A 100 éves tanárlegenda” című munkájáért.

I. díjban részesült a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. – Szeged Televízió: „Egyedülálló agyműtétet végeztek Szegeden” című összeállításért szerkesztő-riporter: Márok Tamás.

II. díjas lett Bene Zoltán, szerkesztő és Rácz Szabó Viktor, operatőr, vágó: „A Magyar Tudomány Ünnepe Szegeden” című alkotása.

III. díjban részesült a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. – Szeged Televízió: „Tudósok az Ön Egészségéért” - a stroke című pályázatáért, szerkesztő-riporter: Karajkó-Németh Marietta.

Fotó kategóriában különdíjban részesült Dobóczky Zsolt ELI-ALPS című fotósorozata – Vaskaptár, Pók a sarokban, Ki minek mestere.

Az I. díjat Bobkó Anna, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság sajtóreferens fotóriportere vehette át Gérard Mourou Nobel-díjas tudós Szegeden című, 8 képből álló sorozatáért. (E fotók megjelentek A szegedi egyetemen a szuperlézerről beszélt a Nobel-díjas fizikus, Gérard Mourou című tudósításban is.) Az SZTE sajtó munkatársának sokoldalúságát jelzi, hogy például a SZAB-közgyűlésen előadást tartó professzort, Gergely Árpád Lászlót is bemutatta már Tudós hobbik sorozatában, illetve a tudománynépszerűsítő kutatót népszerűsítő Szegedi kutató Stephen Hawking munkájáról című cikkben is. Az öt éve létező SZAB-pályázaton második alkalommal lett aranyérmes Bobkó Anna.

Fényképével II. díjban részesült Csákány Lóránt, Vitray Tamás, az SZTE Sófi Alapítvány emlékérem átvétele pillanatában című fotója

III. díjat kapott Kapás Csilla: A ködpiszkáló laborjában - portré Csupor Dezsőről, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánhelyetteséről című 8 képből álló sorozata.

Írott és Rádióriport kategóriában díszoklevél elismerésben részesült Hegedűs Márk: „Isten és a tudomány – Csupor Dezső református gyógyszerész portréja” című munkája.

A SZAB V. Médiapályázat elismeréseit átadta: Prof. Dr. Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke, Dr. Nagy Ferenc, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója, König Marianna, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának igazgatója, Dora-Tóth Ferenc, a CSOMIÉP Kft. gazdasági igazgatója, Bajúsz Birkás Gabriella, a Bucó Kft. képviselője.

A SZAB V. Médiapályázat díjazott sajtóanyagait megtekintetve is értékelhették az elmúlt évet az akadémiai program résztvevői, köztük például a rendezvény elején külön is köszöntött Lendák Imre, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnöke; Renner Tamás, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselője; Mogyorósi Péter, a Magyar Innovációs Szövetség Dél-alföldi Regionális Képviselet igazgatója; Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese; továbbá a megjelent akadémikusok, köztük például Dr. Kondorosi Éva, az SZBK kutatóporfesszora, a Balzan-díj 2018. évi kitüntettje, az SZBK korábbi főigazgatói közül Dr. Dudits Dénes vagy Dr. Venetianer Pál, a kutatóintézet több munkatársa; illetve az SZTE megjelent kutatói és oktatói – a köztük például Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária (SZTE ÁJTK), Prof. Dr. Dékány Imre akadémikus (SZTE ÁOK), Prof. Dr. Vécsei László akadémikus (SZTE ÁOK), Prof. Dr. Kenesei István akadémikus (SZTE BTK), Prof. Dr. Hetesi Erzsébet (SZTE GTK), Aranyi Sándor DLA (SZTE JGYPK), Prof. Dr. Hodúr Cecília (SZTE MK), Dr. Monostori Tamás (SZTE MGK), vagy Prof. Dr. Csendes Tibor (SZTE TTIK), Prof. Dr. Krisztin Tibor akadémikus (SZTE TTIK), az MTA SZAB alelnöke.

SZTEinfo – kép és szöveg: Újszászi Ilona

Nyitó kép: Kuklis István, Délmagyarország