Nemzetközi robotolimpiát nyertek az SZTE gyakorló iskolájának diákjai
2019. augusztus 06.
Aranyéremmel tértek haza az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola diákjai a dániai robotolimpiáról. A négynapos versenyen legóból épített vakvezető kutyájukkal és okosvárosukkal mindenkit lenyűgöztek és hatalmas sikert arattak.
Fantasztikus eredményt értek el Dániában a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola másodikos és harmadikos diákjai. A négynapos World Robot Olimpiadon (WRO) legfiatalabbként indultak a kisiskolások, akik csupán 3 hónap alatt építették meg robot vakvezető kutyájukat és az okosterepasztalt.
A három fiatal – a másodikos Manai Delal és Kaszás Tamás, illetve a harmadikos Scurrah Linda – fejéből pattant ki az ötlet, hogy a legó készletből egy kutyát építsenek, majd a további közös gondolkodás eredményeként született meg a vakvezető kutya ötlete. A robot mellé pedig a gyerekek egy kislányt is építettek, hogy valósághűen tudják bemutatni a kutyus működését.
– A robotkutyánk napelemmel működik azért, hogy amíg az utcán sétálnak gazdájával, Lilivel, addig töltődni is tudjon. A kutya elejére egy szenzort építettünk, hogy az akadálynál megálljon, majd hanggal jelezzen a látássérült gazdának – mutatta be a Max névre keresztelt vakvezető robotkutyát Scurrah Linda. – Fényjelzést is ad, hogy a körülötte lévő emberek észre vegyék, hogy ez egy segítő kutya nem egy közönséges sétáról van szó – egészítette ki Manai Delal.
A versenyre nemcsak a robotkutyát kellett megépíteniük a diákoknak, hanem egy egész okosvárost is. A diákok felkészítő tanára, Özvegy Judit elmondta, hogy a terepasztalon energiatakarékosan, mindent napenergiával, szélenergiával működtettek. Házakat, önvezető vonatot és önvezető gépkocsit is elhelyeztek a legó városban.
– Amikor kiderült, hogy vakvezető robotkutyát szeretnénk építeni, akkor megismerkedtünk egy látássérült zenetanárral is, akinek nagy szerepe volt abban, hogy érzékenyítse a gyerekeket – mesélte Özvegy Judit. – Megismertette velük a Braille-írást, mesélt nekik az életükről, a nehézségekről, arról, hogy milyen nehéz egy vakvezető kutyát kiképezni, milyen hosszú ideig tart és milyen sok pénzbe kerül, illetve, hogy milyen hosszú idő mire egyáltalán hozzá szokik a kutya a gazdájához.
A dániai versenyt Aarhusban tartották, ahova a szülők is elkísérték a gyerekeket. Ez a négy nap nemcsak a versenyzésről szólt, külön programokat is biztosítottak a résztvevőknek. – Vidámparkban, Legolandben és egy vitorláshajó-kiállításon is jártunk – mesélték élményeiket a gyerekek. Felkészítő tanáruk elárulta, hogy nagyon jól érezték magukat a versenyen, és még mindig hihetetlen, hogy mindössze három hónap alatt sikerült egy olyan ötletet megvalósítaniuk, amivel ilyen szép eredményt értek el.
– A gyerekek az országos versenyen pénzjutalmat kaptak, ami nagyon jól jön, hiszen annyira fellelkesültek, hogy mindenképp fejleszteni akarják a vakvezető kutyájukat. Szeretnénk szenzorokat, motort és csatlakozókat is vásárolni, hogy komolyabb programokra is képessé tegyük a kutyát – vázolta jövőbeni terveiket Özvegy Judit.
Azért jöttem erre a szakra, mert itt olyan tanárok tanítanak, akiket nagyra tartok. Maga a szak a tanszékvezető, Temesi Mária tanárnő miatt vonzó, hiszen sok lehetőséget kínál arra, hogy elsősként operában szerepelhessek, ez pedig kezdőként hatalmas lehetőség és megtiszteltetés. A ZMK-n a tanár-diák kapcsolat nagyon szoros, hiszen ez a pálya nagyon tanárfüggő. Én itt megtaláltam Andrejcsik István operaénekes személyében azt a mestert, akivel a legtöbbet tudtam eddig fejlődni.
Fási Arnold – BTK, szlavisztika (orosz)
Azért jöttem Szegedre, mert hallottam, hogy az itteni szlavisztika, orosz szak elég jó, színvonalas a képzés. Természetesen a település helye is közrejátszott, hiszen nem akartam túl messzire menni az otthonomtól, Pusztaszőlőstől. A kollégium is kedvező helyen van. Szeged sokkal zöldebb, és a levegő is tisztább, mint Budapesten, ami szintén befolyásolt. A választásban még közrejátszott az is, hogy nem érzem magam olyan jól egy nagyvárosban sok emberrel, de Szeged teljesen élhető ebből a szempontból, és a tömegközlekedés is nagyon jó.