Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.
A körülöttünk lévő világ titkait, mind mind az elménkkel fejtettük meg. Az agyunknak köszönhetjük az innovációkat, amik kiemeltek minket az állatvilágból, és aminek köszönhető, hogy a Föld urai lettünk. Már csak egy kérdés maradt: van-e annyira komplex az agyunk, hogy megértsük annak működését, s ha megértettük, mire lehetünk még képesek. Ezekre a kérdésekre keresi a választ a SIRIAT dokumentumfilmje, melyben a princetoni és a kaliforniai egyetem szakemberei mellett Buzsáki György agykutató és Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa beszél tudományos munkájáról.
Buzsáki Györggyel több közös projektje van Berényi Antalnak, aki Szegeden kutat csapatával, és próbálják megfejteni az emlékezés titkait. Az egyik legjelentősebb közös felfedezésük az volt, amikor sikerült megállapítaniuk, hogy a nappal megszerzett emléknyomok, éjszaka az agy melyik területén töltődnek át, hogy abból mélyebb és tartósabb emlékeink legyenek.
Az Emlékezet című dokumentumfilm itt megtekinthető:
