SZTE Info

veradas

Minden idők legsikeresebb véradása a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adhattak vért, köztük külföldi hallgatók is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem számára kiemelten fontos a jószolgálat és az önkéntes segítés, ezt is mutatja az a tény, hogy az év 100. napjára meghirdetett III. Nagy SZTE Véradáson 252 fő jelent meg. A véradásra jelentkezett hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai közül 187-en adhattak vért.

 

– Az Országos Vérellátó Szolgálat Szegedi Regionális Vérellátó Központja tavaly indította el a Szegedi Tudományegyetemmel közösen azt az akciót, amelynek célja az volt, hogy az év 100. napján legalább 100-an adjanak vért. Ezt a szegedi egyetem már tavaly is túlteljesítette, és örömmel mondhatom, hogy a tegnapi minden idők legsikeresebb véradása volt: 252 fő jelent meg, közülük 187-en adhattak vért – mondta Dr. Szekeres Veronika, az OVSZ Szegedi Regionális Vérellátó Központ régióigazgató főorvosa.

 

Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban tíz állomáson fogadták az önkéntes véradókat, reggeltől késő délutánig kígyózott a sor. Ezen a véradáson kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma: brazil, marokkói, német, pakisztáni diákok is megjelentek, hogy megmentsenek három életet. A külföldi hallgatóknak az Erasmus Student Network szegedi szekciójának önkéntesei tolmácsoltak.

 

– Szép számmal regisztráltunk ma első véradókat, és reméljük, hogy máskor is eljönnek majd vért adni. Nagyon örültünk annak is, hogy a külföldi hallgatók közül is sokan jelentkeztek véradásra – tette hozzá Dr. Szekeres Veronika.

 

Országos szinten Csongrád megye mindig is élen járt a véradásban. Az OVSZ regionális igazgatóságához három megye tartozik: Bács, Békés és Csongrád. A levett vért – évente 65-70 000 egységnyit – feldolgozzák. A vérből vörösvérsejt koncentrátum, friss fagyasztott plazma, a kettő közti határrétegből pedig vérlemezke koncentrátum készül – így menthet meg egy véradó három életet. A tegnap levett vérből a három megye minden egészségügyi intézményébe kerül majd, a legnagyobb mennyiséget az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ igényli. Ha marad felesleges vér a régióban, akkor azt az országban oda szállítják, ahol szükség van rá. Az OVSZ a véradókat sms-ben értesíti azon a napon, amikor a vérükből készült készítményeket kiadják.

 

Az április 10-i véradással az SZTE közel került ahhoz, hogy elnyerje a Véradásbarát Felsőoktatási Intézmény címet – az OVSZ által alapított elismerést azok a felsőoktatási intézmények nyerhetik el az 1000 főnél nagyobb hallgatói létszám esetében, ahol egy naptári éven belül a két legsikeresebb véradás összesített donációszáma eléri a 200 főt. Aki a 100. napi véradást most kihagyta, az május 8-án adhat vért az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.