Semmelweis Ignác szobra az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika kertjében

A világon elsőként statisztikai adatok és saját tudományos kutatásai, megfigyelései alapján Semmelweis Ignác, az „anyák megmentője” felfedezte fel, hogy a gyermekágyi láz nem járvány, hanem az orvosok által terjesztett fertőzés. Megállapította, hogy a XIX. század közeépig kiemelkedően magas halálozási arányszámmal járó gyermekágyi láz és az azt okozó fertőzés a szülő nőkkel kapcsolatba kerülő személyek gondos kézfertőtlenítésével megelőzhető. Több vegyszer kipróbálása után 1847 tavaszán a klórmeszet választotta fertőtlenítőszernek. A klórmeszes kézmosás szigorú bevezetésével az általa vezetett szülészeti osztályon 25-30-ról 1 százalékra esett vissza a halálozási arány. Többek között e tényekről is szó esett a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ rendezvényein 2018 első felében, a Semmelweis-emlékévhez kapcsoldó előadásokon.

„az első igazi klinikai tudós”

– Semmelweis Ignácnak köszönhető, hogy az összes manuális orvosszakma ott tart, ahol ma van! Tanai sok millió ember életét mentették meg – hangsúlyozta Prof. Dr. Lázár György. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja a Semmelweis Ignácot ábrázoló mellszobor 2018. szeptember 4-i avató ünnepségén arról is beszélt, hogy „az első igazi klinikai tudós” módszerei, melyeket a szepszis és gyermekágyi láz megelőzésére alakított ki a statisztikai adatokat elemezve, saját korában nem találtak megértésre és elfogadásra kollégái körében. – Semmelweis lelkesedéssel teli, komoly és kitartó munkájának igazi jelentőségét csak a következő orvosgeneráció ismerte fel igazán – mondta a szegedi sebészprofesszor, aki görög sorstragédiához hasonlította Semmelweis életét és halálát. – Ám a görög tragédiának szerves része maga a katarzis: Semmelweist tanainak elfogadása és általánossá válása a halhatatlanok sorába emelte.

Az SZTE Semmelweis-szoboravató ünnepségén készült felvételek megtekinthetőek itt:

https://www.flickr.com/photos/143739712@N04/sets/72157699437485331

Semmelweis Ignác mellszobrát a Szegedi Tudományegyetem rektora, Prof Dr. Rovó László és kancellárja, Dr. Fendler Judit, továbbá az SZTE több rektorhelyettese, az SZTE ÁOK és több egyetemi kar dékánjának, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ számos jeles munkatársának, illetve ifjú medikusoknak és gyógyszerészhallgatóknak a jelenlétében avatták föl.

Nemzeti, sőt nemzetközi hősnek nevezte a XIX. századi magyar tudóst beszédében Jean-Marc Cavaillon. A párizsi Pasteur Intézet professzora szerint minden orvosnak, minden tudósnak, orvostanhallgatónak, sőt: mindenkinek ismernie kell Semmelweis Ignácot. Az SZTE vendégprofesszora kitért Semmelweis újítására, a kézmosás fontosságára, ami talán banálisnak tűnhet napjainkban. Ám Semmelweis tudta, hogy életeket ment. Napjainkban, születése 200. évfordulóján olyan tisztelet veszi körül, amelyet életében sosem kapott meg. Bár a szepszis, mely ellen harcolt, még mindig létezik, a kézmosás higéniájának a szükségessége ma már nem vitatott, hanem teljesen elismert alapszíntű, klasszikus szabály az orvostudományban is.

A szegedi örökség

– „Mi Semmelweis öröksége?” Ezt kérdezték tőlem egy franciaországbeli konferencián. „Szeged úgy tiszteleg Semmelweis emléke és munkássága előtt, hogy minden újszülött a Semmelweis utcában, az SZTE klinikáján látja meg a napvilágot” – idézte fel Prof. Dr. Bari Ferenc, az SZTE ÁOK prodékánja élményét. Elárulta: ennek hatására határozta el, hogy javasolja: az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika utcája névadójának szobrot kell állítani! Az ötlet megvalósítását az SZTE vezetése támogatta, a feladatot Farkas Pál szegedi szobrászművész örömmel vállalta.

Genfben, a WHO székházában ugyancsak az SZTE ÁOK kezdeményezésére és a szegedi egyetem részbeni támogatásával állítják föl Semmelweis Ignác szobrát – árulta föl a szegedi kezdeményezés ötletgazdája, Prof. Dr. Bari Ferenc, aki 2018 nyarán, a fiatal orvosokat Semmelweis örökségére utalva indította el pályájukon: „Mossanak minél gyakrabban kezet. Legyen mindig tiszta a kezük! S maradjon mindig tiszta a kezük!”

– Semmelweis példáját és igazságát terjeszteni szakmai és erkölcsi kötelesség is – fogalmazott Prof. Dr. Németh Gábor. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája igazgatója kifejezte örömét, hogy ennek az intézmények a kertjében, a főbejárat közelében, a Semmelweis utcában áll Farkas Pál szobrászművész alkotása. Hiszen az „anyák megmentője”, Semmelweis Ignác szobra előtt érkeznek és távoznak az SZTE- klinikát látogató nők és asszonyok, az édesanyák, édesapák és az itt született gyermekek.

A hallgatók véleménye

Immár Semmelweis mellszobra mellett hetven köztéri alkotás, köztük például a szegedi Tiszavirágzás és a Pénzes kárász szobor is Farkas Pál művészetét hirdeti. Miként fér meg az alkotás és a művészeti oktatás egy életműben? – kérdeztük a szoboravató ünnepség végén Farkas Pált, aki szelíd s mégis szenvedéllyel teli mosollyal azt válaszolta: „Mikor az ember már úgy érzi mindent átadott, amit tud és elég tanáccsal ellátta a hallgatókat: irány a műterem.” 

– Tetszik ez a szobor – fényképezkedett a ragyogó alkotással a szemközti kollégiumból az ünneplők közé vegyülő két egyetemista lány. Egyiküktől, Dúl Izabellától megtudtuk: az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar hallgatói is tanulnak Semmelweisről a kvalitatív kémia és a tudománytörténeti kurzuson. Barátnője, a kiskőrösi Csvila Johanna pedig nevetve elárulta: három testvérével egyetemben itt született a szegedi klinikán, amelynek bejárata közelében immár ifjú nőként tiszteleghet Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” szobra előtt.

SZTEinfo – Ferencz Hedvig, Ú. I.

Fotó: Bobkó Anna