SZTE Info

Kiemelt_Szent-Gyorgyi_koszoruzas

Paprikakoszorú a 125 éve született Szent-Györgyi Albert SZTE-épület előtti szobránál

A jubileumok jegyében paprikakoszorút helyezett el a 125 éve született Szent-Györgyi Albertnek az SZTE központi épülete előtti szobránál Dr. Fendler Judit kancellár és Dr. habil Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. A bensőséges ünnepségen elmondott köszöntőjében a kancellár párhuzamot vont a 90 évvel ezelőtti és a közeljövő egyetemi fejlesztései között.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Amióta az SZTE központi épülete előtt áll a legismertebb és legnépszerűbb magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert szobra, azóta hagyomány, hogy azt megkoszorúzzák a Szegedi Tudományegyetem vezetői az intézmény legendás professzora és rektora 1893. szeptember 16-i születésnapjára emlékezve. A 125 évvel ezelőtti születésnaphoz legközelebbi munkanapon, 2018. szeptember 17-én is összegyűltek a C-vitamin atyjának is nevezhető tudós tisztelői, köztük számos egyetemi polgár, az SZTE kancellárja, több rektorhelyettese és dékánja, az SZTE Szenátusának tagjai, illetve számos egyetemi egység vezetője.

 

A Szent-Györgyi Albertet a szegedi Dugonics téri egyetemi épület lépcsőjén pipájával ábrázoló szoborral előszeretettel fényképezkednek az erre járók, „szelfiznek” a fiatalok – emlékeztetett köszöntőjében Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja. Ám nemcsak a műalkotás népszerű, Szent-Györgyi Albert munkásságának főbb eredményei is közismertek. Szegeden számon tartják, hogy Szent-Györgyi tette a C-vitamin városává és a paprika fővárosává a Tisza-parti települést.


Szent-Gyorgyi_koszoruzas
A Szent-Györgyi Albert szobra koszorúzási ünnepségén készült felvételek itt megtekinthetőek

 

Olyan gazdag Szent-Györgyi Albert életműve és oly összetett személyisége, hogy szinte minden esztendőben és több hónapban is találhatnánk egy-egy olyan napot, amikor valamiféle évforduló szolgáltat apropót a vele kapcsolatos megemlékezésre, tisztelgésre. 2018. szeptember 16-án arra emlékezhettünk, hogy 125 évvel ezelőtt született az a magyar Nobel-díjas orvos és biofizikus, aki a tudományos élet e legrangosabb elismerését jórészt a szegedi egyetemen végezett kutatásaiért kapta. De idén szeptemberben arra is visszagondolhatunk, hogy Szent-Györgyi Albert mikor járt először Szegeden? Mikor és kinek a társaságában láthatta azt a Dugonics téri épületet is, amely ma a hazánk egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye és kutatóhelye, a Szegedi Tudományegyetem központi épülete?

 

– Idén szeptemberben 90 éve, hogy Szent-Györgyi Albert először látogatott Szegedre: Klebelsberg Kunóval kettesben megnézték az egyetemi építkezéseket – idézte emlékezetünkbe Dr. Fendler Judit a korabeli fekete-fehér fotókon megőrzött, a Tisza-parti klinikasor állványerdős, vagy a Rerrich Béla tervei nyomán formálódó Templom tér látványát.


Szent-Gyorgyi_szobor_1

 

Az 1930-as évek elejére elkészült korszerű klinikasoron, vagy a Dóm téri árkádok mögötti épületekben elhelyezett laboratóriumokban és előadótermekben, a kor legmodernebb berendezéseivel végzett kutatómunka, a felkészült oktatógárda és a kíváncsi hallgatóság közös munkája minőségi fordulatot hozott a szegedi egyetem életében.


– Az akkori kormány és kultuszminisztere, Klebelsberg Kuno által támogatott beruházáshoz hasonló nagyságrendű fejlesztések előtt áll a Szegedi Tudományegyetem – húzta alá a kancellár, aki szerint az SZTE Szent-Györgyi Albertről elnevezett klinikai központját jelentős mértékben érintő, jövőbe mutató fejlesztések nagyságrendjét azzal is ki kívánták fejezni, hogy e programot Klebelsberg-tervnek nevezik.

 

– Egyetemi tanári kinevezést kapott 90 éve Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetemre. Kinevezték „… dr. Szent-Györgyi Albert groeningeni (Hollandia) egyetemi magántanárt a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen üresedésben lévő orvosi vegytani tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanárrá” – idézte az 1928. szeptember 26-i Délmagyarország hírét Dr. Fendler Judit. Arra is emlékeztetett, hogy a kinevezési okmányt az a Klebelsberg Kuno írta alá, aki az akkor 35 éves tudóst Cambridge-ből haza hívta Magyarországra. E döntés jelentőségét mi sem fejezi ki jobban, mint hogy jórészt szegedi kutatásai eredményeiért mindössze 9 év múlva, 1937. december 10-én Szent-Györgyi Albert átvehette a Nobel-díjat.

 

A jubileumok, valamint a Szegedi Tudományegyetem történetét és jövőjét meghatározó döntések jelentőségét felvillantó köszöntőt követően az SZTE kancellárja, Dr. Fendler Judit és a felsőoktatási intézmény nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Dr. habil Zakar Péter az SZTE Nobel-díjas rektorának öt évvel ezelőtt felállított népszerű szobránál elhelyezte a nemzeti szalaggal ékesített paprika-koszorút.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *