Mester és tanítvány: Szent-Györgyi Albert, az iskolateremtő tudós

125 éve született, 90 éve járt először Szegeden Szent-Györgyi Albert. Az SZTE Nobel-díjas rektora sokoldalú munkássága immár hetedik éve témája a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi érdeklődést kiváltó Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyének is. A 2018. december 6-7. közötti vetélkedő helyszíne a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri épületének díszterme, ahol Szent-Györgyi Albert 1940-ben rektori székfoglaló beszédét tartotta, illetve ahol a 1973-ban az emigrációból először haza térő Nobel-díjas tudóst a szegedi egyetem díszdoktorává avatták.

Az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny zsűri elnöke, Prof. Dr. Dux László, az SZTE ÁOK Biokémiai Intézet vezetője sokat tesz kutató elődje és Szent-Györgyi tanítványai, az egyetemi laboratóriumokban dolgozó kollégái munkássága megismertetéséért. Legutóbb 2018 őszén a Dóm altemplomában tartott előadását anekdotákkal fűszerezte, tudománytörténeti érdekességekkel spékelte. Dux professzort arra kértük, villantsa föl Szent-Györgyi Albert szegedi kutatói műhelyének legjelentősebb eredményeit és máig tartó hatásait.

 

Professzorok Kolozsvárról Szegedre

– A biokémia fiatal tudomány, az első egyetemi biokémiai tanszéket a XIX. század végén alapították. A hazai és a szegedi biokémia története Szent-Györygi Alberttel kezdődik? Az SZTE ÁOK Biokémiai Intézet honlapján olvasható az egyetemi egység története. Honnan eredezteti magát a szegedi biokémiai iskola?

– A kolozsvári professzori kar – az ottani egyetem 1872-es újraalapítása után – kezdett stabilizálódni. Az éppen szárba szökkenő kutatómunkát támogatták a kolozsvári, korszerűen felszerelt, 1914 és 1915 táján átadott legjelentősebb épületek. Néhány váltás után a biokémia két forrásterületének számító szerves kémiai, valamint élet- és kórvegytani intézet élére nemzetközi, világjáró tapasztalatokkal rendelkező professzorok kerültek. Például Udránszky László orvos professzor, akiről a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság 1995-ben elnevezete a tehetséges orvostanhallgatóknak adandó díját. A trianoni traumát fokozta, hogy a Kolozsvárról száműzött egyetem sorsa bizonytalanná vált: egy ideig Budán működött, majd 1921-ben Szeged fogadta be. A Kolozsvárról Szegedre költőző professzorok fontos érték- és lélekmentő feladatot láttak el.

– Nehéz volt meggyőzni a Cambridge-ben kutató Szent-Györgyit, hogy Szegedre jöjjön?

– A hazatérést tervezte Szent-Györgyi, de a nagybátyja, Lenhossék Mihály professzor és fölmenői által preferált budapesti anatómiai intézetet, vagy annak jogutódját célozta meg. Klebelsberg Kunó munkatársa, Magyary Zoltán kereste föl Szent-Györgyit. A „világfi” hírében álló Szent-Györgyit – állítólag – nem fogadta volna szívesen a „vaskalapos” budapesti egyetemen. Ellenben nagy szükség volt rá a természettudományban erősítésre szoruló, mert „magyar Göttingának” álmodott szegedi egyetemen.

 

– A Szegedből „magyar Göttingát” álmodó Klebelsberg Kuno közoktatási miniszter elképzelései találkoztak a szegedi városvezetés évszázados törekvésével és akkori áldozatvállalásával. Ennek köszönhetően például az egyetem Orvosi Vegytani Intézete Szegeden az ipari tanoncokat oktató iskola alagsorában kapott helyet. Kik dolgoztak Szent-Györgyit megelőzően – a mai Kálvária sugárúti – iskolaépületben?

– A Kolozsvárról átjött Reinbold Béla professzor vezette az intézetet. Vele érkezett egy tanársegéd, Mihalik Kálmán, akiben – ma már kevesen tudják, pedig díszsíremléke hirdeti a szegedi Belvárosi temetőben – a Székely himnusz zeneszerzőjét tisztelhetjük. Mivel Mihalik Kálmán fiatalon, 26 évesen tífuszban halt meg, nem derülhetett ki, hogy biokémikusként milyen karriert futott volna be… Reinbold Béla a hemoglobin és az epefestékek témakörének kutatója volt 1927-ben bekövetkezett haláláig. Síremléke ugyancsak a szegedi belvárosi temetőben hirdeti kutatói nagyságát. A megüresedő tanszék élére vezetőt keresve került a látókörbe Szent-Györgyi.

 

 

A Nobel-díjig és tovább

– A mából nézve kérdés: mennyiben a véletlenek láncolatának a következménye, vagy előkészített, így jól megérdemelt munkának az eredménye Szent-Györgyi Nobel-díja?

– Véletlenszerű, szubjektív és objektív elemek egyaránt kimutathatóak azon az úton, amelyen Szent-Györgyi Albert 1926-ban elindult. Ugyanis akkor dőlt el, hogy „nem szökik meg” a tudomány területéről. A chicagói, cambridge-i hírnév és kapcsolatrendszer egyre szorosabban kötötte a kutatáshoz. Szeged – köszönhetően a Rockefeller Alapítvány támogatásának – anyagi függetlenséggel, szabad mozgásteret adott a viszonylag fiatal kutatónak olyan tudósokkal szemben, akikkel korábban csak alá – fölérendeltségi viszonyban dolgozhatott.

Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi laboratóriumában. Archív fotó: Liebmann Béla

 

– A Szent-Györgyi műhely első periódusának eredményeiről el szokták mondani, hogy az elismerés nem is igazán a C-vitamin „felfedezéséért” járt. A hangsúly a biológiai égésfolyamatok tanulmányozására helyezendő, különös tekintettel a fumársav katalízisre és a C-vitamin szerepére. Mindez mit jelent?

– Közismert volt, hogy az ember szervezetében bizonyos táplálkozási hiányállapototokban, például ha hosszabb ideig nem jutott hozzá friss gyümölcshöz és zöldséghez, súlyos skorbutnak nevezett állapot alakult ki…

 

– … Az ilyen betegek, például a tengerjárók, fáradtságról és vérzékenységről panaszkodtak, fekélyek jelentek meg a testükön…

– …S e tünetek eltűntek, ha citromlevet itattak vagy káposztát etettek például a hajósokkal. E táplálkozástudományi megfigyelés mellett az I. világháború és az azt követő gazdasági világválság idején, az alultápláltság időszakában a vitaminok kutatása központi témává vált. Kifejezi ezt, hogy kevés olyan vitamint ismerünk, aminek az azonosításáért ne adtak volna Nobel-díjat. Ez ma már nem így lenne, hiszen nem is igazán nevezünk vitaminnak semmit.

 

– Miért?

– Mert egy általánosító elnevezésről van szó: Vita amin, vagyis az élethez nélkülözhetetlen amin, azaz nitrogén tartalmú amino-csoportot tartalmazó vegyület. Ám ez például a C-vitamin esetében sem állja meg a helyét, hiszen az egy cukorsav, nincs is benne amino-csoporthoz tartozó Nitrogén atom. Ugyanez igaz a D-vitaminra is, ami egy szteránvázas vegyület származéka. Ugyanakkor a „Tiamin, riboflavin, nikotinsav" valóban az élethez szükséges amin, vagyis nitrogéntartalmú vegyület.

 

– Mi az a plusz, ami Szent-Györgyit a C-vitaminhoz köti?

– A másik fő kutatási témájuk visszavezethető arra, hogy az élő folyamatok energianyerése bizonyos táplálékok – cukrok, zsírok légköri oxigénnel való széndioxiddá történő oxidálása révén valósul meg. Nem tudjuk miért, de fumársavat – és nem például almasavat – adtak hozzá a biológiai égésfolyamatok modellezésére használt szövetkivonathoz, és azt találták hogy a fumársav mintegy katalizátorként felpörgette az oxidációs folyamatot. Ezt a jelenséget nevezték el fumársav katalízisnek. A C-vitamin pedig úgy került a képbe, hogy ha egy gyümölcsöt megkarcolunk, akkor az a levegő oxigénjének a hatására előbb-utóbb megbarnul, de van, amelyik jobban, s van, amelyik kevésbé; van, amelyik gyorsabban, s van, amelyik egyáltalán nem. Miután az oxigén reaktivitása ugyanolyan, ha egymás mellé teszünk egy szaftos körtét és egy sárgarépát, ám a hatása mégis különbözik, hiszen az egyik egy negyed óra múlva barnulni kezd, míg a másik napok múlva sem biztos, hogy színt vált. Ebből a megfigyelésből következtettek arra, hogy ahol nem, vagy lassabban következik be a barnulás, ott redukáló anyagnak kell lennie, ami folyamatosan vagy tartósan kivédi az oxigén támadó hatását. Ezt a redukáló anyagot keresgélve bukkantak a hexuronsavra, melyről később beigazolták, hogy azonos a C vitaminnal.

 

Szent-Györgyi Albert előadást tart. Archív fotó

– A citrátciklust a szegedi biokémia oktatásban gyakran Szent-Györgyi-Krebs-ciklus névvel illetik. Miért?

– A citrát ciklus körfolyamat jellegét Hans Krebs ismerte fel és 1953-ban kapott érte Nobel-díjat. Mivel Szent-Györgyi a folyamat második felének lépéseit – borostyánkősav, fumársav, almasav, oxálecetsav – már 1935-ben azonosította, és a fumársav katalízis kísérlete alapvető volt Krebs eredményeinek értelmezése szempontjából. Ezért Szegeden a folyamatot Szent-Györgyi–Krebs-ciklus néven tanítjuk.

 

– Milyen jelenségre utal, hogy a megvágott gyümölcsök és zöldségek közül az egyik hamarabb barnul, „romlik” meg, mint a másik?

– A gyümölcsökön megfigyelhető barnulás a gyűrűs fenoltartalmú csoportok oxidációja után jön létre. Ám oxidáció azoknál a vegyületeknél is végbemegy, amelyeknek nem látszik meg a színén. Ha jelen van egy redukáló anyag, akkor az oxigén jelenléte esetén ez a redukáló anyag saját maga eloxidálódik, ezzel „megvédi” a többi oxidálható molekulát.

 

– Ezek az úgynevezett antioxidánsok, amelyeket rengeteg kozmetikumban, gyógyszerben, táplálék kiegészítőben is szerepeltetnek és reklámoznak. Tehát ezek az anyagok fékezik az oxidációs folyamatot. Mert a levegőben, vízben jelen lévő életet jelentő oxigént meg kell fékezni, annyira veszélyes az élő szervezetre?

– Ma már tudjuk, hogy az oxigénnek olyan sajátos elektronhéj-szerkezete van, hogy bizonyos körülmények között agresszívvé válik. Ezek a szabad oxigéngyökök felelőssé tehetőek élő anyagok, például nukleinsavak mutációinak a létrehozásáért, a fehérjék térszerkezetének, vagy éppen az enzimek aktivitásának a megváltoztatásáért, de mebránok lipidjeit is képes eloxidálni. Tehát az oxidatív károsodás patobiokémiai kulcsfogalom, mert sok betegség kialakulása vagy súlyosbodása összefügg azzal, hogy oxigén szabadgyökök képződnek. A szabadgyök képződés részben radioaktív sugárzás és egyéb kémiai tényezők hatására is megnövekedhet, de akár a normál öregedési folyamatban is szerepet játszhat.

 

– Ez a felismerés vezette arra Szent-Györgyit, hogy a C-vitamin mint antioxidáns anyag fokozott fogyasztására ösztönzött?

– Normál vegyes táplálkozás mellett legfeljebb a tél végi és kora tavaszi időszakban érdemes nagyobb dózisban C-vitamint szedni. Egy bizonyos mennyiség fölött ugyanis a C-vitamin káros lehet, hozzájárulhat például a vesekő képződéshez. Megítélésem szerint amúgy is túlzott a napjainkban terjedő pszichés vitaminfüggőség. Egyébként e téren Szent-Györgyi megszólalásai ellentmondásosak, mert – mivel szerette a nyilvánosságot – a C-vitaminról mondott ő olyat is, hogy a vitamin nem érdekli, mert „az a szakácsok dolga”, annak „a konyhában a helye”, nem a gyógyításban. Ha már anekdotázunk, kijelenthető, hogy Szent-Györgyinek a C-vitamin fogyasztással kapcsolatos megszólalásai inkább „irodalmi munkássága” részének tekintendőek.

Szent-Györgyi Albert rektor a szegedi egyetem központi épülete dísztermében (1940). Archív fotó

 

 

Kutatói műhely, mint modell

– Olvashatunk Szent-Györgyi Albert szegedi ténykedéséről az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet honlapján is. Ennek az intézetnek az élére nevezték ki 90 éve, e kutatói műhelyben érte el Nobel-díjra méltó eredményeit, az itteni munkát 1945-ig irányította… Szent-Györgyi szegedi működéséből mi az, ami máig érvényes modell?

– Korábban a legtöbb egyetemen professzor és tanársegéd viszonyrendszerében működtek a tanszékek. Az előadásokon többnyire felolvasták a tankönyvet, gyakorlatokat kevés helyen tartottak. A mai értelemben vett kutatómunka vagy nemzetközi kapcsolatrendszer sem jellemezte az egyetemi mindennapokat. E nívójában magas szintű, de „poroszos” vagy „merev” egyetemi modell helyett a kreativitást segítő angolszász légkört hozta haza és honosította meg Szent-Györgyi. Ez az amerikai-angol college szellemisége, ahol szinte együtt élnek a munkatársak, egymástól tanulnak, szinte észrevétlenül, egymást stimulálják, egymás sikereinek örülnek… E szélesebb közösségteremtő módszert Szegeden elsőként, de országosan is az elsők között vezette be. Azóta az eredményes, illetve a vezetésre alkalmas kutatók többsége ezt a szellemiséget követi: szélesebb alapon, többen többféle irányból, ötletekkel és külső kapcsolatokkal egymást erősítve igyekszünk a közös kutatási területet megőrizni és fejleszteni. Persze időnként ebből ki-kiválnak kutatók, de nincs gond, ha már ott a következő generáció. Arra kell törekednünk, hogy ne szakadjanak meg e tradíciók.

Az Orvosi Vegytani Intézet, valamint a Szerves és Gyógyszerészvegytani Intézet munkatársairól készült csoportkép (1938). A fotón - többek között - Starub F. Brunó (bal szélen), Banga Ilona (balról a második nő), Szent-Györgyi Albert (középen), továbbá Annau Ernő, Laki Kálmán is látható.

 

– Egy fecske nem csinál nyarat – szokták mondani. Szent-Györgyi közvetlen tanítványai, munkatársai, követői közül kiket kell kiemelni?

– Szegedi munkássága két nagy korszakra bonható: a Szegedre érkezésétől, nagyjából 1930-tól kezdve a Nobel-díjig és az az azt követő néhány hónapig, 1938-ig tartott, majd a II. világháború időszakára eső második kutatói korszakában új témával, izomkutatással kezdett foglalkozni. Követői, munkatársai közül kiemelkedik Banga Ilona, aki vegyész diplomáját a szegedi és bécsi egyetemi tanulmányaival szerezte meg, tehát nem Szent-Györgyi neveltje. A hódmezővásárhelyi születésű kutatónő előbb Debrecenben dolgozott Verzár Frigyes élettan professzor mellett… Verzár Frigyes része volt annak a külföldre járó kutatói körnek, amelynek Szent-Györgyi is. Munkakapcsolatuk szoros volt, amit példáz, hogy együtt, egy Amerikába tartó hajó fedélzetén határozzák el, hogy megalapítják a Magyar Élettani Társaságot… Verzár professzor hívta fel Szent-Györgyi figyelmét Banga Ilonára, aki első szegedi munkatársa lett. Meghatározó szerepet játszott a Nobel-díjhoz vezető közös munkában ugyanúgy, mint a II. világháborús időszakra eső izomkutatásokban. Sőt: Szent-Györgyi illegalitásba vonulásának az időszakában Banga Ilona megőrzte az intézet értékeit. Őt a későbbi évtizedekben az érdemeinél kevésbé értékelte az utókor. Így az SZTE feladata is Banga Ilona kutatói szerepének tisztázása, emlékének ápolása.

 

– Szent-Györgyi munkatársai közül még kevésbé maradt fönn azoknak az emléke, akik 1940-ben visszatértek a kolozsvári egyetemre.

– Pedig az is olyan kihívás volt, amit méltatnunk kell. Így például az orvosbiológus biokémikus Annau Ernő, aki miután Kolozsvár ismét román fennhatóság alá került, távozott az országból és Dél-Amerikába emigrált, majd Kanadában halt meg. Visszatért Kolozsvárra Varga László is, aki Szegeden a C-vitamin kémiai elemzéséhez járult hozzá. Kolozsváron az 1960-as évekig kitartott, majd részese lett a – jelenleg talán az utolsó napjait élő – marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzésnek.

 

– Milyen világraszóló kutatói eredmények helyszíne, illetve kiindulópontja lett Szent-Györgyi laboratóriuma?

– Itt az amerikai magyar vendégkutató, Joseph L. Svirbely segített bizonyítani, hogy a hexuronsav azonos a C-vitaminnal.

Meg kell emlékeznünk az orvos, biokémikus, fiziológus Laki Kálmánról, akivel nem volt ugyan közös és meghatározó publikációjuk, párhuzamosan futott a pályájuk, ám akinek érdeklődése az itteni fehérje filamentumok, polimerizátumok vizsgálata kapcsán terelődött a véralvadás irányába, amely önmagában világhírűvé tette. A fibrin monomérek, tehát az egyes fibrin fehérje molekulák fonalas hálózatba szerveződése adja a véralvadás alapját. Így talán nem túl erőltetett a hasonlóságokat felismerni az aktin fehérje fonalakba rendeződése és a véralvadás között, bár e két folyamatnak a biológiai célja és szerepe merőben különböző. Laki Kálmán fiatal munkatársa, Lóránd László már szegedi orvostanhallgatóként is fölbukkant, de budapesti éveik alatt, majd az Amerikai Egyesült Államokban dolgoztak együtt. Tehát ki kell emelnünk, hogy világklasszis eredményként Szegeden a Szent-Györgyi intézetben azonosították a „XIII-as véralvadási faktort”, a fibrint stabilizáló faktort, amit máig Laki-Lóránd faktornak neveznek.

Nagy karriert futott be Straub F. Bruno, aki 1945-től 1949-ig a szegedi majd 1950-től a budapesti intézetben is Szent-Györgyi utódja lesz. Folytatja a Szent-Györgyi iskola második periódusának izommal kapcsolatos kutatásait: ő a kristályosított, tiszta aktin fehérje előállítója, első publikálója. Meghatározó a szerepe volt a Szegedi Biológiai Kutatóközpont létrehozásában…

 

– Ám az aktin felfedezése és az elsőség körül olyan vita alakult ki a Szent-Györgyi munkatársak között, ami – tudománytörténészek szerint – gátja lett annak, hogy ezt a szegedi felfedezést is Nobel-díjjal jutalmazzák.

– Egy baráti légkörben működő intézetben, ahol a kutatók teázás vagy sportolás mellett beszélgettek, az egész szellemi közösség termékeként is felfogható egy-egy eredmény. Sajnálatos, hogy bizonyos periódusokban kenyértörésig jutottak az aktin körül. Bár kétségtelen, hogy ebben az eredményben Banga Ilonának is jelentős lehetett a szerepe. Tény, hogy a miozin A és miozin B közötti különbséget leíró cikket Banga Ilona jegyzi Szent-Györgyivel közösen, míg az Aktin című cikket Starub F. Brunó jegyzi egyedül. Valószínű, hogy a Szent-Györgyi intézet e második periódusának ezen jelentős teljesítménye épp e torzsalkodás miatt nem hozta el Szegedre a második Nobel-díjat. Ez akár tanulságos lehet a mai sikeres kutatók számára is.

 

 

Szegeden csírázott a harmadik Szent-Györgyi téma?

– Az oxidén szabadgyökök hatásának vizsgálatáról korábban Ön által elmondottak alapján kimondható, hogy már Szegeden, a Dóm téri laboratóriumoknak elkezdett foglalkozni harmadik nagy kutatási témakörével: az élet titkát kutatva a daganatos betegségek okaival, a molekuláris biológiával?

– Utólag belemagyarázható, hogy bizonyos csírái fellelhetőek e harmadik, az Amerikai Egyesült Államokban kibomló időszak témáinak is. A már említett véralvadási fehérje, az izomfehérje, az aktin, az aktomiozin, az ATP szerpe, a hullamerevség, a miozin tisztításnak az úgynevezett Guba-Straub oldata is maradandó szegedi felfedezés.

 

– Kik folytatják a Szent-Györgyi által Szegeden elkezdett kutatási témákat?

– Szent-Györgyi örökséget továbbviszi Straub F. Bruno. Egész iskolát hoz magával Budapestről vissza Szegedre. Az SZBK-kutatók első generációjából ma is dolgozik, nyugalmazott kutatóként, a Szent-Györgyi-tanítvány Wollemann Mária… A szegedi egyetemen Guba Ferenc professzor vezetésével 1969-70-ben indul újra a Szent-Györgyi-féle izomkutatási vonal folytatása, amelybe jómagam 1972-ben, elsőéves orvostanhallgatóként kapcsolódtam be... Guba professzor budapesti korszakához kötődik a fibrillin nevű izomváz fehérje felfedezése, amely a jelenleg legfontosabb izomváz fehérjének tekinthető. Ám az 50-es-60-as évek magyarországi publikációs lehetőségek nem tették lehetővé az ezt leíró cikkük külföldi megjelentetését, az MTA-kiadványbeli közlés visszhangtalan maradt. Így aztán egy japán kutató, Maruyama professzor később újra felfedezte és elnevezték előbb connectin majd a jelenleg is használt titin fehérjének. Szerepe az, hogy az izom a működése közben, elsősorban túlnyújtást követően megőrizze struktúráját. Tehát e fontos fehérje felfedezése is a Szent-Györgyi tanítványok szegedi kutatócsoportjához köthető.

 

– A Szent-Györgyi tanítványainak, munkatársainak, követőinek a száma Szeged után hogyan –bővült?

– Budapesten együtt dolgozott Gergely Jánossal, aki 1947-48 táján Amerikába került. Az izom kálcium regulációs fehérjéi Troponin-Tropomiozin jellemzése terén ért el világhírű eredményeket. A bostonban dolgozó kutatót bízták meg azzal, hogy 1956-57 fordulóján járja végig a magyar menekülteket befogadó táborokat és válassza ki a tehetségeket. Így került egy jugoszláviai menekülttáborból Amerikába 1957 januárjában Martonosi Antal professzor, akivel 1982-től együtt dolgozhattam, s akivel az izom kalcium transzportáló membránenzimének első kristályosítását, s molekulaszerkezeti vizsgálatát végeztük el.

– Mindezek alapján a 90 éve Szegedre érkezett Szent-Györgyi Albert hatásának jelentősége miként összegezhető? Ez a hatás miként hullámzik a jelenünkig?

– A Szegedi Biológiai Kutatóintézetben Straub F. Brunó által megadott alapokra építve például Mihály József, munkacsoportja foglalkozik az izomműködés biokémiájával… Az egyetemen Straub után Krámli professzor vezette az Orvosvegytani Intézetet. A szegedi egyetemen a Biokémiai Intézetet 1962-ben nevesítették, akkor vált le az Orvosvegytani Intézetből. Az önálló Biokémia Intézet első éveiből nem szakmai sikerről szólnak a krónikák, majd 1969-ben fordulatot hozott, hogy Guba professzor, az egykori Szent-Györgyi és Straub munkatárs, visszakerült Szegedre.

Szent-Györgyi Albert a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktora (1973). Archív fotó: Somogyi Károlyné

Guba Ferenc professzor beindította a szegedi izomkutatást, és 1989-ig vezette azt. Aztán ismét megszakadt az úgynevezett Szent-Györgyi vonal, ám ezt 1992-ben, Amerikából hazatérve sikerült újraindítanom. Az izomszövet biokémiája, molekuláris biológiája, biofizikája, sejtbiológiája a kutatási profilunk, vizsgálataink középpontjában a váz- és szívizom adaptációja, regenerációja került. Az SZTE ÁOK Biokémiai Intézete mellett az ELTE Biokémiai Intézetében az egykori Szent-Györgyi munkatárs, Bíró professzor is folytatta az izomkutatásokat, munkájuk fő amerikai támogató partnere, a miozin-kutató Szent-Györgyi András, Szent-Györgyi Albert unokatestvére lett. Világszerte elismert elektrofiziológiai indíttatású izomkutatásokat a debreceni egyetemen Kovács László professzor végzett, aki tanítványaival az ideg-izom ingerület áttevődés jobb megértése érdekében dolgozott évtizedekig. Mai munkatársaival is jó az együttműködésünk: jelenleg például közös GINOP-pályázatunk hoz sikereket. A váz- és szívizom annyira összetett rendszer, soklépcsős molekuláris folyamatokban játszik meghatározó szerepet, így aztán több intézet és számos kutató talál benne ma is olyan jelentős feltárandó témákat, melyeknek eredményei népegészségügyi szempontból is jelentősek.

További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2018/2. számában, amely letölthető az SZTE Egyetemi kiadványok aloldaláról.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2018/2. számából:

Hagyomány és újdonság

E-tananyag archívum az egyetemi könyvtárban

Szabadidejében búvárkodik a szegedi cápakutató

A szegedi zeneművészeti kartól egészen az Oscar jelölésig

Franciául verset mond a Korányi-gyűrűs Dr. Novák Zoltán, az SZTE ÁOK professzora

Világszenzáció az SZTE laboratóriumában is felfedezett „csipkebogyó idegsejt”