SZTE magazin

SZEM_2018_dekanok_nyito

Hagyomány és újdonság

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

AZ ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY ZÁSZLÓSHAJÓI


A kimagasló oktatói és kutatói tevékenység mellett a klinikai szintű betegellátás is feladata a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) orvoskarainak. A doktorokkal együtt dolgozó gyógyszerészek és a segítő foglalkozásúak hozzájárulnak az egészségben eltöltött élet minőségének a javításához.


Mérhető teljesítmények

Modern eszközök és kubatúra

Az SZTE Klebelsberg II. elnevezésű fejlesztési tervében jelentős részt tesznek ki az orvoskari beruházások. Például a korábbi Sebészeti Klinika épületének átalakítását követően létrejön az Egészségtudományi Képzési Tömb. A konstrukció segítségével SKILL központok létesülnek, a hallgatói terek, a laborok és az oktatási eszközök megújulnak, a gyakorlati képzésben megjelennek az IT és a 3D technológiák. A Vasas Szent Péter utcai renoválás és bővítés eredményeként az SZTE FOK a jelenleginél másfélszer nagyobb épületben, a XXI. századi követelmények szerint működhet majd. Az SZTE ETSZK célja eszközeinek, tantermi berendezéseinek a bővítése. A medikusok és a gyógyszerészhallgatók kollégiumának a felújítása, illetve az SZTE GYTK új épületének a terveztetése és fölhúzása is része az egyetem rövid, illetve hosszú távú fejlesztésének.



– A Szegedi Tudományegyetem integrált karaként működik az orvoskar. Így a felelősségi szint is más, mint amikor ez a képző hely önálló felsőoktatási intézményként dolgozott – hangsúlyozta dr. Lázár György, az intézmény gyökereit 1775-ig, a kolozsvári Collegium Theresianumig visszavezető SZTE Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja. – Azt a hagyományt is folytattuk, hogy az SZTE ÁOK klinikai dékánhelyettese a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ vezetője. Ezáltal biztosítjuk azt az integrációt, amely az orvoskar harmonikus működéséhez szükséges. A viszonylag kis létszámú, hat évtizede működő SZTE Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) mérhető tudományos teljesítménye – dr. Zupkó István dékán szerint – kiemelkedő: kutatóra normalizálva ez az SZTE legeredményesebb kara. A régi, tradicionális curriculum uniós harmonizálása elsőként a szegedi egyetemen történt meg az ország négy fogorvosképző helye közül – utalt az SZTE Fogorvostudományi Kar (FOK) egyik erényére a dékán, dr. Baráth Zoltán. – Szeretnénk, ha hallgatóink emberként is jól éreznék magukat az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán (ETSZK)! – fejezte ki óhaját Héderné dr. Berta Edina dékán. – Tanácsadó irodánkban a fiatalok életvezetési, pszichológiai és jogi segítséget kérhetnek ingyen. Mentorprogramot indítunk, az oktatók évfolyamfelelősként is figyelnek a hallgatóinkra, különösen a külföldi diákokra.


Megreformált tananyag

– Társadalmi igény, hogy alapvető elméleti és gyakorlati tudással rendelkező orvosokat képezzünk, ne pedig „specialistákat”. A curriculumreformunk része, hogy az alapvető ismeretanyagot pontosan meghatározzuk a gyakorlatorientált képzés szempontjai szerint, a klinikai ismeretekből kiindulva – magyarázta az SZTE ÁOK dékánja. Nemzetközileg is elismert kutatók oktatják az SZTE GYTK hallgatóit, például akadémikustól tanulhatják a gyógyszerészi kémiát. – Összegyetemi szinten is zajlik a képzők képzése, ami új oktatási módszerek elsajátításában segíti kollégáinkat – fejezte ki örömét a fogorvos dékán. A negyed- és ötödéves képzés döntően klinikai gyakorlatot jelent, a betegellátásra épül. E szempontból az élen áll az SZTE FOK, nemcsak az országos, hanem az európai trendek alapján is. Elektronikus tananyagok bevezetését tervezi az SZTE ETSZK az elméleti témáknál, illetve a gyakorlati tapasztalatszerzésnek a korábbinál nagyobb teret enged. A paramedikális szakemberek – az SZTE ETSZK ápoló, gyógytornász, védőnő, dentálhigiénikus – hallgatóit még azelőtt fölvértezik gyakorlati tapasztalattal, mielőtt beteg mellé kerülnének.


FOK


Kutatóműhelyek

– Az SZTE tudományos teljesítményének legnagyobb részét az orvoskar biztosítja – nyilatkozta dr. Lázár György. – Az eddigi nemzetközi és hazai kutatási pályázatok sok lehetőséget biztosítottak. Ám föl kell figyelnünk az olyan trendváltozásokra, mint például az, hogy a klinikai kutatások alulfinanszírozottak. Annak ellenére így van ez, hogy az MTA legutóbbi felmérése is igazolja: a magyar tudomány zászlóshajója a klinikai orvostudomány. Európa egyik legeredményesebb gyógynövénykutatással foglalkozó műhelye az SZTE GYTK része. Dr. Zupkó István másik példája szerint a Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetük által felhalmozott tudásra és tapasztalatra a gyógyszergyáraknak is szükségük van. – Implantátumfejlesztéssel kapcsolatos pályázatban veszünk részt egy versenyszférában érintett céggel, amely a fogágybetegséggel küzdő páciensek számára új fogbeültetési lehetőséggel a hétköznapi funkciók, például a rágásképesség helyreállítását segíti – emelte ki 2020-ban záruló programjukat dr. Baráth Zoltán. Olyan szakmákat, professziókat oktat az SZTE ETSZK, melyek tudományos elismertsége legfeljebb néhány évtizedre vezethető vissza. Ennek hátrányait úgy ellensúlyozzák, hogy részt vesznek a szegedi egyetemen belüli és kívüli tudományos teamekben – magyarázta Héderné dr. Berta Edina. Például a gyógytornászaik az SZTE ÁOK és az SZTE Zeneművészeti Karával (ZMK) arra a kérdésre keresik a választ, hogy mit lehet kezdeni a zenészek tartásproblémáival. Az SZTE ETSZK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszékének vezetésével az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK) és az ÁOK munkatársai dolgoztak a koraszülöttséggel járó problémák feltárásán. A Szegedi Tudományegyetemen kutatott témák össztársadalmi hatásúak.


gyogyitas1


BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY A NEMZETI KULTÚRA ŐRE


A szegedi felsőoktatás 2000-beli integrációjához kapcsolódó víziók többsége teljesült. Ennek legfontosabb feltétele, hogy a mai napig kitapintható a Szegedi Tudományegyetem egyes karainak egymás iránti erős szolidaritása. A régi tradíciók persze élnek: szoros a kapcsolat a közös gyökerű SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK), valamint az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK), illetve a jogi karból kisarjadt SZTE Gazdaságtudományi Kar (GTK) között.


BTK_AudMax


Játékosítással is oktatni

– Az első szegedi rektor, Menyhárt Gáspár jogászprofesszor fotója alá tettük az eredeti, Kolozsvárott kiállított diplomáját. Így is utalunk karunk múltjára – mondta az SZTE ÁJTK dékánja, dr. Balogh Elemér. A Szegeden továbbfejlődő egyetem erős belső kohéziójára példa, hogy az SZTE ÁJTK, valamint az SZTE GTK közös tanszéket is fenntart és működtet. – A diplomaosztókon rendre megemlékezünk azokról a jeles alkotókról és tudósokról, akik itt végeztek vagy oktattak. A névsor fantasztikus: a magyar kultúra színe-java megfordult itt – jelentette ki az SZTE BTK dékánja, dr. Gyenge Zoltán. – Ám csak a tradícióból megélni nem lehet. Folyamatosan meg is kell újulni. A jelenre és a jövőre való orientáltságunk része, hogy az SZTE BTK értékeit és színeit erőteljesen láthatóvá kívánjuk tenni a hazai és az európai kulturális térképen. Az elnevezésünk rövidítését is kiterjesztettük, mert a tradicionális bölcsész szakok mellé népszerűségben is fölzárkóztak a társadalomtudományokhoz sorolandó szakjaink. A közös képzések hálójába, az SZTE karai közötti együttműködés kiterjedt rendszerébe az SZTE BTK partnere – többek között – az SZTE ÁJTK, a GTK és a pedagógusképző kar. Ez az universitas jellemzője. Azonban az évtizedek óta meglévő párhuzamosságok megszüntetése az egyetem vezetésének is célja.


Kovacs_Peter_GTK_1– Az ország egyik meghatározó közgazdász képzőhelye az SZTE GTK. Ezt az eredményt és minőséget szeretnénk átvinni a külföldi képzéseinkre is úgy, hogy az értékes oktatási tartalomhoz modern módszertani eszköztár társuljon. Nemzetközi konzorciumban, annak vezetőjeként megnyertünk egy gamifikációs pályázatot, amelynek célja, hogy partnereinkkel együttműködve kidolgozzuk: a közgazdaságtant miként lehet játékosítással, vagyis játékosan oktatni. Emellett a digitalizáció szerepét is fontosnak tartjuk: a magas szintű, alkalmazható tudás mellett informatikai ismereteket is kapnak hallgatóink, ami azt is jelenti, hogy számos kurzushoz szoftvertámogatás tartozik – árulta el dr. Kovács Péter dékán. Az SZTE GTK újítása, hogy a szakjaihoz kötődő hallgatói klubokba és más rendezvényeikre meghívják az alma materben végzett diplomásokat, hogy további gyakorlati ismeretekkel és tapasztalatokkal vértezzék föl a fiatalabbakat.


Presztízsnövelő tényezők

– Európában általános, hogy a jogtudomány oktatása nemzeti képzési szakterületnek számít, tehát anyanyelven végzett stúdiumokat jelent – rögzítette az SZTE ÁJTK dékánja. – Ám fakultatív jelleggel hirdetünk olyan kurzusokat, amelyek idegen nyelvűek. Például azért, mert az ide érkező hallgatók idegen ajkúak, mint például a SZTE Frankofón Egyetemi Központban francia nyelven tanuló fiatalok. Szakmai szempontból is lényeges a nemzetközi beágyazottságunk fokozása. Ugyanakkor attól hiteles a jogászképzésünk, hogy óraadóként bevonjuk az ügyészektől kezdve az ügyvédeken át az adószakértőkig a szakterületek jeles képviselőit is. A vidéki képzőhelyek közül itt oktat a legtöbb alkotmánybíró és miniszter. Ez növeli az SZTE ÁJTK nemzetközi, szakmai és hallgatói megítélését, presztízsét is. – A Magyar Tudományos Művek Tára, az MTMT által mérhető teljesítmény, a Hirsch-index alapján is komoly értékeket tud felmutatni az SZTE BTK. A tudományos teljesítmény és az oktatói kvalitás konvergál egymással. Egy tudományegyetemen ki kell mondani: az itteni oktatók kötelessége a magas színvonalú tudományos munka – hangsúlyozta a dékán. A munkatársak terhelésmérését immár öt éve végzi el az SZTE BTK Szociológia Tanszéke. Az SZTE többi kara számára is szívesen átadják a módszert, mert a felmérés eredménye jól hasznosítható a döntések előkészítésében és a tervezésben. Távoktatási tagozatát az SZTE GTK indította el először, ez máig az egyetlen a szegedi egyetemen. A távoktatás fejlesztése is ciklusokon átívelő folyamat, s adaptálható is. Ám látni kell: e képzési formának magas a működtetési költsége, illetve a tananyagok, segédanyagok felépítése a hagyományoshoz képest új logikát igényel az oktatóktól is. Erre az újfajta gondolkodásra ösztönöznek az SZTE EFOP-pályázatai, amelyek bővítik az SZTE más karain és szakjain létező olyan megoldásokat, amelyek a tananyag elektronizálásához kötődnek.


ajtk2


A finanszírozási üzenetek

A felsőoktatás finanszírozását a 2016-os kormányrendelet átalakította, és 2017 óta csak a hallgatói létszámra van tekintettel, nem veszi figyelembe az intézményi kvócienseket, nem nézi a tudományos potenciált. Vagyis míg régebben három lábon – a hallgatói, az intézményi és a tudományos normatíván – állt a költségvetés, addig most már csak a hallgatói normatíva létezik, a másik két normatíva megszűnt. Az SZTE kari vezetői szerint ez nagyon rossz „message”, mert alacsony tudományos minősítésű oktatói gárdával minél nagyobb hallgatói tömeg „képzésére”, nem pedig minőségi munkára ösztönöz. – A bölcsész terület alultámogatottsága tény, holott ez a képzési terület és tudományág a nemzeti kultúra gondozója. A nemzeti kultúra őreként, nem „páriaként”, hanem kiemelten kellene kezelni a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatókat, illetve az e képzési terület szakjain oktatókat – véli a szegedi dékán. 2013 táján mélyen érintette a bölcsész-, a jogász- és a közgazdászképzés egészét is az állami ösztöndíjas helyek számának drasztikus csökkentése. Az új helyzetre gyors és hatékony módon reagált az SZTE GTK: új ösztöndíjprogramot hirdetett. E program folyamatosan bővül: már több mint harminc céggel állnak kapcsolatban. Elindultak az SZTE GTK nemzetközi képzései: mára több mint kétszáz egyetemistát oktatnak angol nyelven. E mintát követték az SZTE változásban érintett karai.


gazdasagtudomany


Széképületek és közösségi terek

Modellértékű, ahogy az SZTE GTK önálló, befedett udvarú és korszerűsített Kálvária sugárúti épülete – aulájával és intim tereivel felpezsdítette a kar közösségi életét. Hasonló hatás várható az SZTE ÁJTK Tisza Lajos körúti széképületének renoválásától. Az egykor iskolának, majd az Ítélőtáblának helyet adó épület – köszönhetően a kormány 650 millió forintos támogatásának – megújul, visszakapja kupolás tornyát, ahol olyan emlékszobát alakítanak ki, hogy a szegedi jogászképzés történetét is a közönség elé tárhassák. A lefedett udvar felé kinyitják a földszinti és az első emeleti folyosó ablakait, ezzel egy hatalmas aulát, oktatói és hallgatói közösségi teret kapnak, ahova majd reprezentatív programokat is szervezhetnek. A pince rekonstrukciója eredményeként a klubhelyiség, a büfé kerül méltó helyre. Önerőből csak tisztasági festésre futotta, így változatlan cél az SZTE BTK Petőfi sugárúti panelépületnek a felújítása. A munka megkezdéséhez azonban – az egymás mellett futó koncepciók közös pontjai alapján – kompromisszumra kell jutni az épület jövőbeni funkcióiról. Ezzel párhuzamosan a bölcsészek újításainak – például az Altajisztika Tanszékhez kötődő török és kazah csoportnak, vagy a bővíteni tervezett hungarológiai képzésnek, továbbá az SZTE GTK-val együtt szervezendő művészeti menedzsment szaknak – helyet kell biztosítani az Egyetem utcai rózsaszín palotában. Az épületen belüli helyzeten javítana, ha a volt tornateremből végre ki tudnának alakítani egy kávéházszerű, a felolvasásoknak és egyéb kulturális programoknak is helyet adó közösségi teret. Pályázati pénzekből már elkezdték és folytatják a tantermeik felújítását. Az Aud. Max. renoválását és technikai modernizálását úgy szeretnék megvalósítani, hogy a terem patinája megmaradjon, ezzel is emlékeztessen arra, hogy itt alakult meg a MEFESZ 1956. október 16-án, itt pattant ki a szikra, innen indult el az 1956-os forradalom. A Dél-Alföld hagyományaira és új értékeire irányítja a figyelmet az SZTE GTK azzal is, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával olyan projekten dolgozik, amely megmutatja, hogy a város és vidéke milyen gazdasági lehetőségeket hagy kihasználatlanul. Arra is rámutatnak, hogy – a budapesti vagy külföldi tapasztalatszerzés után is – van visszaút a régióba. Többek között azért is, mert növekszik azoknak a cégeknek a száma, amelyek azért települnek Szegedre és környékére, mert itt van az SZTE, az a tudásbázis és képzőhely, amelyre támaszkodva fejlődhetnek.


BEINDULT A MÉRNÖKKÉPZÉS


Ott népszerűek a természet-, a műszaki-, az agrártudományi képzések, ahol erős az ipar és a mezőgazdaság.


Integráció és profiltisztítás

A dél-alföldi régió iparfejlesztésének és tőkevonzás-növelésének a feltétele, hogy e térségben legyen mérnökképzés. A műszaki képzés két klasszikus szakja közül a gépészmérnökök a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar (MK), míg a villamosmérnökök az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) kötelékében szerezhetik meg diplomájukat. A vidékfejlesztési agrármérnök szakot immár a hódmezővásárhelyi SZTE Mezőgazdasági Kar (MGK) kínálja. – Az SZTE MK jövőjének záloga, hogy a hagyományos, 1962 óta létező élelmiszermérnöki képzés mellé tettük a műszaki, gépész és mechatronikai profilt – hangsúlyozta dr. Bíró István dékán. A hosszú távú cél az, hogy az SZTE MK agráros jellegéből műszaki profilúvá váljon. A Hódmezővásárhelyen működő, ám a Szegedi Tudományegyetemhez tartozó Mezőgazdasági Kar az integráció sok-sok előnyét élvezi. – Például a Tangazdaságunk kari egységből egyetemi tulajdonú gazdasági társasággá alakult, a múlt évtized közepén a bolognai rendszer bevezetésével új alapokra kerülő oktatást a karközi együttműködés segíti – sorolta dr. Horváth József dékán. – Az integrációs törekvéseknek megfelelő és ideális lenne, ha az „egy tudomány – egy egyetemi egység” szellemében az SZTE TTIK-hoz kerülne például a fizika, a kémia vagy a biológia oktatásának a koordinálása – fejezte ki óhaját az SZTE TTIK dékánja. Dr. Mucsi László szerint az lenne a jó, ha az alapkutatásokat az autonómia mentén végeznék, de az oktatást a jó kutatási csoportok mellett lehetne pozicionálni.


elektromosauto


Karközi együttműködések

5 kutatóintézet 1 interdiszciplináris centrum

2018 szeptemberében alakult meg az SZTE Interdiszciplináris Kiválósági Központ. Az IKK része az Anyagtudomány Kutatóintézet, a Fotonikai-lézer Kutatóintézet, a Gyógyszerkutatás Kutatóintézet, a Smart Rendszerek Kutatóintézet, továbbá a Transzlációs Biomedicina Kutatóintézet. Ezek a különböző tudományterületeket érintő kutatóintézetek dinamikusan szerveződő munkaközösségek, amelyek kutatócsoportokat fognak majd össze, továbbá olyan kutatók foglalkoztatását teszik lehetővé, akik új kutatási témákat hoznak majd ide. Ez a szervezeti egység a fenntartó minisztérium által biztosított kutatás-fejlesztési és innovációs célú finanszírozást juttatja el a kutatócsoportokhoz, valamint ellenőrzi a felhasználást.

Az SZTE TTIK oktatási stratégiája az 1784-ben eredő kolozsvári hagyományokra és a közel 100 éves szegedi múltra, a regionális, az országos és a nemzetközi igényekre, kapcsolatokra épül. Az elmúlt évtizedekben kapcsolódott ide az informatika, a műszaki képzés, a középiskolai tanárképzés. Az SZTE TTIK a természettudományi és az informatikai képzési területen a teljes képzési palettát kínálja a jelentkezőknek az alapképzéstől a doktori képzésig. Az SZTE MK meglévő oktatói számára új perspektívát jelentenek az olyan, az SZTE társkarai közreműködésével megvalósítható szakalapítási tervek, mint például a logisztikai vagy az ipari termék és formatervező mérnök szakok az SZTE JGYPK, illetve a táplálkozástudományi mesterszak az SZTE ETSZK támogatásával. Az egyetemen belüli együttműködés alapja a karok közötti „átoktatás”. Ez jól működik az SZTE MGK és például az SZTE GYTK között a gyógy- és fűszernövény- termesztő és -feldolgozó másoddiplomás képzésben. Az angol nyelvű matematikai kurzusokat az SZTE TTIK oktatói biztosítják az SZTE MGK hallgatóinak. Előnyt jelent az SZTE MK, MGK és TTIK számára, hogy a kormányzat támogatja az ottani képzési területeket és szakokat.


Pályázatok és céges megbízások

– Ahhoz, hogy a jó oktatók itt maradjanak, jó kutatási háttérre van szükség – osztotta meg tapasztalatát dr. Mucsi László dékán. Az SZTE TTIK 7 intézete lefedi a karhoz tartozó nagy tudományágakat – biológia, fizika, földrajz és földtudomány, informatika, kémia, környezettudomány (amelyhez a műszaki és agrártudomány egy-egy szelete is tartozik), matematika –, valamint a hozzájuk kapcsolódó kutatások teljes adminisztrációját. – A teljesítményt pályázatokból finanszírozzuk. E téren élenjárók vagyunk, nemcsak a szegedi egyetemen belül, hanem hazai szinten is. Az SZTE TTIK közel száz céggel és intézménnyel együttműködve növeli ipari megbízásai számát, kutatási eredményeit. Az SZTE MK műszaki fejlesztési projektjei közül dr. Bíró István dékán kiemelte a SolvElectric Kft.-vel együtt végzett kutatást, amelynek célja a mesterséges megvilágítású növénytermesztés, zöldséghajtatás lehetőségeinek föltárása. – A makói Contitech Industrial Kft. is jó partnerünk, egy másik cégnek pedig élelmiszeripari szállítószalagot fejlesztettünk, ugyanakkor fogászati implantátummal kapcsolatos projektbe is bekapcsolódtak a kollégák furósablon fejlesztésével. A kutatás és fejlesztés területén – többek között – egy országhatárokon átnyúló, úgynevezett Interreg projekt megvalósításába az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékének a koordinálásával kapcsolódik be az SZTE MGK. E példa is igazolja dr. Horváth József dékán szerint, hogy az SZTE MGK felkészült részese a magyar mezőgazdaság korszakváltásának. Az agráriumban is a digitális technológiák alkalmazása, az automatizálás, a precíziós gazdaság jelenti a jövőt.


kutatas


SZEGED-HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TENGELY


Közel 100 éves öröksége az SZTE legnépesebb karának, hogy hallgatói képzését Szeged egymástól távoli pontjain, 10 oktatási épületben és gyakorlóhelyen kell megszerveznie. Az SZTE TTIK dékánja, dr. Mucsi László fejlesztési prioritási sorrendje: a fizikához és a kémiához kötődő nagyobb kutatási laborépület; az informatikának önálló oktatási épület; új kollégium építése. Szerinte a megfelelő szálláshelykínálat összegyetemi szinten növelné a magyar és a külföldi hallgatók számát. – Ahol gép működik, ott a gépészmérnök munkát talál – fogalmazott az SZTE MK dékánja. Dr. Bíró István reméli, hogy Kecskemét és Debrecen után Szeged következik az autóipari beruházás-sorozatban. Elárulta, hogy érik az a döntés is, amely 5 milliárd forinttal támogatná az SZTE MK labor- és épületfejlesztését. A mezőgazdasági képzés több mint 120 éves hagyományait ápoló Hódmezővásárhely, a magyar vidék legnagyobb közigazgatási területű városa biztosítja az agrárközeli, az SZTE MGK hallgatói számára is élhető környezetet, kollégiumi elhelyezéssel és szociális hálóval – ajánlotta a fiatalok figyelmébe a térséget dr. Horváth József. A dékán szerint az SZTE MGK működése példázza, hogy Hódmezővásárhely és Szeged egy gazdaságfejlesztési övezet, amelyet a 2021-re megépülő vasút-villamos vonal, a tramtrain a befektetők számára is vonzóvá tesz.


MGK_konyvtar


JUHÁSZ GYULA UTÁN BARTÓK BÉLA IS NÉVADÓ LESZ?


Dobor_A_2„Mi az ország és az alföldi – bánsági – vajdasági térség legjobb művészeti felsőoktatási intézménye akarunk lenni! Lehetséges, hogy lesz, aki szerint erre kicsi az esély. De tapasztalatból tudom: aki középre célozza magát, az le fog esni. A csillagokhoz kell mérnünk magunkat!” – fogalmazott az SZTE Zeneművészeti Kar (ZMK) dékánja, dr. Tóth Péter. A művészetközvetítést oktató SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK) dékánjának, dr. Döbör Andrásnak az az ambíciója, hogy hazánkban a legteljesebb pedagógusképzési palettát kínálja a szegedi universitas.


Szinergiák egyetemen belül

– Egy rangos egyetem kis létszámú művészeti karának összes előnyei megmutatkoznak itt – jellemezte az SZTE ZMK helyzetét a dékán. Szerinte a Szeged méretű városokban az a jó, hogy az azonos érdeklődésű emberek megtalálják egymást. – Béccsel szemben azért érdemes Szegedre jönni, mert itt át tudjuk adni a Bartók Bélával mérhető közép-európai kultúrát és annak ízeit. Az SZTE 11 karával együttműködve sikerül megoldani például az infrastruktúra fenntartását vagy az átoktatást, mondjuk akusztikából vagy művészettörténetből. – Az integráció eredményeként megszületett SZTE-brand, illetve Szeged, mint egyetemváros vonzereje is hozzájárul ahhoz, hogy olyan tömegképzést folytatunk, aminek a kisugárzása országos. Fontosnak tartjuk a legfrissebb tudományos eredmények becsatornázását a munkánkba – hangsúlyozta az SZTE JGYPK dékánja. – Az oktató- és kutatómunka erősítése érdekében a fiatal oktatókat, a tudományos fokozat megszerzését kari erőforrásból ösztöndíjjal támogatjuk.


A tehetség mestert választ

Az SZTE JGYPK fő küldetése, hogy a munkaerőpiacra gyakorlati ismeretekkel is felvértezett pedagógusokat és szakembereket képezzen. A klasszikus tanárképzés folytatása mellett a sport és egészségtudományi képzést és a művészetközvetítő tevékenységet is tovább erősítik. Mindezt jól kiegészíti és támogatja a szakképzés, a felnőttképzés, amely még kiaknázatlan lehetőségeket kínál a hazai felsőoktatás számára – hívta föl a figyelmet az SZTE Felnőttképzési Központ igazgatói feladatait is ellátó dr. Döbör András. A művészeti oktatás jellemzője, hogy a tehetség nem intézményt, hanem mestert választ a fejlődéséhez és a továbbtanulásához. Ezért fontos, hogy olyan művészek oktassanak az SZTE ZMK-n is, akik „húzó nevek”, és ide vonzzák a fiatal tehetségeket. Ám jelenleg „papíralapú”, ezért kontraszelektív a művészeti oktatás. Dr. Tóth Péter szerint ma Liszt Ferencet legfeljebb óraadóként lehetne alkalmazni a nevét viselő zeneakadémián is, mert nem rendelkezne a foglalkoztatásához szükséges papírokkal. Megoldást az jelentene, ha az állam nagyobb súllyal, és ha kell, speciális szabályokkal támogatná a művészeti oktatást, amihez világszínvonalú infrastruktúra is kell.


zenei_verseny1


Megújuló épület és DLA

Az SZTE ZMK kari tanácsa már elfogadta, hamarosan az SZTE Szenátusa is jóváhagyhatja a jövőbe mutató változást, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar nevet. A dékán tervei között szerepel, hogy – a művészetközvetítéssel és rajztanárképzéssel foglalkozó SZTE JGYPK mellett – művészeti karrá növekedve 10 féléves festőművész-, grafikus-, szobrászképzés központjává váljanak, együttműködve több, érintett szegedi egyetemi karral. Hosszú távon a felsőfokú táncoktatásnak is kialakíthatnák a kereteit, támaszkodva például a világhírű Szegedi Kortárs Balett társulatára. Ez kovásza lehetne a szegedi művészeti doktori iskola létrehozásának: a „Doctor of Liberal Arts”, a DLA, vagyis a „szabad művészetek doktora” fokozat megszerzési lehetősége segítené az utánpótlás nevelését a felsőfokú művészeti képzésben. A művészpalánták szegedi otthona lehet az SZTE 2020/2021-es tanévre újjászülető Tisza Lajos körúti épülete, amelynek jelenlegi alapterülete megduplázódik, megújulnak a tantermei, 450 személyt befogadni képes korszerű koncerttermet és két kamaratermet alakítanak ki, a tetőtérben vendéglakások kapnak helyet. Ezzel az SZTE a város és vidéke zenei és művészeti életének kiszolgálása mellett a konferenciaturizmusba is bekapcsolódhat.


Szöveg: Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés




SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

klinika_magazin_2019_osz
SZEM_magyar_borito_2018_2SZEM_angol_borito_2018_2

SZEM_borito_HUN_2018 SZEM_2018_cover_eng