Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
2018. május 4-én, pénteken egész napos látogatást tett Szegeden Vytenis Andriukaitis, az Európai Unió egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa. Látogatásának elsődleges célja az volt, hogy tájékozódjon a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központjában a ritka betegségekben szenvedők ellátásáról valamint arról, hogy milyen távlatai vannak az ún. európai referencia hálózat bővítésének.
A megbeszélések az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán kezdődtek, majd a Klinikai Központ Elnöki Hivatalában folytatódtak. Vytenis Andriukaitis elismerte és méltatta az SZTE Klinikai Központ Dél-Alföldi régió magas szintű betegellátásában betöltött meghatározó szerepét, és a jövőre nézve előrevetítette, hogy a Szegeden folyó betegellátásnak, valamint az Általános Orvostudományi Karon folyó orvosképzésnek szélesebb körű regionális hatása is kell hogy legyen. Ezt elsősorban a temesvári és az újvidéki egyetemekkel való szoros együttműködésben gondolja megvalósíthatónak.
Az EU biztos programja kora délután egy ún. Párbeszéd a Polgárokkal programmal folytatódott a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, ahol Vytenis Andriukaitis az Unió elsősorban prevencióra fókuszáló egészségpolitikájáról és az élelmiszerbiztonsági megfontolások és szabályozók EU-n belüli, gyakran országról-országra nagyfokú eltérést mutató aspektusairól is beszélt. A találkozón rövid megbeszélést folytatott a négy magyarországi orvosképző kar dékánjával. Vytenis Andriukaitis találkozott Szabó Gáborral, a Szegedi Tudományegyetem rektorával is. Megbeszélésükön szó esett az SZTE EU régiós szerepvállalásáról, a sokrétű regionális fejlesztési lehetőségekről, többek között a határon túli magyarnyelvű felsőfokú szakemberképzés nehézségeiről, valamint a lakosságot nagy arányban érintő betegségek koordinált kezelési lehetőségeiről is. Az EU biztos szegedi látogatása az ELI lézerközpont késő délutáni meglátogatásával zárult.
Ritka betegségeknek nevezzük azokat a kórképeket, amelyek 2000 lakos közül mindössze egyet érintenek. Mivel ilyen - elsősorban genetikai hátterű - betegségből azonban több mint hétezret ismer az orvostudomány, becslések szerint hazánkban kb. 700-800 ezer embert és családtagjait érint valamilyen módon ez a kórkép csoport. Ezeknek a betegségeknek a diagnosztikája és ellátása az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása, és ennek a kihívásnak akkor tud leghatékonyabban eleget tenni az orvos szakma, ha az egyes betegségcsoportokat egymással szoros szakmai kapcsolatban álló, hálózatos formában látják el. Ennek érdekében az Európai Unió 2017-ben létrehozta az Európai Referencia Hálózatot (European Reference Network=ERN), amelyen belül 28 betegségcsoportra osztva az EU szinte minden tagállamából egészségügyi ellátóhelyek csatlakoztak. Az SZTE klinikái közül elsőként a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika csatlakozott a SKIN ERN-hez egy rendkívül ritka és nagy kihívást jelentő kórkép, a hydradenitis suppurativa nemzetközi hálózatban történő ellátása céljából.
SZTEinfo
Fotó: Bobkó Anna
