SZTE Info

Kiemelt_JNL

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”

Az első történész Magyarországon J. Nagy László, aki egy arab ország, Algéria 20. századi történetét levéltári forrásokra alapozva írja – 1980, kandidátusi értekezésének megvédése óta. Az SZTE történész professzorát, aki 2017-ben az egyetlen kelet-európaiként vehette át az Ibn Khaldun Díjat, az algériai háború máig ható következményeiről is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– „Pardon!” Ezt a szót még nem mondta ki Franciaország hivatalos képviselője Algériában. Holott bocsánat kérésre vár Algéria Franciaországtól azokért a bűnökért, amelyeket az 1954-1962 közötti algériai háború idején elkövetett. Így aztán amíg nincs „pardon”, addig nincs megbocsátás sem – villantja föl a napjaink aktualitásaira is magyarázatot adó háttér információt J. Nagy László professzor. – A múlt benne van a jelenben a mediterrán térségben is – hangsúlyozza az SZTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetében hiánypótló kutatásokat végző egyetemi tanár. J. Nagy László sokat tett az arab világ, a gyarmati elnyomás ellen harcoló nemzeti mozgalmak és a Maghreb országok helyzetének megismertetésért. Kifejezi ezt munkahelye elnevezésének második fele – Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék –, hiszen megalapozója e szegedi kutatási iránynak. Erőfeszítéseit mutatja eddigi 223 magyar, francia, olasz, arab nyelven írt publikációja, amelyek közül a 89. Ünnepi Könyvhéten Az algériai háború 1954-1962 című műve került terítékre a 2018. június 5-én 17 órakor kezdődő beszélgetésen a Boros kakas francia étterem és kávézóban.


JNL

 

– Szinte minden évben új film vagy friss könyv, szakmai folyóiratok különszámai idézi az algériaiak emlékezetébe az 1954 és 1962 közötti időszakot. Milyen ellentmondások jellemzik az algériai háború utóéletét?

– Durva cselekedetekkel, borzasztó kínzásokkal írta be magát Franciaország 1957-ben Algéria történelmébe: például máig nem ismeri el, hogy a neves matematikus nem eltűnt, hanem kivégezték. Közel egymillió ember ment el Algériából a háború után. E csoport tagjainak és leszármazottaiknak a szavazata a jelenben ugyanúgy számít, mint a harkiké, a felkelők ellen a francia hadseregben harcoló helyi lakosoké és utódaiké. Ugyanakkor a franciaországi rendszerváltozás is része ennek a konfliktusos időszaknak: az 1958. májusi algíri puccs nyomán összeomlott a politikai rendszer: a IV. Köztársaság, polgárháború közelébe jutottak a franciák. Fordulatot De Gaulle visszatérése hozott, holott kezdetben a szocialisták és a kommunisták is ellenezték a személyét. De Gaulle felismerte, mit kell lépni abban a történelmi pillanatban: ő hozta létre azt a rendszert, az V. Köztársaságot, ami máig működik. Mindez mutatja a francia politikai kultúra és intézményrendszer erejét is.

 

– A mediterrániumhoz tartozó arab országokról 4, a magrebi térség országairól, így például Tuniszról és Marokkóról 3, míg Algériáról 5 könyvet írt magyar és francia nyelven. Munkásságában Algéria abból a szempontból is kitüntetett helyen szerepel, hogy ott 12, míg Tunéziában 11, Marokkóban 3 alkalommal járt és kutatott. E számok különbözőségének oka az is, hogy a francia gyarmatbirodalomhoz tartozó más országokkal összehasonlítva Algéria külön úton járt és jár, s ennek bemutatását tartja fontosnak?

– Franciaország szerves része, „tengerentúli három megyéje” volt Algéria 1884-től kezdve. E tény is oka annak, hogy a franciák nem is háborúnak, hanem „rendfenntartásnak” vagy „pacifikációnak”, míg kívülállók a „franciák közötti belháborúnak” neveztek az 1954-1962 közötti konfliktust. Évfordulóhoz kötődően született meg a könyvem, amelynek az úgynevezett „arab tavasz” időszakában újabb aktualitása lett. Algéria gazdasága működik, bár a virágzó mezőgazdasággal szemben az 1950-es évek óta a kőolaj kitermelés felé tolódik a hangsúly. Ott a francia kultúra mély nyomot hagyott: a hadsereg domináns szerepe ellenére Algéria köztársaság, ott szinte mindenki franciául beszél. Mégis: egy rossz házasság „se vele – se nélküle” viszonyához hasonlítható Algéria és Franciaország kapcsolata.

 

– Az algériai levéltárakban kutatott, hasonlóképpen Tunéziában is, Kairóban átnézte a korabeli egyiptomi sajtót, szemtanúkkal is beszélgetett. Franciaországban, ahova 1961-ben vitték át a levéltári dokumentumokat ugyancsak kutatott, de tengerentúli levéltárakban – például Aix en Provence diplomáciai levéltárában, Nantes-ben, a párizsi Külügyminisztérium, a Politikatudományi Főiskola levéltárában is járt, politikusok hagyatékát is áttekintette. Milyen újdonságokkal szolgál a könyvében?

– Idézi a szakirodalom is, amit felfedeztem és megírtam például A Magreb-országok története a XX. században című könyvemben is: 1954. május és 1955. október között Budapesten működött egy arab nyelvű rádióadás. Ezt nagyon sokan hallgatták Algéirában is, akadt olyan adatközlőm, aki elárulta: innen értesült a felkelésről. Beszélgettem a rádió szerkesztőjével is. Megtudtam: e rádióadó működtetéséért máig hálás Magyarországnak a hivatalos Algéria. Erről a rádióról Algéria kommunikáció szakos hallgatói is tanulnak. Azt is sikerült feltárnom Magyarország példáján keresztül, hogy a kommunista blokk miként viszonyult az algériai háborúhoz.


JNL_2

 

– Az Algériáról és a mediterrán térségről írt művei elismeréseként, a párizsi Charles de Gaulle Alapítvány tudományos kuratóriumában játszott szerepével, vagy az 1996 óta működő Mediterráneum Történészeinek Nemzetközi Társasága alapító vezetőségi tagjaként nyerte el, vette át 2017-ben Tuniszban az Ibn Khaldun Díjat?

– A XIV. század zsenije Ibn Khaldun, akiről azt a díjat nevezték el, amelyet azok kapnak, akik a Földközi-tenger déli partja történelmének a feltárásában nemzetközi jelentőségű eredményt értek el. Ezt az elismerést három személy kapja meg minden évben, s én vagyok az egyetlen, aki Kelet-Európában elmondhatja magáról, hogy elnyerte az Ibn Khaldun Díjat.

 

– Miért kell nekünk itt, Európa közepén ismerni a mediterrán térséget?

– A migráció az egyik olyan aktualitás, amely rávilágít arra, hogy meg kell ismerni Afrika északi részén, az arab világban élőket. Globalizált világunkban elengedhetetlen a környezetünk, a másik ember mozgatórugóinak, például az algériaiak nacionalizmusának, a patriotizmusukból fakadó szociális beruházásaik hátterének, az ottani republikánus szellemiség és az iszlám együttélésének a megértése.

 

Kérdések és fotók: Újszászi Ilona


További információk:

89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű

 

89. Ünnepi Könyvhét: 60 éves a Hupikék törpikék képregény – e műfaj kulcs az olvasás népszerűsítésében


89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 21. 09:15 - 25. 17:00
    The BIOMAT 2019 International Symposium will be held at University of Szeged, Bolyai Institute and Hungarian Academy of Sciences, Hungary. The participation in the BIOMAT 2019 International Symposium is another great opportunity for research students and young postdocs to exchange scientific feedback with their colleagues from several countries, in the best tradition of the BIOMAT Symposium Series.
  • október 21.
    12:10 - 12:20
  • október 21.
    16:30 - 18:30
    Az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézete és a Mentor(h)áló az új tanévben is folytatja közkedvelt műhelysorozatát.
    A műhelyfoglalkozáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író
    Mi köze van az ellopott, tömör arany Fabergé-tojásnak a Patyomkin páncéloshoz? Túlélheti-e valaki a 20. század három legnagyobb közlekedési katasztrófáját? Mi történik, ha Nikola Teslának rossz napja van? [...] És egyáltalán, miért ír egy zeneszerző képzeletbeli családregényt?
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Tóth István ezredes, MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettes
    Tordai Kamilla az egyetemi évek után a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségében kezdett el dolgozni, ahol immár két éve dokumentálja a Zrínyi Miklós Laktanya falai között a különböző harcászati foglalkozásokat, gyakorlatokat, városi rendezvényeket. Fotóválogatása a katonák mindennapjait, izgalmakkal teli életüket mutatja be.
    Megtekinthető október 31-ig, hétköznapokon 08.00-22.00, szombaton 09.00-20.00 óráig.