SZTE Info

infektologia

Új infektológiai központot hoz létre a Szegedi Tudományegyetem

Egy épületbe kerülhet 2019 végére a Szegedi Tudományegyetem klinikai központjának gyermek és felnőtt infektológiai ellátása. A fertőző betegekkel foglalkozó, egyetemi tanszékként is működő, a járványügyi intézményekkel együttműködő SZTE Infektológiai Központot a Déli Klinikaparkban alakítják ki. A kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztés hátteréről dr. Fendler Juditot, az SZTE kancellárját kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szegeden jelenleg külön, egymástól távoli épületekben működik a gyermek és a felnőtt infektológiai ellátás. A Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikájához tartozó újszegedi épületben, és a város centrumában található Belgyógyászati Klinikán is gyógyítanak fertőző betegeket. Az egészségügyi szakma szerint indokolt, hogy a Szegedi Tudományegyetemen egy különálló épületbe kerüljön a gyermek és felnőtt pácienseket ellátó infektológiai központ.


IMG_3034

 

 

Tanszék is születik


– 2017 decemberében határozott a Kormány, hogy az úgynevezett Beruházás Előkészítő Alapból 76,2 millió forint forrásból részesül a Szegedi Tudományegyetem, ezzel elkezdődhetett egy korszerű infektológiai központ tervezése – osztotta meg velünk örömét az SZTE kancellárja, dr. Fendler Judit. – A Déli Klinikaparkban az egykor nővárszállónak helyet adó épületet már vizsgálják a szakemberek abból a szempontból, hogy érdemes-e felújítani, vagy inkább le kell bontani. Az igények, a funkcionalitás és a költségek alapján hozzuk meg a döntést, várhatóan másfél hónapon belül. Az SZTE új Infektológiai Központja megvalósításának költségigényét 1,5 milliárd forintra becsüljük, eszközökkel együtt. Ez a fejlesztés – reményeink szerint – költségvetési forrásból 2019 végére készülhet el.

 

A fertőző betegségeket okozó mikroorganizmusok ismeretével, az ilyen betegségek diagnosztizálásával és gyógyításával, illetve megelőzésével foglalkozó, továbbá a járványügyhöz kapcsolódó infrastrukturális beruházás része a szegedi egészségügyi képzések fejlesztését célzó projektnek. Az SZTE 40 ágyasra tervezett, gyermek és felnőtt pácienseket egyaránt fogadó Infektológiai Központjában ugyanis a fertőző betegek ellátása mellett gyakorlati oktatás is folyik, új, önálló egyetemi tanszék is működik majd.

 

– Az infrastrukturális fejlesztés segítségével meg akarjuk teremteni az infektológia egyetemi oktatásának feltételeit. E fontos diszciplínának ugyanis a Szegedi Tudományegyetemen még nincs önálló tanszéke és oktatási helyszíne – magyarázta dr. Fendler Judit. – A társegyetemek mindegyikében van infektológiai klinika, Debrecenben tanszék is működik. A szegedi infektológiai központ kialakításával az SZTE bekapcsolódhat a járványügyi szakemberek folyamatos képzésébe, illetve konzíliumban segíthetik egymást járványok kialakulása esetén.


IMG_3052

 

 

A fenntartás nehézségei


Az infektológiai ellátásban is hármas, azaz a legmagasabb progresszivitási szintet kell biztosítania a szegedi egyetemnek. Így az SZTE Infektológiai Központja lesz a dél-alföldi régió egyetlen olyan egészségügyi centruma, ahol a fertőzésben megbetegedett gyermekek és felnőttek speciális ellátását végzik. Ez a centrum színvonalában versenyképes lesz más, hasonló európai intézményekkel.

 

Az infektológia – honvédségi kifejezéssel élve – „hidegkapacitás”. Normál esetben ezeken az ágyakon nem fekszik beteg, mégis fenn kell tartani a helyet és az ellátás lehetőségét egy esetlegesen bekövetkező járványra felkészülve. Nehéz forrást találni az infektológiai fejlesztésre, mert előre nem tervezhető mondjuk egy 80 százalékos kihasználtságra lehívható OEP-támogatás, ugyanis lehetséges, hogy több hónapon át csak egy-két páciens veszi igénybe ezt az ellátást – vázolta a működtetéssel kapcsolatos finanszírozási nehézségeket az SZTE kancellárja. – Tehát az infektológiai ellátás fenntartása drága.

 

A közelmúltban például az „Egyre súlyosabb a kanyarójárvány Romániában”, „Tömeges Hepatitis-A-fertőzések Nyugat-Ukrajnában”, „Bevándorlás: járványügyi kockázat van, de a magyar lakosság védett…” címmel megjelent újságcikkek is jelzik, egyre nagyobb az infektológiai kockázat Magyarország déli régióiban. Ez növeli annak igényét, hogy a térség egészségügyi ellátásában kulcsszerepet játszó Szegedi Tudományegyetem a legmodernebb ellátást alakítsa ki járványügyben is.


IMG_3029

  Változó fejlesztési elvek


Hosszú idő óta ez az első olyan alkalom, amikor a Szegedi Tudományegyetem nem uniós forrást nyert el, hanem méltányolható fejlesztési igényére pozitív kormányzati választ kapott, azaz Infektológiai Központjának tervével részesül az úgynevezett Beruházás Előkészítő Alapból. Ez egy folyamat első lépése – húzta alá dr. Fendler Judit. A kancellár a pozitív folyamat részeként értelmezi, hogy a szegedi egyetem is bekapcsolódott a Kormány népesedési politikáját tartalmazó, a mesterséges megtermékenyítések számát és eredményességét javító projektjébe, illetve a napokban jelent meg az a kormányzati határozat, amelyben az SZTE Zeneművészeti Karának, és a Fej-nyaksebészeti Klinikájának felújítása szerepel. – Biztató tárgyalásokat folytatunk a Déli Klinikaparkkal határos, a MÁV kezelésében lévő területről is. Ha azt a vasúti forgalomból kivonják és átadják a szegedi egyetemnek, akkor elkezdődhet egy régi terv megvalósítása, az SZTE Déli Klinikaparkja mellett, Szeged leendő harmadik hídjánál fölépülhet és kiteljesedhet egy többfunkciós Élettudományi Központ.

 

A Szegedi Tudományegyetem átfogó Intézményfejlesztési Tervének megvalósítása csak szakaszosan, a régió és az ország egészségügyi, oktatási és kutatási stratégiájával összhangban történhet. Így jelenleg folyamatban van az egészségtudományi képzés elméleti és elsősorban gyakorlati, klinikai részének fejlesztését célzó projekt előterjesztése, emellett, a mérnökképzés átalakítását, fejlesztését célzó projektjét a Science Parkra koncentrálva, a leendő helyszíneket a jövendő kutatási innovációs parkban tervezve készíti elő az SZTE.

 

– Lényeges eleme, illetve elve a fejlesztésnek, hogy integrált egyetemben gondolkodunk. Meg szeretnénk változtatni „az én házam az én váram” szemléletet. Vagyis nem az SZTE 12 karának építünk vasból és betonból további épületeket, hanem az universitast fejlesztjük, ahol interdiszciplináris módon több képzési terület, illetve egyetemi kar közösen használja majd az infrastruktúrát és az eszközparkot. Jó példa erre a Sebészeti Klinika volt épületében kialakítandó Elméleti Tömb, amelyet képzésre az SZTE Általános Orvostudományi, a Fogorvostudományi, valamint az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar közösen használ majd, miközben az ott kialakítandó hallgatói terek más egységekhez tartozó egyetemi polgárok számára is nyitva állnak majd. Azt szeretnénk elérni, hogy jobb elhelyezésű és a XXI. század követelményeinek megfelelő, ugyanakkor hatékony egyetemi képzéseket és egészségügyi ellátást biztosítson a Szegedi Tudományegyetem.


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

fuveszkert

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.