Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A természettudományi szakterülettel foglalkozó pedagógusoknak tartottak szemléletformáló előadásokat és interaktív foglalkozásokat az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetében.
A „Klímaváltozással kapcsolatos ismeretek a közoktatásban” című rendezvényen a klímaváltozás fontosabb kérdéseit vitatták meg, és olyan módszerekről tanácskoztak, amelyekkel hatékonyabbá tehető az oktatásban a környezettudatos szemléletformálás.
A rendezvény megnyitóján Kovács Beáta a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke elmondta: a 2016-ban elindított Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében életre hívott, 30 millió forintnyi keretösszegű, száz százalékban európai uniós forrásból finanszírozott projektben a Szegedi Tudományegyetem közreműködésével elkészült Csongrád megye klímastratégiája. A dokumentáció célja a klímavédelmi törekvések támogatása, valamint a szemléletformálást elősegítő intézkedési javaslatok meghatározása. Hozzátette: a projekt kiemelt célja a klímatudatos szemléletformálás, ezért olyan rendezvényeket szerveznek, amelyekkel felhívhatják a figyelmet a klímaváltozás negatív hatásaira már a legkisebb korosztály köreiben is.
Az SZTE TTIK dékánja, Dr. Mucsi László azt emelte ki, hogy a szegedi egyetem természettudományi kara az egyik legnagyobb vidéki képzőhely, a kar oktatási, kutatási potenciálját a legmegfelelőbb módon hasznosították a klímastratégia megalkotásakor. A klímatudatosság mellett a környezettudatosságra is nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatásban, a szemléletváltást pedig a tanárok tudják a leghatékonyabban közvetíteni a diákok felé – mondta.
– Az éghajlatváltozás jelensége egyre inkább ismert a közvélemény számára, de annak okai és hatásai, a hatások mérséklése és az érintettek szerepvállalásának lehetőségei terén szemléletformálásra van szükség. Ezért kulcsfontosságú a pedagógusok legkorszerűbb ismeretekkel való megismertetése. Erre nyílik kiváló alkalom a workshopon, hiszen a résztvevők gyakorlati, interaktív módon ismerkedhettek meg az újdonságokkal – fogalmazott Dr. Gulyás Ágnes egyetemi adjunktus.
 |
| A rendezvényen készült képek itt megtekinthetők. |
Előadásában olyan felmérések eredményeit ismertette, mellyel rávilágított azokra a mindennapi teendőkre, amelyeket mindannyian alkalmazhatunk a klímavédelem érdekében. – Az energiapazarlás csökkentése érdekében kapcsoljuk ki a háztartásban lévő elektromos készülékeket, használjunk energiatakarékos vagy led izzókat. Ha egy évben csak annyi vizet forralunk fel, mint amennyire szükségünk van egy teához és nem töltjük tele a vízforralót, akkor éves szinten, 300 teával számolva, 20kWh energiát spórolhatunk meg. Ha a lakásban lévő technikai berendezések közül csupán hármat lekapcsolunk teljesen és nem stand by módba hagyjuk, akkor körülbelül egy év alatt 105 kWh áramot spórolhatunk meg. Ha a világító berendezésekben led technológiát használunk, és a lakásunkban 6 darab 60 wattos izzót 5 wattos led izzóra cserélünk, akkor éves szinten 540 kwh energiát takaríthatunk meg. A percenként 10 cseppet csöpögő csap által elpazarolt vízzel egy év alatt 14 darab 150 literes fürdőkádat tölthetünk meg – sorolta a példákat, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék vezetője.
A rendezvényen résztvevő pedagógusok a mindennapi oktató-nevelő munkájukban jól hasznosítható, gyakorlati ismeretekkel gazdagodtak. A rövid elméleti előadások mellett módszertani gyakorlatokon is részt vettek.
SZTEinfo
