SZTE Info

TIK

Téli szünetet tart az SZTE az energiatakarékosság jegyében

Magyarország legzöldebb egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem takarékossági okokból 2018. december 22-től 2019. január 2-ig épületeit bezárja, működésüket szünetelteti, kivéve azon intézményeket ahol egészségügyi vagy közoktatási feladat ellátás folyik. Az egyetemi hivatalok 2019. január 2-án, szerdán kezdik meg működésüket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2012 óta hagyomány, hogy az év végi ünnepek idején a Szegedi Tudományegyetem bezárja épületei nagy részét, de egészségügyi részlegeit folyamatosan működteti. Az ilyenkor kalkulálható energia-megtakarítás mértéke függ a szünet hosszától és a külső hőmérséklettől is, de általában bruttó 40-60 millió forinttal mérsékli fűtésszámláját az SZTE a bezárással.


A téli szünetben az SZTE épületeinek többsége – közte például a Dugonics téri központi épület; az Ady téri József Attila Tanulmányi és Információs Központ, benne a Klebelsberg Könyvtár; illetve az SZTE 12 karának oktatást szolgáló minden ingatlanja – bezár, az ügyintézés szünetel, az energiaigényes fűtő- és egyéb berendezéseket kikapcsolják.


A betegellátás folyamatosan működik a Szegedi Tudományegyetemen a 2018. december 22. és 2019. január 1. közötti napokra elrendelt téli szünetben is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.