SZTE Info

Új ultrahangos készüléket kapott a Neurológiai Klinika

A nyaki erek keringésének vizsgálatára és a koponyán belüli erek károsodásának monitorozására alkalmas eszközzel gyarapodott az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológia Klinika. Az ultrahangos készülék a szélütést szenvedett betegek kivizsgálásában és kezelésében játszik meghatározó szerepet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az új ultrahangos műszer meghatározó eszköz a betegek kivizsgálásban és követésében. A speciális készülékkel vizsgálható a nyaki erek keringése, megállapítható az érszűkület mértéke. A berendezés kiemelten fontos a betegellátásban, hiszen a páciensek további terápiáját a szűkület mértéke határozza meg. Ha a szűkület szignifikáns, azaz 70%-ot meghaladó, akkor vagy a meszes rész eltávolítását vagy stent beavatkozást végeznek, amely során egy vezető csővel biztosítják a megfelelő keringést. A készülék emellett a koponyán belüli erek vérkeringésének vizsgálatára is alkalmas, így megállapítható például a koponyán belüli erek károsodása. Az eszköz dinamikusabb használatot tesz lehetővé a mindennapi vizsgálatok során: amellett, hogy a készülékről azonnal nyomtathatók a leletek, 24 órás megfigyelésre is alkalmas – tájékoztatott Vécsei László professzor, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológia Klinika igazgatója. A Lapcom Média Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem támogatásával megvásárolt készülék a szegedi Neurológiai Klinika Stroke Osztályán járul hozzá a Klinikára évente érkező mintegy 1200 beteg gyógyításához.

ultrahang_neurologiai_klinika1

A szélütés jelentős népegészségügyi probléma, Magyarországon évente 40 ezer embert érint, közülük körülbelül 18 ezren életüket vesztik. A túlélők jelentős része maradandó károsodással éli tovább életét, bénult végtagokkal, beszédzavarral. A stroke-ot többek között kezeletlen magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, egészségtelen táplálkozás, magas koleszterinszint és stressz okozhatja. Tünetei az akadozott beszéd, féloldali végtaggyengülés, az arc elferdülése. Ilyen tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni és a Sürgősségi Betegellátó Osztályra szállítani a beteget, hogy ellátása minél előbb megkezdődjön.


ultrahang_neurologiai_klinika2


SZTEInfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.