SZTE Info

A sejtkárosodás kialakulását és kinureninekkel történő kivédhetőségét vizsgálja 19 kutatócsoport Szegeden

Az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással kapcsolatos egyes betegségeknél a sejtkárosodás kialakulását vizsgálják többféle megközelítéssel a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont egy európai uniós támogatású projektnek köszönhetően. Az SZTE három karáról (ÁOK, GYTK, TTIK) 16 kutatócsoport, míg az SZBK két intézetéből három kutatócsoport vesz részt a programban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Napjaink leggyakoribb népegészségügyi problémái a neurodegeneratív betegségek, a gyulladásos gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris kórképek, amelyek hátterében álló pathomechanizmus nem teljesen ismert. A terápiás paletta hiányos, a rendelkezésre álló szerek sokszor csak a betegségek tüneteinek enyhítésére alkalmasak. A patológiás mechanizmusok jobb megismerése elengedhetetlen a terápiás megoldások kifejlesztéséhez és megfelelő alkalmazásához. A kutatók ezért vizsgálják a különböző körülmények között előforduló sejtkárosodás kialakulását.

A neurodegeneráció létrejötte a különböző betegségeknél eltérő lehet, de egyes aspektusai átfednek. Célunk olyan alapvető mechanizmusok feltérképezése, amelyek a neurodegeneráció mint általános jelenség hátterében állhatnak. Célunk továbbá a triptofán metabolizmus – különösen a kinurenin anyagcsere- neurodegeneratív, gyulladásos és kardiológiai folyamatokban történő vizsgálata az esetleges terápiás hasznosíthatóság végett, az új molekulák szintézise – mondta a projekt szakmai vezetője, Prof. Dr. Vécsei László.

 

A projektbe a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont azon csoportjai integrálódnak, amelyek az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással kapcsolatos kórképek pathomechanizmusát többféle megközelítéssel vizsgálják. Kihasználva a szegedi kollaborációs lehetőségeket – egyben a csoportok fizikai közelségét – a közös munka során egyfajta hálózatot alkotnak az egyes műhelyek.

Programunk célja, hogy a felsorolt csoportok kutatási kapacitását a neurodegeneratív, gyulladásos és kardiológiai kórképek vonatkozásában integrálja, és a külön-külön is kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatóhelyek nemzetközi szinten is kiválónak minősülő műhelyt, „kiválósági központot” hozzunk létre – tette hozzá Vécsei László professzor.

 

A GINOP-2.3.2-15-2016-00034 Neurodegeneratív és immunológiai kórképek molekuláris biológiai alapjai: terápiás kísérletek kinureninekkel című projekt a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont konzorciumi együttműködésével valósul meg.


arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapAz elnyert támogatási összeg 1 462 065 700 Ft, amelyből az SZTE 1 334 349 724 Ft, míg az SZBK 127 715 976 Ft forrással rendelkezik a megvalósítás 4 éves periódusára. Az SZTE három karáról (ÁOK, GYTK, TTIK) 16 kutatócsoport, míg az SZBK két intézetéből 3 kutatócsoport vesz részt a programban. A projekt szakmai vezetője Prof. Dr. Vécsei László.


SZTEinfó

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.