Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A kortárs frankofón irodalom az egyik specialitása a Limoges-i Egyetemnek. Az intézmény keresi azokat a partner intézményeket, amelyekkel a francia kultúra terjesztése érdekében összefoghat – tudtuk meg Jean-Michel Devésától. A francia irodalomtudós 2017 májusának végén tizedik alkalommal járt a Szegedi Tudományegyetemen. Most elsődleges célja a két intézmény közti kapcsolat kiépítése volt.
Kortárs francia és frankofón irodalmat tanít és kutat az Université de Limoges munkatársaként Jean-Michel Devésa. A korábban az Université Bordeaux Montaigne intézményben dolgozó professzor szakterületének konferenciáin ismerkedett meg Gyimesi Timeával, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romanisztika Intézethez tartozó Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék habilitált egyetemi docensével. A kortárs francia irodalom, a frankofón kultúra két kutatójának érdeklődési körét egyrészt a XX. századi francia filozófus, Gilles Deleuze munkásságának a kritikai értelmezése, másrészt a közösen elkészített és sikeres Balaton Program kapcsolja össze.
„Szeged kisugárzása jelentős”
– A kortárs frankofón irodalom az egyik specialitása a Limoges-i Egyetemnek. Az intézmény keresi azokat a partner intézményeket, amelyekkel a francia kultúra terjesztése érdekében összefoghat – mondta Jean-Michel Devésa. A professzor jól ismeri Szegedet, ezért javasolta anyaintézményének, hogy erős szálakkal kötődjön a Szegedi Tudományegyetemhez, amely a regionális felsőoktatási intézmények közül a leginkább megvédte és megőrizte pozícióit a frankofón kultúra terjesztésében.
Jean-Michel Devésa véleménye szerint az SZTE francia nyelv és irodalom szakján a képzés magas színvonalú, az itteni kutatók elhivatott művelői a frankofón kultúra kutatásának. Példaként említette Penke Olga professzort és a körülötte kialakult, a XVIII. századi francia irodalommal, vagy épp az úgynevezett utazási irodalommal foglalkozó műhelyt. Álláspontja szerint Szeged kisugárzása jelentős a frankofón területre. Devésa professzor büszke arra, hogy korábbi munkahelye, az Université Bordeaux Montaigne és az SZTE közös Erasmus Mundus együttműködését is kezdeményezte. 2015 óta mint az Université de Limoges professzora folytatja a szegedi kapcsolat erősítését.
Egyébként ERASMUS programmal a 2016-2017. tanévben a Szegedi Tudományegyetemre 43 francia hallgatók érkezett, míg a Franciaországba kiutazó szegedi hallgatók száma: 22. Az oktatók is aktívak: az SZTE képviseletében Franciaországba utazó oktatók és adminisztratív mobilitások száma: 16, míg 5 francia vendéget köszönhettünk Szegeden.
Petőfi a legismertebb magyar költő
A Szegedi Tudományegyetemre 2017. május 29-31. között a tizedik alkalommal ellátogató francia professzor elismerte: hazájában nem ismerik eléggé a XX. századi vagy a kortárs magyar irodalmat. Így aztán a szegedi egyetem egykori francia szakos hallgatója, József Attila irodalmi munkásságáról is kevesebben és kevesebbet tudnak, mint az indokolt. Ellenpéldaként említette az európai nemzetek kialakulásához kötődő romantikus magyar irodalmat, melyet szerinte kedvelnek a franciák, akik számára a legnépszerűbb magyar költő: Petőfi Sándor.
– A művészeti ágak közül a magyar film a leginkább ismert Franciaországban. Ennek hagyománya négy évtizedes – magyarázta Jean-Michel Devésa, aki küldetésének tekinti a kortárs magyar képzőművészek, így például Csáki Róbert munkáinak a megismertetését. A francia professzor Ferenczi Sándor pszichoanalitikus, a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtőjének a munkásságát is nagyra tartja.
Három érv Limoges mellett
Mi az a három érv, amit azoknak az egyetemi hallgatóknak és azoknak a fiatal oktatóknak elmond, akiket meg kíván győzni arról, hogy ösztöndíjas tanulmányaik és kutatásaik helyszínéül a Limoges egyetemét válasszák? – kérdeztük a Balaton Programban is dolgozó, tárgyalásait Szeged után Budapesten, a Balassi Intézetben folytató professzort.
– A város és az egyetem „emberléptékűsége” az első érvem – mosolyodott el Jean-Michel Devésa, aki szerint Limoges, illetve Szeged városa és egyeteme hasonló. – Fontos egy város történelmi múltja, ami a középkorban is jelentős Limoges-ban pozitív élmény. Egy fiatal kutató számára azért is érdekes lehet Limoges, mert a fővároshoz képest olcsóbb a megélhetés, ugyanakkor Párizs mindössze háromórás vonatozással elérhető.
Egyformán gondolkodik a kapcsolat kialakításáról az Université de Limoges és a Szegedi Tudományegyetem. Kiderült ez Gyimesi Timea Limoges-ban 2017. május közepén folytatott megbeszélésein, amelyeket Szegeden Jean-Michel Devésa vitt tovább. A francia professzor találkozott az SZTE és az SZTE Bölcsészettudományi Kar külkapcsolatokért és doktori képzésért felelős vezetőivel, az SZTE Frankofón Egyetemi Központ igazgatójával. A Balaton Program szegedi és limoges-i megalkotói és végrehajtói lapvető céljuknak az Erasmus-kapcsolatok kialakítását tartják, mert ezekre hosszú távon is lehet építeni. Az Université de Limoges és a Szegedi Tudományegyetem által jegyzett Balaton Program címe: „Kultúraelrendeződések, irodalom, színház és művészet az extrémkortárs francia nyelvű inter- és transzmediális térben – közös képzés kidolgozása a kortárs frankofón kultúra területén”. A projekt célja: „a két intézmény közti együttműködés, a cserekapcsolatok kereteinek a kialakítása, kari és egyetemi szinten".
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: Újszászi Ilona
