Göncz Árpádról nevezték el az SZTE két épülete közötti sétányt

Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Huxley, Styron műveinek fordítójaként Göncz Árpád nevét jól ismerték 1980-ban is a szegedi egyetemen, amikor új munkatársként az akkor induló angol fordító- és tolmácsképzés oktatói közé hívták. Műfordítás-elméletet és –gyakorlatot tanított a szegedi egyetemistáknak Göncz Árpád. Az ebből az időszakból eredő kapcsolatokra is emlékeztek azon a 2017. május 26-i ünnepségen, amelyen a szegedi bölcsészkar épülete és a József Attila Tanulmányi és Információs Központ között húzódó sétányt Göncz Árpádról nevezték el.

A szegedi egyetemi területen húzódó sétány névadó ünnepségén megjelenteket – így például a Göncz-család tagjait, köztük Göncz Árpád három gyermekét, a Göncz Alapítvány elnökét, az SZTE dékánjait és polgárait, a szegedi önkormányzat képviselőit – a procedúrát kezdeményező SZTE BTK kari tanácsa képviseletében a dékán, Dr. Szajbély Mihály professzor köszöntötte.

– A bölcsészek ötletét támogatta az SZTE Szenátusa – emlékeztetett avató beszédében a rektor. Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus elmondta: Göncz Árpád 1956-os kiállása, a szegedi egyetemmel való kapcsolata és szakmai teljesítménye is indokolja, hogy az ő nevét viselje az a sétány, ahol az 1956-os MEFESZ emlékmű is áll.

Az 1922-ben született, 1939-44 között a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, majd 1952-56 között a Gödöllői Egyetemen agrárdiplomát szerzett Göncz Árpád fiatal korában a kisgazdapárthoz tartozott, politikai okok miatt az ötvenes években segéd- majd szakmunkás volt, az ’56-os forradalom idején a Parasztszövetségben dolgozott.

A 60 éve, 1957. május 23-án letartóztatott, majd a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélt, 1963-ban amnesztiával szabadult Göncz Árpád a rácsok mögött tanult meg angolul, alapozta meg későbbi műfordítói pályáját, ugyanitt kezdett szépirodalmat is írni. Drámái, regényei és elbeszélései a ’70-es évektől jelentek meg és hamarosan nemzetközi sikereket is elért. A ’80-as évek végétől jelentős tisztségeket töltött be: ő lett a Magyar Írószövetség, valamint a Magyar PEN Klub elnöke. Személye a rendszerváltozást követően vált közismertté: első elnöke volt a harmadik Magyar Köztársaságnak, államfőként 2000-ig tevékenykedett.

A Göncz Árpád sétány avató ünnepségen készült fotók itt megtekinthetőek.

– 1980-ban fiatal tanársegédként dolgoztam a bölcsészkar angol tanszékén, s mindnyájunkat izgalommal töltött el, hogy engedélyt kaptunk egy új képzési forma beindítására: ez volt a fordító- és tolmácsképzés. A megbízott alapító-vezető, Pordány László több új munkatársat hozott kollektívánkba, többek között az akkor még fiatal, ma már nyugdíjasként, de még mindig nálunk órákat adó Novák Györgyöt. Az egyik új kolléga egy apró léptű, már nem fiatal, de fiatalos mosolyú, csillogó szemű, apró bajuszos úriember volt, s persze Göncz Árpádként mutatkozott be, de nekem, a legfiatalabb kollégának rögtön mondta, „szólítsál csak Árpi bácsinak” – fogalmazott Szőnyi György Endre. Az SZTE BTK professzora ünnepi szónokként személyes emlékeit és élményeit is ecsetelte.

A visszaemlékezésben szó esett az „Árpi bácsival” töltött, a Szeged expressz indulásáig tartó beszélgetős órákról, a kávézgatásokról, a Halász professzor után elnevezett „Béke Tanszéken” – hivatalos nevén Béke bisztróban – töltött ebédszünetekről. Az ünnepségen elhangzott: a börtönévek után Göncz Árpád első, számára hónapról hónapra fizetést biztosító munkahelye lett a szegedi egyetem.

– A csevegések során egy melegszívű, empatikus és nagyon bölcs embert ismertünk meg, aki termetében egy Bilbó volt, de szellemében Gandalf – utalt a szónok a Gyűrűk ura Göncz-féle fordítására, ugyanis Tolkien művének magyarítása 1981-ben jelent meg. – De nemcsak magánbeszélgetések voltak ezek: Árpád részt vett a tanszéki értekezleteken és hozzájárult az akkor még fiatal szegedi anglisztika szellemi profiljának kialakításához – húzta alá Szőnyi professzor. Emlékező beszédében azt is kiemelte, hogy Göncz Árpád politikai pályája során sem felejtette el Szegedet, és itteni tanári tevékenységét. Köztársasági elnökként is érdeklődött – például az akkori rektoroktól – az intézményről, illetve többször is megnyitotta az egyetemi tanévet. Elismerése jeleként az SZTE 2002 májusában honoris causa díszdoktorává avatta Göncz Árpádot.

– Itt, amikor e kedves sétányt Göncz Árpád emlékének szenteljük, rá elsősorban mint kollégára, anglistára, kiváló íróra és műfordítóra, valamint a fordítás elméletének kutatójára gondolunk – fogalmazott Szőnyi György Endre a rendezvényen, amelyen az SZTE Zeneművészeti Kar Szegedi Harsonaegyüttese közreműködött. Az ünnepség zárásaként a megjelentek végigvonultak az SZTE BTK és a TIK épülete közötti Göncz Árpád sétányon, így is tisztelegve a névadó emléke előtt.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna