Biológusok ünnepelték a 90 éves alapító professzort és 50 esztendős tanszéküket

– A névváltozások is kifejezik tanszékünk kutatási profiljának a változását és bővülését – adott magyarázatot Varga Csaba a tényre: az 1967-ben a Debrecenből érkező Fehér Ottó által Állatélettani Tanszékként alapított egyetemi egységből miért lett Összehasonlító Élettani Tanszék az a csapat, amelyet ma Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszéknek neveznek. – Fordulatot hozott a szegedi biológiai kutatásokban, hogy a tudományegyetemen is létesült a különböző állatok élettanának összehasonlításával kapcsolatos alapkutatást végző tanszék. Jól kiegészítette ez az orvostudományi egyetemi egységben végzett alkalmazott kutatást.

Fehér professzor munkásságának eredményeképpen kezdte el munkáját az a neurofiziológiai iskola, melynek fő érdeklődési területe az idegrendszer strukturális és funkcionális változásainak kísérletes vizsgálata, az epilepsziakutatás és az idegi működés molekuláris aspektusainak tanulmányozása volt – olvasható a tanszéki honlapon.

– Az idegrendszeri kutatások bevezetése mellett Fehér Ottó több tudományterületet is bevont és összekapcsolt a biológiával. Így például az informatika tudományát is beemelte, ami megmagyarázza, hogy például az SZTE TTIK Informatikai Intézethez tartozó Szoftverfejlesztési Tanszéket vezető Gyimóthy Tibor professzor életrajzában miért szerepelhet korábbi munkahelyeként a mi tanszékünk.

A kettős születésnapot köszöntő ünnepségen összesen hét kutatócsoport mutatkozott be, közülük három a Magyar Tudományos Akadémia támogatását is élvezi, kettő csapat részese a Nemzeti Agykutatási Programnak. Az alapítás óta történt változásokat ezek a számok ugyanúgy demonstrálják, mint a tanszéki honlapon vázolt tények: „A tanszék kutatási témái a neurobiológia, neurofizika területére esnek. Az alkalmazott metodikák tárháza széles, a molekuláris biológiai módszerektől, a fény és elektronmikroszkópos hisztológiai technikáktól az in vivo és in vitro elektrofiziológián át, a magatartásvizsgáló módszerekig terjed.” „Az utóbbi években a tanszék kutatási területe a kérgi gátló neuronhálózat működésének elektrofiziológiai és morfológiai vizsgálatával, valamint a bélidegrendszer kutatásával bővült” – rögzíti a tanszék történetét ismertető honlapcikk.

– Az alapításakor három, jelenleg – a PhD-hallgatókkal együtt – 81 munkatárs alkotja a tanszéki közösséget. Igaz, a kutatási támogatás hullámzása miatt munkatársainknak jelentős része nem állami, hanem pályázati pénzforrásból kapja a fizetését… A biológia tudományának fejlődését és tanszékünk kisugárzását mutatja, hogy az egykori Állatélettani Tanszékből nőttek ki a szegedi egyetem olyan egységei, mint például a biokémiai, a genetikai, az ökológiai, vagy épp a molekuláris biológiával foglakozó tanszék. Az egykori Összehasonlító Élettani Tanszékről startolt olyan jeles kutatók karrierje, mint például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetet erősítő Alföldi Lajos vagy Párducz Árpád. Egyetlen Commodore számítógéppel kezdték itt a munkát, most pedig a neuronhálózatok vizsgálatában nemzetközi rangú kutatásokat végző Tamás Gábor akadémikus révén értékes műszerekkel dolgoznak a kutatók – érzékeltette számokkal is a tanszék és a kutatói munka körülményeinek a dinamizmusát Varga Csaba.

Az összehasonlító élettantól és a neurofiziológiától kezdve a bioetikán és a toxikológián át egészen az állat-szervezettanig és a fejlődésbiológiáig terjed az SZTE TTIK Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszék munkatársai által oktatott egyetemi tantárgyak skálája.

– Felvételi jelentkezőkben, hallgatókban nincs hiány, a Szegedi Tudományegyetem vonzó a biológia iránt érdeklődő fiatalok számára is, hiszen itt rendkívüli koncentráltságban található meg minden szükséges feltétel ahhoz, ami a biológia tudományával való ismerkedéshez, illetve az elmélyüléshez szükséges – rögzítette Varga Csaba, aki az SZTE újszegedi biológiai épületének igazgatójaként, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar korábbi dékánhelyetteseként is a számok mögé lát. Az Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszéknek vezetőjeként a születésnapi ünnepen is kifejtette: munkájuknak az is mérőeszköze, hogy tehetséges hallgatóik közül többen Sófi-ösztöndíjasok, értékes tudományos diákköri munkát végeznek, majd az akadémiai intézetektől kezdve a gyógyszergyárakig jó fizetéssel sikeresen boldogulnak.

Az SZTE Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszék kettős jubileumi ünnepségén készült fotók itt megtekinthetőek.

A kettős születésnap alkalmából meglepetés kiadvány is készült, melynek címe: Tanszéki almanach 1967-2017. A jubileumi kötetben rögzítették az elmúlt fél évszázad tanszéki történéseit a névváltozásoktól kezdve az oktatók közéleti szerepvállalásán át a jelenlegi kutatócsoportok bemutatásáig. Hogyan lettem élettanász? A kérdésre nem csak Dr. Toldi József professzor válaszol, hiszen a tanszékvezetők visszaemlékezései mellett az oktatók és kutatók is bemutatkoznak.

A régi dolgozók és PhD-sok, az oktatási feladatok és a tanszéki alapítványok, konferenciák is kaptak egy-egy fejezetet. A tények mellett az Emlékcserepek a tanszék életéből című alatti anekdotakincs és az archív fotók segítségével az oktatói-kutatói élet keserédes mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk.

A jubileumi kötetet lapozgató ünneplők arra a kérdésre is választ kaptak: „Merre tovább élettani tanszék?”

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Szekeres Gábor, Ú. I.