SZTE Info

kiemelt_hangyak_eszkozhasznalat

Hangyák eszközhasználatát vizsgálták SZTE-s kutatók

A folyékony táplálék elszállításához a legkönnyebben kezelhető eszközt választják egyes hangyafajok egyedei – derül ki az SZTE TTIK kutatóinak kísérleteiből. Az eredményekről az Animal Behaviour folyóiratban számoltak be.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Ökológiai Tanszékének munkatársai, Maák István és Lőrinczi Gábor vizsgálatsorozaton keresztül tanulmányozta hangyák eszközhasználatát. Az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj eszközhasználatát Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg. A Balaton és Veszprém környékén előforduló hangyák homokszemcséket, tűleveleket, levéldarabokat, fatörmeléket használnak a folyékony táplálék szállításához.


A szegedi kutatók laboratóriumi vizsgálatsorozatot terveztek különböző eszközök alkalmazásával, hogy a zavaró környezeti változók hatásait kizárják. A kísérletek során a természetben előforduló anyagok mellett szivacsot is felkínáltak a hangyáknak, mivel feltételezéseik szerint a jó nedvszívó képesség mellett az állatok az eszköz súlya alapján döntenek arról, mit használjanak a szállításhoz- tájékoztatta az MTI-t Maák István, az SZTE munkatársa.


Párizsban Patrizia d'Ettorre vezetésével egy másik Aphaenogaster fajjal már folynak hasonló vizsgálatok, így a szakemberek összekapcsolták a két kísérletsorozatot. Megállapították: a hangyák külön döntenek arról, milyen eszközöket mártsanak a táplálékba, illetve onnan melyeket szállítsák tovább a fészekbe. A kísérletek során különböző mértékben felhígított mézet kínáltak fel a rovaroknak, melyek a táplálék viszkozitása alapján választottak szállítóeszközt, mégpedig azt, amelyik könnyebben kezelhető. A természetben leggyakrabban használt homokrögök ugyanis belesüllyednek a hígabb táplálékba, ezek kiemelése komoly erőfeszítést igényel, a szivacsdarabok azonban úsznak a felszínen, így könnyebb elcipelni azokat. A szakemberek az ereményekről az Animal Behaviour folyóirat 2017-es januári számában számoltak be. A cikk itt elérhető.


A kutatások tovább folytatódnak, a Szegedi Tudományegyetem szakemberei a jelenség ökológiai oldalát vizsgálják a jövőben, a francia kutatók pedig a hangyák viselkedésére kíváncsiak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.