Ünnepek és hétköznapok az SZTE Konfuciusz Intézetben

– Egzotikus vidék Magyarországról nézve Kína. Ezért fontos, hogy megmutassuk, hogyan élnek, miként örülnek, mikor és hogyan ünnepelnek a kínaiak – magyarázta Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója, miért rendezték meg a kínai újévet köszöntő Lampionünnepet is.

A világ legősibb folyamatos civilizációja, Kína kultúrájának a bemutatásához kötődően oktatják a kínai nyelvet. Ez a Szegedi Tudományegyetem idén öt éves szülinapját ünneplő Konfuciusz Intézetének a legfőbb küldetése. A kínai ünnepekhez és hétköznapokhoz kapcsolódó programok, a kulturális műsorok és előadóestek, a filmnapok és a sportrendezvények „csinálnak kedvet” a kínai nyelv tanulásához Szegedtől Makóig és Hódmezővásárhelyig. Mert az SZTE Konfuciusz Intézetben nemcsak a szegedi egyetemisták ismerkedhetnek – ingyen – Kínával és a kínai nyelvvel, hanem a régió óvodásai, középiskolásai és az érdeklődő felnőttek közül összesen 800-nál is többen rendszeresen foglalkoznak az 1 milliárd 350 millió lakosú Kína gazdaságával, kultúrájával, nyelvével.

 

A kakas évében lesznek öt évesek

– A kakas éve 2017. Ez mit jelent az SZTE kötelékébe tartozó intézmény életében? – kérdeztük az SZTE Konfuciusz Intézetet két és fél éve vezető magyar igazgatót.

– Erős szimbólumok nyelve a kínai: az írásjegyek maguk is képek, mert képzettársítással minden jelenséghez, történéshez vagy tárgyhoz hozzákapcsol valamit a kínai gondolkodás. A kakas az újrakezdés, az éjszakát legyőző hajnali megvilágosodás jelképe. Így a kakas évében a jó dolgok eljövetelében reménykedhetünk – mi is, az SZTE Konfuciusz Intézetében. Ezért örvendetes, hogy Kína magyarországi nagykövetségének a kakas évét köszöntő, közel ötszáz meghívotti kört érintő fogadásán részt tudott venni az SZTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese, Nagy Katalin is. Ez mutatja, hogy az SZTE Konfuciusz Intézet megalapítása Kína és nagykövetsége számára is feltette a térképre Szegedet. Intézményünk létének egyik hozadéka, hogy egyre több kínai delegáció érkezik látogatóba és egyre több kínai diák jön tanulni Szegedre. Legközelebb például a sanghaji társegyetemünk magyar szakos hallgatói érkeznek a Tisza-partra részképzésre.

– Az 5 éves évforduló ok az ünneplésre, de az értékelésre is. Mit mutatnak a számok: mit csinált jól az SZTE részévé váló Konfuciusz Intézet?

– Jelenleg több mint 800 regisztrált hallgatónk van, 18 oktatási helyszínen tanítjuk a kínai nyelvet – az óvodától a felnőttképzésig: a legifjabb hallgatónk 3, míg a legidősebb 60 éves. Két gimnáziumban és két általános iskolában második idegen nyelvként választható a kínai. Komoly eredmény, hogy 2 diákunk tavaly érettségi vizsgát tett kínaiból. Így Budapesten kívül először Szegeden lehet kínai nyelvből érettségizni. E próbatételre idén is lesz vállalkozó. Újdonság, hogy – munkánk és a tavalyi Kínai nyelvi híd versenyen elért dobogós helyezések elismeréseként – idén Szegeden rendezhetjük meg kínai nyelvből a magyarországi döntőt. E kiemelt program sikeréhez hathatós támogatást nyújt Kína nagykövetsége és az új kínai igazgatónk, Zhang Lin.

 

Ingyenes kurzusok és állami ösztöndíjak

– Milyen tervekkel készülnek a következő 5 évre?

– Kihívás számunkra, hogy jobban megismertessük magunkat a Szegedi Tudományegyetemen belül – rögzítette Mohr Richárd. – Az SZTE kiváló felsőoktatási intézmény, de a Kínával való foglalkozásnak nincs tudományos alapja és hagyománya. Így a mai napig nehezen helyeznek el minket az SZTE struktúráján belül. A Konfuciusz Intézet létjogosultságát az alapozhatja meg, ha az egyetem alaptevékenységével összefüggő, Kínával kapcsolatos tudományos és oktatási munkába is bekapcsolódik. Az SZTE nemzetközi híre, tudományos háttere és Kínán belüli megítélése indokolja, hogy szembenézzen a XXI. század egyik nagyhatalma, Kína mai arcával. Tervünk az is, hogy pedagógiai programunkkal rendszerezettebbé tegyük az itteni kínai nyelvoktatást, hogy egyik lépcsőfokról a másikra léphessen, aki a mi koordinálásunkkal például óvodásként vagy kisiskolásként kezdett kínaiul tanulni, amit majd középiskoláként és egyetemistaként is folytatni szeretne. Ugyanakkor küldetésünk az is, hogy Kínában tudassuk: bár Magyarországon az angol nem hivatalos nyelv, de a Szegedi Tudományegyetem számos szakján angol nyelven is lehet tanulni és diplomázni, vagyis érdemes Kínából Szegedre jönni tanulni.

– Hogyan és miért érdemes Kínáról tanulnia egy szegedi egyetemistának?

– Kína saját oktatási büdzséjéből jelentős összeget különít el a Konfuciusz Intézetek, így a szegedi intézmény támogatására. Ezt viszonozva munkánk színvonalát folyamatosan növelni szeretnénk. Az igazi cél a szegedi egyetemen egy kínai szak alapítása lehetne – a 120 kredites major, vagy az 50 kredites minor formában; illetve a Konfuciusz Intézethez kötődően, vagy összefonódva egy már létező egyetemi tanszékkel. Saját, már meglévő eredményeinkre építve többféle formája lehet a Kínával való foglalatosságnak. A kínai állam támogatja a Lampion ünnephez hasonló rendezvényeket, de ennél is jobban ösztönzi az új sinológiai programjuk szerint Kínával összeköthető, vagy az úgynevezett ország-tanulmányokat. A szegedi egyetemisták számára előny, hogy félévente 3 kreditet kapnak azért, ha nálunk kínaiul tanulnak. Ezzel együtt jár a nyelvvizsga lehetőség – hangsúlyozta Mohr Richárd. – Mindezen felül többféle ösztöndíjat is kínálunk, s ezek közös jellemzője, hogy az útiköltségen kívül minden egyéb tanulmányi költséget áll a kínai állam. Aki ezekkel a lehetőségekkel él, azok számára a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon nagyszerű karrierlehetőségek nyílnak.

 

 

Ihletői az írásjegyek

A tipográfia felől közelít a keleti nyelvek hordozta kultúrához Horváth Janisz grafikusművész. Az európai és a kínai kalligráfiával egyaránt foglalkozó művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára az SZTE Konfuciusz intézetben is oktat. A Lapionünnepen is tanított: a leggyakrabban a szerelem kínai jelét festették vele együtt, finom mozdulatokkal az érdeklődők.

– Az írás a kínai kultúra hordozója. Ez is képírásos írásforma, mint az egyiptomi hieroglifák. Ezekhez az ősi jelekhez hasonlatosan Kínában is lerajzolt formák egyszerűsödtek írásjegyekké, amelyek fogalmi szimbólumokat tartalmaznak – magyarázta Horváth Janisz, aki az európain kívül a közel-keleti, így például az arab, a perzsa kalligráfián keresztül jutott el Távol-Keletre. – A kalligráfia egyetemes esztétikai szépsége mindenkit megfog, ha azt művészi színvonalon készítik el. Az írásjegyek esztétikáját a kínaiak nagyra értékelik.

 

A kínai írásjegyek rajzolatával sokan megismerkedhettek a Lampionünnep játékos foglalkozásán. A rögtönzött kiállításon megtekinthették Horváth Janisz és tanítványai munkáit is. A kalligráfia szellemiségébe, esztétikájába, az ezzel kapcsolatos érdekességek, a titkok világába a Szegeden kéthetente keddenként tartott kínai kalligráfiai kurzus résztvevői kapnak beavatást.

 

– A régi mesterek gondolatvilágának és munkáinak, a vonalak művészetének a megismerése után következhet az önálló vonalvezetésű mű elkészítése – sorolta a művész, aki évek óta tanul kínaiul. – A festészet és a költészet mellett a kalligráfia az a művészeti ág, amit Kínában a leginkább értékelnek.

 

 

A piros színtől kezdve a teán át a filozófiáig

Az írásjelek szépsége mellett a Kínai piros szín is lenyűgözi Szalárdy Rékát és Kiss Sárát. Fél éve tanulnak kínaiul a szegedi Madách általános iskolában. A két 6. osztályost vonzza a távol-keleti nyelv egzotikussága, aminek az elsajátítását segíti az emelt szinten tanult angol, és az SZTE Konfuciusz Intézetből érkező tanáruk, „Nancy”.

 

Szelfizett tanítványaival "Nancy" az SZTE Konfuciusz Intézet Lampionünnepén, majd mosolyogva magyarázta, miként szeretteti meg immár 2016 szeptembere óta az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tanulói közül is 10-15 diákkal Kínát – a divatos zenéket, a gasztronómiát, a közös éneklést és a digitális eszközöket is segítségül hívva.

 

– Mindig annyit tanít, amennyit – úgy érzi – a tanítványai befogadnak. A következő kínai nyelvóra elején ismételnek, majd továbbhaladnak – jellemzi kolléganője teljesítményét az „összekötőtanár”, Kállai-Balog Anikó. Az angol szakos tanár szerint ez a lehetőség erősíti diákjaik idegennyelv tudását. Ő maga a tanítványaival együtt tanulja a kínait.

 

„Nín hǎo!” – köszönünk egymásnak; hasznosította e sorok szerzője is az SZTE polgárai számára elérhető 2 hetes ingyenes nyelvórán tanultakat.

– Mindenkinek felcsillan a szeme, ha kiderül, tudok kínaiul. Cserediák programmal Tajvanon élhettem tíz hónapot. A Rotary klubhálózatnak köszönhetően ott kezdtem el kínaiul tanulni. Nagyon befogadóak a kínaiak, barátságosak a külföldiekkel – árulja el sorsfordító élményét Papp Réka. A szegedi Deák gimnázium érettségi előtt álló diákja két év nyelvtanulással kínaiból már a „B2-es” szintig jutott. Ebben az SZTE Konfuciusz Intézet tanárai is segítették. Nemzetközi gazdálkodási vagy nemzetközi tanulmányok szakon szeretne továbbtanulni, Kína gazdaságának jelentőségét felismerve, a távol-keleti kultúra sokszínűségét élvezve.

 

– Itt igazi kínai teát kínálnak minden programon. Márpedig sokféle teát lehet kapni a magyarországi üzletekben, de – érthetetlen módon – valódi kínai teát nem – indokolja Rigó Mihály, nyugdíjas közlekedési mérnök, hogy miért vesz részt az SZTE Konfuciusz Intézet megalakulása óta minden programon. A Lampionünnepre a lányán kívül óvodás unokája, Szendrei Helka is örömmel elkísérte. Kína szépkorú barátja számára eddig a legérdekesebb program Magyarország kínai nagykövetének az élménybeszámolója volt, de reméli, az egyetemi intézményben egyszer végre a névadó Konfuciuszról is hallhat előadás-sorozatot.

 

 

A nyelvtanuláshoz a Szegeden tanuló kínai barátnő a motiváció

– Miért tanul kínaiul a szegedi egyetem programtervező informatikus szakra járó, de geográfia szakos alapképzését már lezárt hallgató? – kérdeztük Nagy Viktort, aki az SZTE Konfuciusz Intézet Lampionünnepén a szerencsét hozó kínai csomófonást is kíváncsian tanulmányozta.

– Érdekel a keleti kultúra. De kínaiul a Kínából, pontosabban Kantonból származó barátnőm kedvéért is szívesen tanulok. Itt, a Szegedi Tudományegyetemen ismerkedtünk meg: Zhao Jiexin a neve, anglisztika mesterszakos hallgató. Én miatta egy éve tanulok kínaiul, tavasszal fogok nyelvvizsgázni alapfokon. Egy éven át heti 5-8 óra tanulással el lehet jutni a kínai nyelvi alapvizsgáig – összegezte az eddig befektette munkát Nagy Viktor. Elárulta: az SZTE Konfuciusz Intézetbeli, hetente kétszer másfél órás elfoglaltságot jelentő nyelvórákon túl a kínai elsajátítását nagyban segítik a neten fellelhető oktató videók, a különböző weboldalak olvasása. Így ismerkedett meg olyan praktikákkal is, hogy például a kínai írásjelekhez társítható történetek miként segíthetik a memorizálást. Elárulta: mindig kiaknázza a szembejövő lehetőségeket: most például készít magának egy kínai-magyar szótárat is.

 

– Az informatika és a Kínával való kapcsolat kiváló kombinációt jelent a munkaerőpiacon – véli Nagy Viktor. – Könnyű lesz elhelyezkednem akár Magyarországon is. Sok kínai informatikai cégnek vannak itt kapcsolatai. Elég csak a mobilokat gyártó Huawei magyarországi leányvállalatát említeni. Mindenképpen a szakmámban szeretnék maradni, de a jövőt egy olyan cégnél képzelem el, amelynek vannak kínai kapcsolatai.

 

Olvasott Magyarországról, kíváncsi lett az Európa megismerését célul tűző, amúgy az utazást imádó Zhao Jiexin, aki az egyeteme miatt választotta úti célnak Szegedet, majd itt maradt. És bár anglisztikát tanul itt, de mi sem természetesebb, mint hogy ő is részt vesz az SZTE Konfuciusz Intézet heti rendszerességű és változatos programjain, ahol – az óvodás korúaktól kezdve az egyetemistákon át a szépkorúakig, minden korosztály érdeklődéséhez igazodva – Kínát kínálják.

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna