SZTE Info

Több mint 740 millió forintos kutatási infrastruktúra-fejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen

Összesen 741,46 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert kutatási infrastruktúra-fejlesztésre a Szegedi Tudományegyetem. A projekt modern, hiánypótló és fenntartható műszerek beszerzését támogatja elsősorban a szerves kémia, a gyógyszerkutatás, a kémiai biológia, a biofizika, az anyagtudomány és a mérnöki tudományok területén. A beruházás hosszú távon hozzájárul az SZTE nemzetközi versenyképességének fokozásához, a tudományos kiválóság fenntartásához, valamint a hazai és nemzetközi együttműködések bővüléséhez.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A nemzetközi versenyképességet is fokozó tárgyi eszköz beruházás elősegíti a Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatási tevékenység korszerűsítését, emellett a beruházás hozzájárul a szegedi egyetem tudományos pozíciójának javításához is.

 

A jelentős infrastruktúra fejlesztés mely során anyagtudományi és élettudományi kísérletekben használható Mikro-CT berendezés; 500 MHz-es NMR spetrométer, cseppfolyós nitrogénnel hűtött elektronikájú, alacsony zajszintű, szélessávú mérőfejjel és temperálható mintacserélővel felszerelve, valamint a szupravezető mágnesek működési költségeinek csőkkentése érdekében hélium visszanyerő rendszer; hélium és nitrogén cseppfolyósító berendezések kerülnek beszerzésre. Ezzel biztosítva lehetőséget a molekuláris alapanyagok vizsgálatára az atomi szinttől a három-dimenziós nanostruktúrákig.


A Mikro-CT készülék a teljes régióban hiánypótló lesz, ezért nagyon széles felhasználói bázisra tehet szert pl: az anyagtudománnyal foglalkozó akadémiai illetve versenyszférát (műanyag- és gumiipar), illetve a kísérletes orvostudománnyal foglalkozó egységeket is kiszolgálva. A műszer nagyjelentőségű kutatási témákat szolgál ki, az általa lehetővé tett szubmikrométeres szerkezeti felderítések területén. Az új NMR készülék a modern kiegészítő műszerekkel költséghatékonyan válik üzemeltethetővé, a készülék által nyújtott információk jóformán a kémia, biológia, gyógyszerészet, orvostudomány összes területén alkalmazást nyernek.

 

Az együttműködő műhelyek a tudományos kiválóság érdekében az alábbi nagy kihívásokra fókuszálnak a beruházás segítségével: (a) Protein mimetikum foldamerek protein-kölcsönhatások gátlására és diagnosztikára, (b) Foldamer-alapú célbajuttatási rendszerek, stimulus érzékeny kalitkák, (c) Önszerveződő biomimetikus katalizátorok, királis szelekció illetve (d) Nanoépítkezés foldamerekkel, felületi mintázatok kialakítása

 

arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapA beruházás a GINOP-2.3.3-15-2016-00010 azonosító számú, „Szerkezetvizsgálati infrastruktúra fejlesztése önszerveződő rendszerek alkalmazásaihoz: atomi szinttől a szubmikrométeres léptékig – IFÖR” című pályázat keretében valósul meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.