Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Horváth Barna jogtudós, jogász professzor születésének 120. évfordulója alkalmából kétnapos emlékkonferenciát rendezett, szegedi lakóházán emléktáblát helyezett el a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Pólay Elemér Alapítvány és a Szegedi Akadémiai Bizottság.
– Horváth Barna olyan kiemelkedő, jogfilozófiai iskolát alapító személyisége volt a magyar jogtudománynak, akinek munkássága az ország határain túl is elismerést vívott ki – jelentette ki Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter, az SZTE ÁJTK professzora részt vett a 120 éve született Horváth Barna munkássága előtt tisztelgő emlékkonferencia 2016. december 1-jei nyitányán, valamint beszédet mondott a jogtudós szegedi lakóháza falán elhelyezett emléktábla avatásán.
A Szegedi Tudományegyetemhez kötődő jogtudós, jogfilozófus, jogszociológus, a jogpozitivizmus képviselője – a legnagyobb internetes enciklopédia szerint. Horváth Barna jogtudományi doktori oklevelét a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg 1920-ban. A szegedi egyetemen 1925-ben habilitált. Itt 1926-ban nevezték ki a jogbölcselet, 1927-ben a fővárosi tudományegyetemen az etika magántanárává. 1927 és 1929 között nagy tanulmányutat tett Bécsben és Londonban is tanult. 1929-től a szegedi, majd 1940 és 1945 között a kolozsvári egyetem jogbölcselettanára volt. 1945-ben az MTA levelező tagjává választották.
Horváth Barna aktívan politizált: a Polgári Demokrata Párt tagjaként 1945-ben megfogalmazta a párt programját – írja a Wikipedia. Miután 1949-ben – politikai okokból – visszaminősítették az MTA tanácskozó tagjának, emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Számos egyetemen tanított vendégprofesszorként az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban. New Yorkban hunyt el 1973-ban.
Főbb művei: Bevezetés a jogtudományba (1932), Rechtssoziologie (1934), Angol jogelmélet (1943).
A kétnapos Horváth Barna emlékkonferenciát Balogh Elemér egyetemi tanár, az SZTE ÁJK dékánja nyitotta meg. 2016. december 1-2. között Horváth Barna munkásságát méltató előadást tartottak az ország számos egyeteméről Szegedre érkezett előadók. Így például Szigeti Péter egyetemi tanár (Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar) a jogászi gondolkodásmódról, Cs. Kiss Lajos egyetemi tanár (ELTE ÁJTK) a szinoptikus elmélet keletkezéséről értekezett. Az előadók kifejtették, miért tartják zseniális, „szépen gondolkodó” jogtudósnak Horváth Barnát. Munkássága előtt életművének ismerőjeként hódolt Varga Csaba professor emeritus (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar).
Az SZTE ÁJTK oktatói közül Horváth Barna jogszociológiai munkásságáról Nagy Zsolt egyetemi docens, Az erkölcsi norma természete című Horváth Barna-műről Homoki-Nagy Mária professzor tűnődött. Az állam és az alkotmány szerepe Horváth Barna munkásságában címmel Takács Albert egyetemi tanár tartott előadást. Révész Béla egyetemi docens Horváth Barna és Szabó József munkakapcsolatát elemezte Ketten a „szegedi iskolából” címmel.
A konferencia első napján avatták föl az emléktáblát, Tóth Sándor szobrászművész alkotását, amely immár a szegedi Béke utca 5/A számú ház falán hirdeti: itt élt és alkotott Horváth Barna, a jogtudós.
SZTEinfo
