Virágzó magyar-japán kapcsolatok az SZTE-n

- Japánban ezekre a napokra esik a cseresznyevirágzás. Az ottaniak szerint ebben az időszakban érdemes új vállalkozásba kezdeni. Reméljük, hogy ez a tradíció meghatározó lesz az együttműködésünkre is – mondta Marsi István a március 21-én tartott sajtótájékoztatón, amelyet Koszuge Dzsunicsi, Japán magyarországi nagykövetének látogatása alkalmából szerveztek a JGYPK-n. A kar dékánja hozzátette: bízik abban, hogy a magyar-japán kapcsolat megerősítése előnyös lesz az egyetem, a kar és azon diákok számára is, akik Japánból érkeznek az SZTE-re.

- Az egyetemen stratégiai fontosságú a külföldi hallgatók Szegedre vonzása – hangsúlyozta Nagy Katalin nemzetközi rektorhelyettes. Felhívta a sajtó figyelmét a korábbi nagyköveti látogatásokra, amelyekkel kapcsolatban az egyetem vezetősége abban bízik, hogy a külföldi országok magyarországi képviselői jó hírét viszik Szeged városának és az SZTE-nek.

Rácz Lajos, az SZTE JGYPK Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék egyetemi tanára japánul köszöntötte a nagykövetet. Bejelentette, hogy a kezdeményezéssel hosszabbtávú céljaik vannak: japán-magyar oktatási-kutatási központot terveznek létrehozni, amelyről már tárgyalásokat folytattak a gazdaságtudományi kar vezetésével.

A látogatáson készült képek megtekinthetők itt.

Koszuge Dzsunicsi az újságírók kérdéseire válaszolva beszélt a japán felsőoktatási intézményekről, kiemelten a tokioi Todai Egyetemről, amely az első modern egyetem Japánban, a Meidzsi-restauráció időszakában a 1860-as évek végén alakult. Ez az egyik legmagasabb rangú oktatási intézmény, a II. világháború után innen került ki az ország politikai vezető elitjének döntő többsége. A profil mostanra annyiban változott, hogy az egyetem rendkívül fontosnak tartja a külföldi nyitást, a nemzetköziesítést.

Arra a kérdésre, hogy Japánban milyen a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsülése, a nagykövet elmondta: az ottani oktatókat nagyon tisztelik, hiszen kiemelten fontos az általános és középiskolák szerepe a gyerekek nevelésében. Hangsúlyozta, hogy a tanárok nemcsak oktatói, hanem nevelői szerepet is ellátnak. A diákok az órák után a pedagógusokkal együtt készítik el az ebédet, takarítják a tantermeket, a folyosókat. Az állam a GDP 3.5%-át költi a felsőoktatásra.

SZTEinfó

Fotók: Bobkó Anna