Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetemen rendezik meg 2016. március 30. és április 1. között a XV. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferenciát. A környezettudomány-környezetvédelemi felsőoktatás legrangosabb országos rendezvényén közel 130 előadás hangzik el 12 szekcióban.
A kétévente megrendezett konferencia teret ad a környezetvédelem iránt elkötelezett hallgatók országos/regionális szintű szakmai bemutatkozásának és szorosabbra vonja a felsőoktatás és a gazdasági szféra kapcsolatát. A rendezvényre a környezetvédelem témában érdekelt hazai és romániai egyetem diákja és oktatója mellett meghívást kaptak a környezettel kapcsolatos gazdasági tevékenységeket végző cégek is. A háromnapos tudományos tanácskozás fővédnökei Dr. Áder János köztársasági elnök és Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
Rendkívül fontos a környezettudomány
A XV. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia ünnepélyes megnyitóján Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta: a környezettudomány megítélése az elmúlt években lényegesen megváltozott és a jövőben csak nőhet, mivel a társadalom szükségletei miatt a tudományterületnek és az e területen dolgozóknak is nagy a jövője.
- A környezettudomány és a fenntarthatóság bonyolult rendszeréről nem szabad tudományos igények nélkül beszélni, hisz a terület tudományos eszközökkel közelíthető csak meg. Célul kell kitűzni a lehető legkevesebb erőforrás felhasználását és a lehető legkevesebb kárt kell tenni a Földben – fogalmazott a rektor.
Dr. Rákhely Gábor, az SZTE TTIK Környezettudományi és Műszaki Intézet vezetőjétől megtudtuk, hogy a mozgalom 30 éve kezdődött, Szeged mellett Pécs és Eger is otthont adott már a rendezvénynek. - A környezettudomány rendkívül fontos terület. Mindenki, aki nemcsak a saját, hanem a gyermekei életéért is felelni akar, egy fenntartható jövő létrehozásában gondolkodik: az ember és a természet közötti egyensúlyban – fogalmazott. Hozzátette: a hallgatók bemutatkozása mellett a rendezvény célja, hogy közelebb hozza a felsőoktatást és a gazdaságot, ezért a március 31-i ipari napon a gazdasági résztvevők előadásait hallgathatják meg az érdeklődők.
Dr. Mucsi László, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar dékánja arról beszélt, hogy a konferencián szereplők sikere nemcsak a díjazásban nyilvánul meg, hanem a diáktársakkal, ipari partnerekkel való kapcsolatépítésben is. Hozzátette: a szegedi egyetem Természettudományi és Informatikai Kara környezettan alapszakon és a ráépülő környezettanulmányi mesterszakon kínál komplex tudást.
 |
| A megnyitón készült képek itt megtekinthetők. |
Szeged élhető város
A megnyitón előadást tartott Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere. Előadásában hangsúlyozta: a város szeretne megfelelni annak a kihívásnak, hogy fenntartható életmódot biztosítson a szegedieknek. A környezetvédelmi beruházások tudatos elemét képezik a szegedi városfejlesztésnek, így például az elmúlt években megvalósult elektromos tömegközlekedés fejlesztés és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztés. A többfunkciós Szent-Györgyi Albert Agórában napkollektor, napelemek és geotermikus hőszivattyús rendszer biztosítja az intézmény energiaellátásának nagy részét. Jelentősnek mondható az elmúlt években véghezvitt körülbelül 20 ezer szegedi panellakás hőszigetelése, de a város tervei között szerepel 13 önkormányzati épület fűtési – hűtési rendszerének korszerűsítése is. A szegedi hulladékgazdálkodás is példaértékű, a fenntarthatósághoz tartozik a sárga zsákos szelektív hulladékgyűjtés és a szemétlerakóban keletkező gáz hasznosítása is. További Smart City kezdeményezés például a napelemmel működő tájékoztató táblák kiépítése a buszmegállókban, a központi forgalomirányítási és járműkövetési rendszer kialakítása és az úgynevezett E-önkormányzat bevezetése – tudtuk meg a városfejlesztési alpolgármestertől.
A környezetvédelmi felsőoktatás problémái
Dr. Ágoston Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy a környezetipar nem olyan értelemben vett ipar, mint a kőolaj-ipar, ami viszonylag jól körülhatárolható területet jelent. A környezetipar sokrétű tevékenységet foglal magába, így például a hulladékgazdálkodást, szennyvízkezelést, vízellátást, természetvédelmet. Hozzátette: a környezetvédelmi felsőoktatásban ugyan sok képzés közül választhatnak a hallgatók, ám a frissdiplomások elhelyezkedési ideje viszonylag hosszú, 4-6 hónap. Arra is rámutatott, hogy a környezetipar jelentős számú nem környezetvédelmi végzettségű munkaerőt is igényel. A problémára megoldás lehet a posztgraduális képzések jelentőségének felismerése, a Bsc képzések tartalmának egységesítése és érdemi specializációk kialakítása az Msc szintjén – összegezte Dr. Ágoston Csaba.
A rendezvény honlapja és a részletes program itt érhető el.
SZTEinfo
Fotó:Bobkó Anna
