SZTE Info
kiemelt_gravitacios_hullam

Szegedi kutatócsoport is részt vett Einstein 100 évvel ezelőtti előrejelzésének igazolásában

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti és Kísérleti Fizikai Tanszékeinek kutatói is részt vettek abban az észlelésben, amely igazolja Albert Einstein 1915-ben közölt általános relativitáselméletének egyik legfőbb előrejelzését. A téridő „gravitációs hullámoknak” nevezett fodrozódásait először észlelték kutatók, miután azok két feketelyuk összeütközéséből kiindulva elérték a Földet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 2015. szeptember 14-én, a Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) mindkét amerikai detektora által észlelt gravitációs hullámok a fizikusok következtetése szerint két fekete lyuk összeolvadásának utolsó tizedmásodperceiben keletkeztek. Ilyen, elméletileg lehetséges ütközést mostanáig még sohasem figyeltek meg. A felfedezést bemutató szakcikket a Physical Review Letters folyóirat publikálta, a cikkben a Szegedi Tudományegyetem neve is szerepel. A LIGO tudományos kollaborációban 15 ország 80 intézményének közel 1000 kutatója vesz részt, köztük a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézetének munkatársai is.

 

Bizonyított, hogy gravitációs hullámok léteznek


- Mi fizikusok úgy képzeljük el, hogy a világegyetemet négy kölcsönhatás uralja, ezek közül a leggyengébb a gravitáció. Az elektromágneses hullámokról régóta tudjuk, hogy léteznek, behálózzák mindennapjainkat. Hiszen ma már vannak olyan mosógépek, hűtőszekrények, amelyeket wifivel tudunk elérni és programozni. Ezzel szemben a gravitációs hullámok létezésére eddig csak elméleti érvek és indirekt bizonyítékok álltak rendelkezésre. Most először történt, hogy közvetlenül is megfigyelték a gravitációs hullámokat, igazolva létezésüket – fogalmazott az észlelés kapcsán Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára, a szegedi LIGO csoport vezetője, aki korábban a livingstoni LIGO interferométerben is teljesített szolgálatot 10 napig. Hozzátette: a gravitációs hullám a távolságot változtatja, a változás mértéke a 21. tizedesnél keresendő, ami nagyon kicsi szám, hiszen a proton mérete is a 15. tizedesnél van. Ezt az icipici távolságot mérték a műszerek, mondhatni a mérést kivitelezni mérnöki bravúr volt.


Gergely Árpád László hangsúlyozta: az összeolvadásban egy 29 és egy 36 naptömegű feketelyuk vett részt, a folyamat során 3 naptömegnyi anyag eltűnt, ami óriási energiát jelent. Szerencsére mindez nagyon messze történt a Földtől és az energia több irányba terjedt szét, mi csak egy kis részét tudtuk elcsípni. Ha az összeolvadás közel történik a Földhöz, azt hatalmas lökéshullámként érzékeltük volna.


A gravitációs hullámok hasznosítása


- Jelenleg nem tudjuk elképzelni, hogy a jövőben hasznosíthatnánk-e a gravitációs hullámokat, hiszen egyelőre csak megfigyelni tudjuk, létrehozni nem ezeket a hullámokat. Bár egy fiú és egy lány kör-körös tánca is létrehoz gravitációs hullámot, de ez annyira elenyésző, hogy nem tudjuk detektálni és felhasználni. Reményeink szerint a közeljövőben a gravitációs hullámokat már használhatjuk arra, hogy az univerzumról sokkal többet megtudjunk. Jelenleg távcsővel, műholddal vagy rádióantennákkal figyeljük az égboltot. Egész biztos, hogy ha gravitációs hullámokkal kezdjük el kémlelni, új jelenségeket is fogunk látni. Éppen azért, mert gyenge a gravitációs hullám, átjön mindenen és belátunk olyan helyekre, ahová eddig nem. Jobban megértjük majd az univerzumot – magyarázta a kutató.


Hozzátette: a világegyetem gyorsulva tágul, ezt a tágulást a sötét energia okozza. Azért nevezik így, mert nem látjuk, semmilyen nyoma nincs, nem tudjuk milyen, de úgy gondoljuk, hogy a világegyetem 71-72%-át ez tölti ki. A gravitációs hullámok mérése távolságbecslést tesz lehetővé, ami a sötét energia vizsgálatának új, független módja lesz.


Ifjú kutató is részt vesz a világméretű munkában


A szegedi egyetemen a gravitációs hullámok kutatását Gergely Árpád László egyetemi tanár honosította meg 2000-ben, a téma a szegedi fizikus és csillagászképzéshez is szorosan kapcsolódik. Tanítványaival a gravitációs hullámok generálására kidolgoztak egy új hullámformát, amit a gravitációshullám-kereséshez használt nemzetközi szoftverbe implementálnak. A szegedi Fizikai Intézetének munkatársai jövő évtől becsatlakoznak a LIGO detektorok által mért adatok feldolgozásba is.


A tudományos együttműködésben részt vesz Tápai Márton az SZTE predoktori ösztöndíjas kutatója is, aki PhD dolgozatát írja ebben a témában. - A nem egyenlő tömegű fekete lyukak összeolvadásakor keletkező gravitációs hullámokat tanulmányozom. Forgó kettősök dinamikájával, hullámformájával, ezek programozásával és modellezésével foglalkozom. A fekete lyuk kettősök keringési pályáinak billegésével kapcsolatos effektusokat is tesztelek, próbálom ezeket analitikusan vizsgálni – mondta a fiatal kutató.


A hivatalos sajtóközlemény itt elérhető.


SZTEinfo- Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 18. 09:30 - 19. 12:30
  • október 19.
    11:00 - 13:00
    A Dóm téri központi épület 3. emeletén található Emlékkönyvtárban a 43.701 kötetes alapítványi gyűjteményből látható egy közel 10.000 kötetes reprezentatív válogatás. Kérjük, a látogatás tervezésekor vegyék figyelembe, hogy a várható hőmérséklet 17°C. A Somogyi Károly Emlékkönyvtár zárt különgyűjtemény. Turisztikai célú látogatása a Somogyi-könyvtár és a Szegedi Tourinform közös programjai keretében lehetséges. Találkozás: a Somogyi-könyvtár adminisztrációs pontjánál. Fotózásra nincs lehetőség. Részvételi díj 500 Ft
  • október 19.
    16:00 - 18:00
    Ajándék tárlatvezetésekkel várjuk az érdeklődőket a Fekete házban október végéig minden szombaton 16.00 órától. A tárlatvezetéseken bárki ingyenesen részt vehet a belépőjegy megváltásával.
  • október 19.
    18:00 - 23:00
    Klasszikus jamaicai party a Nyugi Kertben a Diversity Sound System selektjainak jóvoltából. Roots reggae, dancehall, dub minden mennyiségben, autentikus karibi hangzás az esős őszi napok ellensúlyozására.
  • október 20.
    17:00 - 19:00
    A foglalkozásokat vasárnaponként 17.00-19.00-ig tartjuk. Maximális létszám 20 fő.
    Előzetes regisztráció szükséges a kooperalo@szinhaz.szeged.hu címen.
    Az alkalmak részvételi díja 1000 Ft
    Foglalkozásvezető: Kállai Ákos színházpedagógus