Tudományterületeken átívelő kutatásokat alapoz meg az ELITeam

Egy olyan „ELITeam”, vagyis ELI Intézetet létrehozása a célja Szegedi Tudományegyetemnek, amely a lézerek alkalmazási lehetőségeit tárja fel a különböző tudományterületeken. Ezeknek az interdiszciplináris kutatásoknak a megalapozása a célja a 2015. márciusában induló és októberében záruló TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0024 azonosító számú. „ELITeam” elnevezésű projektnek. A részletekről Kemény Lajost, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesét kérdeztük azt követően, hogy 2015. október 16-án megnyitotta az „ELITeam” projekt második workshopját.

 

 

Létrejött egy csapat

– A szegedi egyetemen folyó lézerkutatások világszínvonala alapozta meg, hogy Szegeden épülhet föl az úgynevezett szuperlézer, az ELI-ALPS kutatóközpont. Az SZTE „ELITeam pályázata” mit tesz hozzá az egyetemet eddig is jellemző színvonalas lézerkutatáshoz és a lézerek alkalmazásához?

– Az „ELITeam” pályázat jelentősége az, hogy segítségével létrehozhatunk egy csapatot, felkészülhetünk arra az időszakra, amikor az ELI-ALPS kutatóközpont már működik és azt mi a legmegfelelőbb módon tudjuk majd használni. E projekt révén 7 hónapunk volt arra, hogy a lézerkutatások iránt érdeklődő orvosok, biológusok, fizikusok és más szakterületeken dolgozó kollégák összejöjjenek és olyan kutatási irányokat definiáljanak, amelyekhez használható lesz ez a modern infrastruktúra.

– Több szegedi klinikán sok éve orvosi szakterületen is használják a lézereket. De milyen új kutatási irányok rajzolhatók ki?

– Például a fül-orr-gégészet, a bőrgyógyászat, a sebészet, a szemészet hagyományosan használja a lézert mint eszközt és módszert. A másik irány a mikroszkópia, amely szintén lézerekkel működő, rohamosan fejlődő technika, amely a rövid életfolyamatok tanulmányozására nyit lehetőséget. A fizikusok és a biológusok is érdekeltek a biológiai folyamatok követéséről készült felvételek minőségében.

 

 

A „tyúk vagy a tojás” esete?

– A lézerkutatások iránti kutatói érdeklődés felkeltését hogyan kell elképzelni? Ez „a tyúk vagy a tojás” esetéhez hasonlatos?

– Nem úgy kell elképzelni, hogy lesz egy modern infrastruktúra, az ELI-ALPS és akit eddig nem érdekelt, az hirtelen elkezd lézerrel dolgozni. Olyan kutatói teamek, amelyek eddig is a látókörünkben voltak és érdeklődtek a lézertechnika iránt, mert fejlesztették, vagy alkalmazták a képalkotásban vagy az orvosi felhasználásban, most az ELITeam projektünk révén is ösztönzést kaptak a közös munkára.

 

 

Worksopokon a munkacsoportok

– Eddig is sok szegedi kutató érdeklődött és dolgozott lézerrel. Milyen változást hoz az ELI-ALPS az SZTE életébe?

– Fragmentált módon, vagyis az egyes munkacsoportok külön-külön dolgoztak. Mindenki csinálta a maga oktatási-kutatási területét. Most ezek a teamek összerázódtak, megismerték egymás kutatómunkáját, ami szinergista hatással bír. Olyan ez, mint mikor két különböző gyógyszert egy időben alkalmazunk, hogy egymás hatását támogassák, erősítsék.

– A szegedi ELI-ALPS kutatóközpont kivitelezéséről 2015-ben több egyetemi programon – például a Fény nemzetközi évéhez kapcsolódó előadásokon, vagy éppen a XX: Őszi Kulturális Fesztivál fotótárlatán – a laikus is pozitív benyomásokat szerezhet. A kivitelezés ütemességéhez hasonló tervszerűség jellemzi a kutatói csapat felkészülését is?

– Ezt célozzák meg a szegedi egyetem különböző, a lézerkutatáshoz és a lézer alkalmazásához kapcsolódó pályázatai. Például az ELITeam projekt révén 2015 őszén az egyik workshopon a lézer szemészeti alkalmazását tettük nagyító alá, míg a 2015. október 16-i találkozón a lézerek sebészeti és diagnosztikai felhasználása került középpontba, miközben a megjelent orvosok, biológusok, fizikusok, informatikusok tájékozódhattak az ELI-ALPS lézerrendszereiről. Persze sohase dőlhetünk hátra, nem jelenthetjük ki, hogy „eléggé fel vagyunk készülve”! Folyamatosan erőt, energiát, időt kell beletenni a felkészülési folyamatba, hogy az ELI-ALPS minden lehetőségével élni tudjunk.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Balogh Ramóna

 

Az ELITeam interdiszciplináris szimpózium előadói és témái:

2015. június 5., program:

FIZIKA

1. Hopp Béla/ Kovács Attila: Optikai- és lézer rendszerek fejlesztése orvos-biológiai alkalmazások céljára.

2. (Osvay Károly): ELI-ALPs célkitűzések, a megvalósítás folyamata, potenciális orvos-biológiai kutatási területek.

3. Erdélyi Miklós: Nagy térbeli feloldású optikai mikroszkópiás módszerek fejlesztése és alkalmazási lehetőségei.

4. Garab Győző: Lézerspektroszkópia és mikroszkópia fotobiológiai alkalmazásai.

DIAGNOSZTIKA

6. Pávics László, Besenyi Zsuzsanna: Lézertechnika lehetőségei a nukleáris medicinában.

7. (Molnár Tamás, Szepes Zoltán): Optikai-, és lézer fejlesztések a korszerű az endoszkópiában.

8. Vízvári Eszter: OCT szemészeti alkalmazása.

9. Thury Attila: OCT fejlesztése és alkalmazása (szemészet, kardiológia).

TERÁPIA

10. Kiss József Géza,.Csanády Miklós: Optikai- és lézer rendszerek sebészeti alkalmazása.

11. Baltás Eszter, Kemény Lajos: Bőrgyógyászati lézer alkalmazások, kutatási területek.

12. Tóth Zsolt: Lézerek implantólógiai és fogászati fejlesztési területei.

13. Janovszky Ágnes, Piffkó József: Lágy lézer arc-állcsont sebészeti alkalmazása.

14. Kovács Attila, Dégi Rózsa: Optikai- és lézer rendszerek széles körű szemészeti felhasználása, kutatási irányai.

15. Papos István, Pajor László: Prostata vaporizáció: múlt – jelen – jövő.

16. Hideghéty Katalin: Ultra nagy intenzitású lézerek által keltett ionizáló sugárzások kutatása.

 

2015. október 16., program:

1. Köszöntés: Kemény Lajos, SZTE Tudományos és Innovációs rektorhelyettes.

2. Az ELI-ALPS lézerrendszerei: Várallyay Zoltán ELI-Hu NKft.

3. Pályázati lehetőségek a fotonika területén: Maróti Péter (SZTE).

LÉZERES SEBÉSZETI FELHASZNÁLÁSOK – moderátor: Kiss József Géza

4. Kiss József Géza (SZTE Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika): A lézerek sebészeti alkalmazásainak lehetőségei.

5. Csanády Miklós (SZTE Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika): A gége transzorális laser sebészetének lehetőségei és határai.

6. Sztanó Balázs (SZTE Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika): Limitáció a heges szűkületek kezelésébe

7. Vass Gábor (SZTE Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika): A kontaktdióda lézerek gyakorlati felhasználhatósága a Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti gyakorlatban.

8. Bajory Zoltán (SZTE Urológia Klinika): Lézer alkalmazása az urológiában.

9. Janovszky Ágnes (SZTE Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika): A lézerek (GaAlAs) maxillofacialis felhasználásának lehetőségei.

10. Kreisz István, Vass István, (Lasram Kft.)- LASRAM sebészeti lézerek, alkalmazási lehetőségek.

11. Antal Miklós (Medexpert Kft.) - A KLS Martin cég laserei, Limax az MCO, és a diomax család.

KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS - moderátor: Kiss József Géza

A kiállító cégek termékeinek, szolgáltatásainak megismerése.

LÉZERES DIAGNOSZTIKA ÉS KÉPALKOTÁS – moderátor: Kovács Attila

12. Erdélyi Miklós (SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék): Lokalizációs optikai mikroszkópia.

13. Judák Linda (Rózsa Balázs Laboratóriuma): Három-dimenziós lézerpásztázó mikroszkópok fejlesztése az agykutatás és agyműtétek számára.

14. Szipőcs Róbert (Ultrafast Lasers Kft, MTA Wigner FK): Optikai szállézeres technológián alapuló nemlináris mikroendoszkóp rendszer fejlesztése orvosi diagnosztikai és gyógyszeripari alkalmazásokhoz.

15. Várallyay Zoltán (ELI-Hu NKft, Furukawa Electric Technológiai Intézet): Szál lézerek és alkalmazásaik

16. Szabó Andrea (SZTE Sebészeti Műtéttani Intézet): A szoftlézerek szubcelluláris hatásai és ezek klinikai jelentősége

17. Bere Zsófia (SZTE Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika): A lézer doppler alkalmazásának lehetőségei

18. Zölei Szénási Dániel (SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet): Multimodális képalkotás az agykutatásban

19. Filep Ágnes, Szabó Anna (MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport): A fotoakusztikus elv orvosi alkalmazásai

KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS- moderátor: Kovács Attila

20. Záró összefoglaló: Hideghéty Katalin (SZTE).