Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
87 éves korában, méltósággal viselt betegség következtében, 2015. október 16-án elhunyt Dr. Szilárd János András, az orvostudományok kandidátusa, emeritus professzor, az SZTE jogelőd Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora, az Ideg-és Elmegyógyászati Klinika korábbi tanszékvezető egyetemi tanára.
1928. április 23-án, Tiszaföldváron született, édesapja példáját követve lett orvos Dr. Szilárd János András.1946-ban nyert felvételt a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Karára. Tanulmányait 1952-ben summa cum laude fejezte be. Harmadéves orvostanhallgató korától az egyetem Élettani Intézetében dolgozott demonstrátorként, majd 1952. augusztus 1-jén került az Ideg-Elmeklinikára. 1977. július 1-jétől (a Szeged Megyei Jogú Tanács Kórház Osztályvezetői főorvossága után) dolgozott a SZOTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinikán, ahol 1993-ig tanszékvezető egyetemi tanárként tevékenykedett. 1978. szeptember 1-jétől 1984-ig az egyetem klinikai rektorhelyettese. 1986-tól 1991-ig a SZOTE rektora.
„Ellentmondásos gondolatoktól és tapasztalatoktól sem mentes időszak rektorának” mondta magát Dr. Szilárd János András egyik interjújában. Rektori időszaka kiemelkedő eseménynek tartotta, hogy a szegedi orvosegyetem 1987-ben felvette Szent-Györgyi Albert nevét; továbbá azt, hogy a 410 ágyas Új Klinikai tömbnek a beüzemelése 1989-ben elkezdődött.
Kandidátusi értekezését 1974-ben védte meg. Tudományos cikkeinek, tanulmányainak a száma 145, két könyvet és 42 könyvfejezetet (részben külföldi megjelenés) írt. Munkássága nagyrészt a pszichiátria és a gyermek-neuropszichiátria tárgykörét öleli fel. Érdeklődésének középpontjában a felnőtt- és ifjúságpszichiátria társadalmi vonatkozású kérdései, a pre- és perinatálisan veszélyeztetett újszülöttek későbbi fejlődése, valamint terápiás lehetőségei, a szenvedélybetegségek, az addiktológia, az igazságügyi pszichiátria és az orvosi etika kérdései álltak. Például az orvostanhallgatóknak pszichiátria, igazságügyi pszichiátria, neurológia, orvosi etika tantárgyat oktatott.
Külföldi tudományos kapcsolatai gyümölcsözők voltak. Számos szakmai szervezet, bizottság tagjaként tevékenykedett, az egyetemi társadalmi szervezetek munkáját is aktívan segítette. Dr. Szilárd János András a Magyar Pszichiátria Társaság alapító főtitkára, későbbi elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, a Magyar Addiktológiai Társaság korábbi társelnöke volt. Betegellátó, kutató és oktató munkásságát számos díjjal – többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel – ismerték el. Díjai közül a hallgatók által többször megítélt Kiváló Oktató címre volt a legbüszkébb.
Hivatásán túl öt gyermek édesapjaként családja is fontos szerepet kapott életében. Szakmai tevékenységének vezérelve a humánum és a tolerancia volt, ahogy ő fogalmazott: „virágozzék minden virág”.
Dr. Szilárd János András temetésére és búcsúztatására 2015. október 30-án (pénteken) 13 órakor kerül sor a szegedi Belvárosi Temetőben (6728 Szeged, Fonógyári út 9.).
Emlékét az SZTE, a Magyar Pszichiátriai Társaság, tanítványai, a Pszichiátriai és a Neurológiai Klinika munkatársai, valamint családja szeretettel megőrzik. A tisztelt és megbecsült orvosprofesszortól a Szegedi Tudományegyetem saját halottjaként búcsúzik.
SZTEinfo
