Tudományos ülés a magyar Alaptörvényről

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, az Igazságügyi Minisztérium, valamint az MTA SZAB Jogtudományi Szakbizottsága szervezésében 2015. november 26-án tudományos ülést szerveztek a SZAB Székházban.

Kép a szegedi jogtudományi kar munkájáról

Az Alaptörvény közelgő 5. évfordulójára készülődés jegyében a szegedi egyetem jogi karát teljes szakmai keresztmetszetben tekintette át a konferencia. A kar minden tanszékéről egy-egy előadó mutatta be, hogy az egyes tanszékek által képviselt szűkebb szakmai terület mi módon viszonyul az új magyar alkotmányhoz – fogalmazott Balogh Elemér, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos ügyekkel megbízott dékánhelyettese. Hozzátette: a tudományos tanácskozás perspektívája az új Alaptörvény közelgő 5. évfordulója, mely 2016. áprilisán esedékes. Addigra a kar munkatársai egy vaskos tanulmánykötetet készítenek el, konferencia kapcsán elmondta: ami az alaptörvényben nincs benne az nincs a társadalomban, hisz nincs olyan területe az életnek, amit az Alaptörvény ne hatna át. A tanulmányokban próbálnak egy hiteles képet adni az elmúlt 5 év keresztmetszetéről, 2016. tavaszára pedig még inkább kidolgozott álláspontok alakulnak ki a témában.

Nehéz feladatott vállal a kar

Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati rektorhelyettese kiemelte: az Alaptörvényről szóló konferencián a szakma kapcsolódási pontjait kell megkeresni. Egy működő alkotmányt, mely már manifesztálódott bírói döntésekben, törvényhozásban, menetközben elemezni, későbbi hatásait felmérni nehéz feladat. „Ez egy nagyon szép, nemes és nehéz kihívás, büszke vagyok arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara teheti meg ezt az elemzést. Remélem, ez majd jó hírét viszi az egyetemünknek” – fogalmazott.

Múlt, jelen és jövő kapcsolata

A tudományos ülésen Az Alaptörvény első öt éve címmel tartott előadást Trócsányi László igazságügyi miniszter. A konferencia témája különösen érzékeny, hiszen az Alaptörvény elfogadásának közelgő 5. évfordulója alkalmából kíván egyfajta mérleget felállítani. Az alkotmány, mint az ország legfontosabb törvénye, identitásképző funkcióval is rendelkezik, egyfajta kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között – fogalmazott. Az igazságügyi miniszter előadásban arra kereste a választ, hogy az alkotmányozó, hogyan kívánta rögzíteni azokat a viszonyítási pontokat, melyek az alkotmányos múltunk, jelenünk és jövőnk közötti eligazodást segítik.

Az Alaptörvény feladatai közé tartozik a múltunkhoz való viszony meghatározása, számvetés alkotmányos örökségünkről. A jelenre tekintve az Alaptörvény egyes alkotmányos értékeket rögzít, mint például a munka, a család, a házasság, a vallás, a gazdaság. Az Alaptörvény az emberi méltóságból indul ki, ami az emberi lét alapja. Az egyén szabadsága azonban csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, ezért is tulajdonít jelentőséget a közösségnek az Alaptörvény – fogalmazott előadásában.

A múlthoz és a jelenhez való viszonyunk meghatározza a jövőnket is. A jövőt illetően az alaptörvény egyszerre ad keretet és konkrétumokat. A keret a remény, melyet így fogalmaz meg: „bízunk a közösen kialakított jövőben, a fiatal nemzedék elhivatottságában, hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot” – idézte. „Az Alaptörvény élő keret, mely kifejezi a nemzet akaratát, melyben élni szeretne, illetve amelyet érvényesíteni szeretne. A múlt értékeinek megbecsülése, a jelen értékeinek tiszteletben tartása és a jövő iránti elkötelezettség mellett beszélhetünk csak arról, hogy az Alaptörvény be tudja tölteni rendeltetését” – hangsúlyozta.

SZTEinfo