SZTE Info

bor_kompozicio_kiemelt_nagy

Kiválasztják a tudósok borait: jubiláló verseny

Tizedik éve az egyetem borát, ötödik alkalommal a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság közös borait, valamit a szegedi universitas fakultásainak borait is kiválasztják. Az egyetemi vezetőkből és bortisztelő professzorokból álló testület 2015. március 26-án és 27-én dönt a tudósok borairól.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hazánk több felsőoktatási intézménye is dicsekedhet saját borral, de a Szegedi Tudományegyetem borának különlegessége az, hogy az egyetemi vezetők az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának a tagjaival közösen döntenek.

A szegedi egyetem borának története évtizedes. 2011 óta pedig a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Akadémiai Bizottság közösen választja meg az egyetem és az akadémia borait.



Szakértő testület dönt a hazai és határon túli nedűkről


A Tóth Gábor professzor vezette borbíráló testület munkájában – többek között – részt vesz Szabó Gábor rektor, Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke és számos bortisztelő professzor is. A rendezvényt Pápai Róbert, az újszegedi Válogatás borszaküzlet tulajdonosa szervezi a SZAB-székházban.

A verseny bírálói a nevezett borkülönlegességek alapján általában négy kategóriában – prémiumkategóriás bor, rendezvény kategóriás fehér-, vörösbor és rosé – értékelnek.

Az egyetem és az akadémia mellett saját kari bort választanak az SZTE Általános Orvostudományi Kara, az SZTE Bölcsészettudományi Kara és az SZTE Gyógyszerésztudományi Kara számára is. A megmérettetésre Magyarország történelmi borvidékeiről és hátárainkon túlról is érkeznek borászok.



A bor, mint szimbólum


„A bor életelixír, a halhatatlanság itala; az igazság (in vino veritas), a vidámság és a termékenység szimbóluma. A „föld vére”, az életerő, az emberfölötti energia kifejezője” – írja a Pál József professzor és Újvári Edit egyetemi docens által szerkesztett Szimbólumtár.

„A bor kultúrtörténete az európai kultúra két nagy gyökeréhez, a görög-római korszakhoz és a keresztény kultúrához nyúlik vissza. A bor és a szőlő az egyik legősibb szimbólum, mindkettő az életet szimbolizálja, ami állandó kapcsolatban áll a földdel és a fénnyel. Az antikvitásban a bor Dionüszosz, a mámor megtestesítőjének vére, míg a Biblia szerint a kereszténység legnagyobb misztériuma, maga Jézus Krisztus nyilvánul meg a borban és a kenyérben – magyarázza Pál József tanszékvezető egyetemi tanár. A bor, mint szimbólum számos művészeti alkotásban is megjelenik. A magyar irodalom egyik legismertebb bordala Vörösmarty Keserű pohár című verse” – teszi hozzá a bortisztelő professzor.



Milyen a jó bor?


Elmondhatjuk, hogy a borkultúra nagyon érzékenyen követi a társadalmi változásokat. A 70-es és 80-as években a kereskedelmi szemlélet a kevésbe jó minőségű borok széles elterjedését eredményezte Magyarországon. Ám országunk földrajzi, éghajlati adottságai miatt itt kitűnő bor terem. Hazánkban jelenleg manufaktúrákban kis mennyiségben termelnek, nagyon magas szintű borokat.

„A borhoz nem kell más, mint rendkívül nagy odafigyelés és fáradtság. Bármilyen kémiai szer, vagy segédanyag csak ideiglenes sikert eredményez. Azok a borok jók, amelyekbe semmilyen utólagos anyag nem kerül. Várni kell a szüret megfelelő időpontjáig, utána, pedig mint egy gyermeket gondozni kell a bort” - vallja Pál József. A professzor szerint a hosszú távú siker titka, a jó bor egyetlen kritériuma, hogy nincs benne más csak szőlő, odafigyelés és rengeteg munka.


SZTEinfo – Gajzer Erzsébet


Korábban írtuk:

Kiválasztják a tudósok borait: universitas ajándék is a különleges nedű

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *