SZTE Info

kornai_kurzus_kiemelt_nagy

Kende Péter előadása a Kornai-kurzuson

Tovább folytatódott az egyik legnagyobb magyar közgazdászról elnevezett kurzus a szegedi egyetemen. A Kornai János munkásságát feldolgozó sorozat 2015. március 26-i rendezvényén Kende Péter író, szociológus tartott előadást a gazdaságtudományi karon.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. februárjától Kornai János professzor munkásságán keresztül előadássorozatban osztják meg ismereteiket a hazai közgazdaságtan vezető képviselői, elméleti és gyakorlati szakemberei az elmúlt évtizedek gazdaságáról, társadalmi változásairól. 2015 március 26-án „Széljegyzetek Kornai János önéletrajzához” címmel tartott előadást Kende Péter szociológus.


A közös barátság kezdetei


„Több, mint 80 éve ismerem Kornai Jánost, együtt jártunk iskolába Budapesten a keresztény-zsidó polgárság kedvelt iskolájába, amit hetedik osztály után hagytunk el. Azóta is jó barátságban vagyunk”- fogalmazott Kende Péter. Az író és a magyar közgazdász közösen ismerkedett meg a marxizmus gondolatával, a Tőke köteteivel. Intellektuális fejlődésük fontos állomása volt a közös tanulás. Még 20 évesek sem voltak, mikor felfigyelt tehetségükre a Szabad Nép szerkesztősége és munkát ajánlott nekik.” "Ugyan tudományos életünknek fontos állomása volt a szerkesztőségnél eltöltött idő, ám megfosztott minket attól, hogy szabályos egyetemi tanulmányokat végezzünk”- mondta az író. 1953 után Magyarországon megkezdődött a szovjet rendszer működésének megreformálása, mely változást hozott a Szabad Nép szerkesztőségében is. Kende Pétert és barátját, Kornait is kitették a szerkesztőségből, mely kettejük közös életpályában is szakadást okozott.


A szétszakítottság ideje


Kende Péter Szegedre került, míg Kornai Jánost tudományos munkára ítélték az akadémia közgazdasági intézetében. Az író 1957-ben elhagyta Magyarországot, Franciaországban telepedett le, így a kettejük közti kommunikáció nagyon megnehezedett. „Postán kívüli levelezést használtunk, a levélváltásokból egy kisebb kötetet megtöltő anyag jött létre. Kornai barátom tudományos munkájának köszönhetően sokat utazott Európában, mely lehetővé tette a személyes találkozásokat is. Így tudtuk figyelemmel kísérni egymás munkásságát”- mondta Kende Péter.


A gondolat erejével


1989 után minden megváltozott. A politikai esszéista visszaköltözött Magyarországra, ahol magyar nyelven is elkezdtek megjelenni politikai publicisztikai munkái. Életében Kornai Jánossal újabb találkozási pontot a pozsonyi Kalligram Kiadó jelentett, mely mindkettőjük életművéből sorozatot jelentetett meg. Kende Péter előadásában nemcsak Kornai Jánossal való személyes kapcsolatáról beszélt, hanem reflexációkat is fűzött „A gondolat erejével- rendhagyó önéletrajz” című könyvhöz. „A mű nem csupán a közgazdászoknak, hanem szélesebb olvasóközönségnek szól. A könyvben Kornai rendkívül széles tárgykörrel és alapossággal több, mint 400 oldalon írja meg saját önéletrajzát”- összegezte a szociológus.


SZTEinfo - Szöveg és fotó: Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.