SZTE Info

aerosol_konferencia_kiemelt_nagy

Az aeroszoltudomány kutatói tanácskoztak Szegeden

A Szegedi Tudományegyetem, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport és a Magyar Aeroszol Társaság szervezésében Szeged adott otthont a XII. Magyar Aeroszol Konferenciának. A 2015. március 18-20. közötti tudományos tanácskozás a hazai aeroszoltudomány és környezetvédelem legfrissebb kutatási eredményeinek ismertetéséhez teremtett fórumot.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kétévente rendeznek tanácskozást az aeroszolhoz kötődő kutatási eredményekről. Aeroszol konferenciát második alkalommal szerveztek Szegeden. A Napfény városa korábban 2000-ben adott otthont a tudományos programnak. A konferencia lehetőséget biztosított a közös kutatási irányvonalak meghatározására, a nemzetközi és hazai tudományos műhelyek közötti együttműködések erősítésére.



Hét szekciós, közel hetven résztvevős konferencia


„Az aeroszolok az áramló levegőben található egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek. Szerepük számos optikai, biológiai, kémiai és meteorológiai folyamatban ismert” – magyarázta Czitrovszky Aladár, a Magyar Aeroszol Társaság elnöke. A tizenkettedik alkalommal életre hívott konferenciára – Budapest, Debrecen és Veszprém mellett – Németországból és Szlovéniából is érkeztek szakemberek. A tanácskozás 7 szekcióban zajlott, a résztvevők – többek között – az aeroszol és klíma kapcsolatáról, az aeroszol és a levegőminőség összefüggéseiről, az aeroszol mérési módszerekről, valamint a gyógyászatban használt aeroszolokról tanácskoztak. A konferencián az aeroszoltudományhoz kapcsolódó műszerfejlesztés és a mesterségesen előállított részecske kutatás aktuális eredményeit is ismertették – tudtuk meg.


Aerosol_konferencia
Az aeroszoltudomány kutatói tanácskoztak Szegeden - GALÉRIA


Szegedi egyetemi kutatócsoport részvétele


A hazai és nemzetközi szakemberek találkozójához a Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0012 Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés – ZENFE című projekt kutatói is csatlakoztak. „A projekt célja, hogy a résztvevők oktatási-, kutatási és szolgáltatási tevékenységük összehangolásával bővítsék a zöldenergia- ipar tudásbázisát. A projekt megvalósításával minden olyan zöld technológiával kapcsolatos képzést korszerűsítünk, melyre piaci, gazdasági igény van – fogalmazott Rákhely Gábor. A TÁMOP projekt szakmai vezetője hangsúlyozta: kiemelt tudásterületként kezelik a megújuló forrásból előállított energiahordozók kérdését, a hulladék-, víz- és szennyvízgazdálkodást. A konferencián hangsúlyosan megjelentek a TÁMOP által támogatott program kutatási eredményei; a résztvevő kutatók előadásokban mutatták be kutatási módszereiket, posztereket állítottak ki.



A kiemelkedő munka elismerése


A hagyományokhoz híven a nagyszabású rendezvényen adták át a Magyar Aeroszol Társaság Zsigmondy Richárd-díját, mellyel az aeroszolkutatásban kiemelkedő eredményt elért szakember munkáját ismerték el.

Zsigmondy Richárd 1906-ban fedezte fel az ultramikroszkópot, 1925-ben kémiai Nobel-díjat kapott. A Nobel-díjas kutatóról elnevezett kitüntetésben Gelencsér András, a Pannon Egyetem oktatója, az MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője részesült.


SZTEinfo – Szöveg és fotó: Gajzer Erzsébet

ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.