Szeged után Budapesten is hódít a 12 dühös ember

„Visszakaptam a hitem” – mondta az egyik szakmabeli néző a 12 dühös ember előadását követően. „Óriási siker a 12 dühös ember a Játékszínben” – írta a tudósító a Délmagyarországban, s cikkét közel 500 olvasó ajánlja a Facebookon is. A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciója 2014. október 15., az SZTE Őszi Kulturális Fesztiváljához kötődő bemutató óta foglalkoztatja a színházszerető közönséget.

 

A joghallgatók képzésének része lehetne

Pozitív előjelű kulturális eseménnyé növekedett Szegeden a 12 dühös ember. Az elhamarkodott ítélkezés és az előítéletesség veszélyeire ugyanúgy ráirányította a figyelmet, mint a kételkedés fontosságára.

„Profi rendező, Barnák László szereposztása és instrukciói alapján unikális előadás született Szegeden” – összegzett Spitzer Jenő, a Szegedi Tudományegyetem joghallgatója, aki gyermekkorában mesemondóként, később diákszínjátszóként, jelenleg a Szegedi Egyetemi Színház oszlopos tagjaként gyűjt tapasztalatot. Az 5. esküdt értékeli az alkalmi társulat tagjainak precizitását, a spontán kialakult barátságos viszonyt. Elárulta: számára nagy élményt jelentett a profi Fekete Gizi színművészt figyelni a próbafolyamatban, az előadásokon.

„A vállalkozásként működő Játékszíntől különösen megtisztelő, hogy befogadott egy ilyen darabot, mint a szegedi 12 dühös ember. A profizmus és a civilség keveredik az előadásban, amelynek olyan az atmoszférája, amitől végtelenül hiteles a produkció, ami magával ragadja a nézőt” – érvelt Spitzer Jenő.

„Előítéletek nélkül élni nagyon nehéz. Nagy erény, ha valaki képes a prekoncepcióit levetkezni” – érzékeltette a joghallgató, hogy számára mi a bírósági folyamatról szóló darab szakmai üzenete. Egyetért a 8. esküdt figurájának a bőrébe bújó bíró, Hegedűs István fölvetésével: a joghallgatók képzésébe be kéne építeni a darabot, amely megtanít a kételkedés fontosságára, miközben aláhúzza az attitűdöt: ne ítélkezzünk a vádlottról addig, amíg minden kétséget kizáróan be nem bizonyosodik a bűnössége.

 

A 3. esküdt öröme és bánata

Közösségteremtő erő a színpadon és a nézőtéren. Ez a 2014 nyarán kezdődött munkafolyamat és a produkció nagy erénye.

„Nagyon jól érzem magam ebben az előadásban, ebben az alkalmi társulatban! Most abban a fázisban van a darab, hogy tudjuk: biztosan működik, így megjelennek a finomságok, a kevés színpadi gyakorlattal rendelkező társaim is újdonságokat visznek a játékukba” – osztotta meg velünk benyomásait Kosztolányi József. A civilként a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézete Analízis Tanszékének egyetemi docense, a matematika tanításának módszertanában is tudós oktató szerint nagyon jó a 12 dühös ember társulata, jól tudnak együtt dolgozni.

„Ne legyek szimpatikus! Én vágytam ilyen szerepre a rendezőtől. Végre szerettem volna kipróbálni magamat egy olyan figura megformálásában, amilyen a valóságban nem vagyok” – magyarázta a szép színházi múlttal rendelkező „amatőr”, a versmondóként is népszerű Kosztolányi József. Kihívásnak érzi, hogy „a főgonosz”, a fiát nem értő apa, a sikertelenségétől is frusztrált vállalkozó szerepét alakíthatja, amelynek megformálásához nincs személyes élménye, így mélyebbről kell építkeznie. Mert a valóságban fiaival esetenként konfliktusos, ám folyamatosan jó kapcsolatban lévő Kosztolányi József szerint mindannyiunkban ott rejtőzik a düh, amit azért érzünk, mert nem teljesen értjük az utánunk érkező nemzedék tagjait.

„Túlnőtt önmagán, új üzenetei is lettek, aktuális közügyeket is új megvilágításba helyez ennek a múlt század ötvenes éveinek végén született darabnak a mai előadása” – jelentette ki a 12 dühös esküdt közül a 3. számút alakító egyetemi oktató. Példaként említette a bróker-ügyet és a halálbüntetést, azt a két ügyet, amely az utóbbi hetekben lett közbeszéd tárgya. De ezeknél fontosabbnak tartja a darabot lezáró kézfogás szimbolikáját, ami az egymás közti kommunikációnak, a párbeszédnek a megértést segítő erejére irányítja a figyelmet.

A nézők „hazaviszik” ezt a darabot, mert az előadás után is gondolkodnak a 12 dühös emberről. „Jó a szegedi közönség, de a Játékszínben is nagy szeretettel fogadtak minket” – idézett kellemes emlékképeket Kosztolányi tanár úr. Ezért is állunk értetlenül a produkciót esetenként ellenségesen, gúnyolódva fogadó némely beszólás hallatán. Ez a fajta düh talán csak azokban a nézőkben és fanyalgó szakmabeliekben növekszik, akik szerint csak színi akadémiai végzettséggel lehet ráállni a világot jelentő deszkákra. Kosztolányi József szerint a 12 dühös ember produkció eddigi története azt is megmutatja, hogy a színház közösségi műfaj.

 

 

Az SZTE kancellárja kétszer is látta a darabot

Reginald Rose drámája Szegeden született előadásának az az egyik érdekessége, hogy – Fekete Gizi színművésznőn kívül – nem hivatásos előadók szerepelnek a darabban. De nemcsak az egyetemi oktatók és hallgatók színpadi teljesítményére volt kíváncsi az SZTE kancellárja, Devecz Miklós, aki kétszer is látta a darabot.

„A Szegedi Nemzeti Színház nagyszínpada után a Játékszínben is megnéztem a 12 dühös embert. Első alkalommal is tetszett a bemutató, de tapasztalatból tudom, egy-egy darab üzeneti, jelzései, a mondanivaló mélyebb rétegei, az áthallások két-három előadás megnézése után válnak teljessé” – magyarázta Devecz Miklós. Az SZTE kancellárja szerint fejlődött a produkció. „A szegedinél szűkebb játékszíni színpadon sűrűbb volt a feszültség. A 12 esküdt ott nem fért el egy sorban, s e helyzetre ráerősítve – például a székek tudatos csattogtatásával – a szereplők mintegy felnagyították a dühüket.”

„Nagyon megfogott a 3. esküdt, a fiával konfliktusba kerülő apának a darab végén kiteljesedő tragédiája, a matematikus Kosztolányi József alakítása” – árulta el az SZTE vezetője. „Le a kalappal a színészek előtt: a többségük – a szó legszebb értelmében – amatőr, mégis profin oldotta meg a szokatlan játéktérből is adódó új helyzeteket.”

Többletüzenete is van a 12 dühös embernek Devecz Miklós számára. Az SZTE kancellárja úgy véli: e modellértékű produkció megmutatja, hogy a saját mindennapi életünktől eltérő műfajban is alkothatunk maradandót. Igazolja, hogy egy remek ötletből, rövid idő alatt, kis költségvetésből hogyan lehet – nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel – országos hírű előadást létrehozni. A szereplőgárda összetétele, a különleges produkció pedig Szeged és az Szegedi Tudományegyetem sokszínűségét bizonyítja a világnak.

 

Szeged után Budapesten is hódít a 12 dühös ember - GALÉRIA

 

Teltház a Játékszínben

„A szegedi előadásokat követően, 2015. április 26-án a budapesti Játékszínben kétszer is pótszékes, telt ház előtt játszotta el alkalmi társulatunk a 12 dühös embert. Az előadást most is nagy érdeklődés kísérte: a fővárosi bemutató előtt hónapokkal elfogyott minden jegy” sorolta Tajti Gabriella produkciós vezető, az SZTE Kulturális Iroda vezetője.

Az előadás születéséről szőtt vallomások a Játékszín honlapján is olvashatóak.

A szegediek fővárosi előadását több jeles közéleti személyiség – köztük például Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (aki a szegedi látogatását követően másodszor, Budapesten is kíváncsi volt a produkcióra); Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke; Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke; továbbá számos színész, több kritikus – is megtekintette.

„Minden elismerésem az alkotóké, ritka fegyelmezetten dolgozó, ugyanakkor felszabadultan játszó társaság. Profi színészeknek is példát mutattak – fogalmazott a délutáni előadás után Németh Kristóf, a Játékszín igazgatója” – írja a Délmagyarország.

A 12 dühös ember szereposztása: 1. esküdt (Elnök): DR. FORRAI MIKLÓS - ügyész, Szegedi Járási Ügyészség; 2. esküdt: NÉMETH GYÖRGY ATTILA – egyetemi hallgató (SZTE ÁJTK); 3. esküdt: DR. KOSZTOLÁNYI JÓZSEF – egyetemi docens, SZTE TTIK Bolyai Intézet; 4. esküdt: DR. NAGY ERZSÉBET – bíró, Szegedi Ítélőtábla; 5. esküdt: SPITZER JENŐ – egyetemi hallgató (SZTE ÁJTK); 6. esküdt: VARGA NORBERT – a Szegedi Egyetemi Színház vezetője; 7. esküdt: DR. RAGÁNY ZOLTÁN – ügyész, Szegedi Nyomozó Ügyészség; 8. esküdt: DR. HEGEDŰS ISTVÁN – bíró, büntető kollégiumvezető, Szegedi Ítélőtábla; 9. esküdt: FEKETE GIZI – színművész, Szegedi Nemzeti Színház; 10. esküdt: DR. MAGYAROSSY JÓZSEF – ügyvéd; 11. esküdt: GYORGYEV BRÁNIMÍR – Magyarországi Szerb Színház; 12. esküdt: KISS MÁTÉ – hírigazgató, Rádió 88; Őr: NYÉKI TAMÁS – helytörténész. Bíró (hangja): DR. HARANGOZÓ ATTILA – bíró, elnök, Szegedi Ítélőtábla. Látvány: BARNÁK LÁSZLÓ. Szcenikus: MOLNÁR ZSUZSA. Súgó: ALMÁSI GYÖNGYI. Producer: Dr. RAGÁNY ZOLTÁN. Produkciós vezető: TAJTI GABRIELLA. Rendező: BARNÁK LÁSZLÓ.

A 12 dühös ember hódító útja folytatódik, már szinte minden jegy elkelt: a szegedi Kisszínházban 2015. május 16-án, 17-én és 18-án tartanak előadást, pünkösdkor pedig ismét a Játékszínben láthatja a közönség a különleges produkciót.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Schumy Csaba, Annus Gábor

 

Korábban írtuk a 12 dühös ember produkcióról az SZTE Hírportálon:

Budapesten is bemutatkozik a 12 dühös ember

Amikor esküdtekké válunk – színpadon a 12 dühös ember

12 dühös ember: egyetemisták, bírók, jogászok, színészek egy színpadon

 

A 12 dühös emberről szóló beszámolók közül néhány itt elérhető:

Mindenki – más. Lábjegyzetek Jászay Tamás színikritikájához – Horváth Péter írása

Olyanok, mint mindeni más (12 dühös ember) – Jászay Tamás kritikája:

*

Pesten is hódít a 12 dühös ember

Jogászokkal mutatják be Reginald Rose világsikerű drámáját a kisszínházban