SZTE Info

12_duhos_ember_szereplok_kiemelt_nagy

Szeged után Budapesten is hódít a 12 dühös ember

A szegedi nemzeti kis- és nagyszínháza után a budapesti Játékszín közönségét is meghódítja a 12 dühös ember. A darab és az előadás sikerének titkáról a szegedi egyetemhez kötődő szereplőket, nézőket kérdeztünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Visszakaptam a hitem” – mondta az egyik szakmabeli néző a 12 dühös ember előadását követően. „Óriási siker a 12 dühös ember a Játékszínben” – írta a tudósító a Délmagyarországban, s cikkét közel 500 olvasó ajánlja a Facebookon is. A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciója 2014. október 15., az SZTE Őszi Kulturális Fesztiváljához kötődő bemutató óta foglalkoztatja a színházszerető közönséget.

 


A joghallgatók képzésének része lehetne


Pozitív előjelű kulturális eseménnyé növekedett Szegeden a 12 dühös ember. Az elhamarkodott ítélkezés és az előítéletesség veszélyeire ugyanúgy ráirányította a figyelmet, mint a kételkedés fontosságára.


„Profi rendező, Barnák László szereposztása és instrukciói alapján unikális előadás született Szegeden” – összegzett Spitzer Jenő, a Szegedi Tudományegyetem joghallgatója, aki gyermekkorában mesemondóként, később diákszínjátszóként, jelenleg a Szegedi Egyetemi Színház oszlopos tagjaként gyűjt tapasztalatot. Az 5. esküdt értékeli az alkalmi társulat tagjainak precizitását, a spontán kialakult barátságos viszonyt. Elárulta: számára nagy élményt jelentett a profi Fekete Gizi színművészt figyelni a próbafolyamatban, az előadásokon.


„A vállalkozásként működő Játékszíntől különösen megtisztelő, hogy befogadott egy ilyen darabot, mint a szegedi 12 dühös ember. A profizmus és a civilség keveredik az előadásban, amelynek olyan az atmoszférája, amitől végtelenül hiteles a produkció, ami magával ragadja a nézőt” – érvelt Spitzer Jenő.


„Előítéletek nélkül élni nagyon nehéz. Nagy erény, ha valaki képes a prekoncepcióit levetkezni” – érzékeltette a joghallgató, hogy számára mi a bírósági folyamatról szóló darab szakmai üzenete. Egyetért a 8. esküdt figurájának a bőrébe bújó bíró, Hegedűs István fölvetésével: a joghallgatók képzésébe be kéne építeni a darabot, amely megtanít a kételkedés fontosságára, miközben aláhúzza az attitűdöt: ne ítélkezzünk a vádlottról addig, amíg minden kétséget kizáróan be nem bizonyosodik a bűnössége.

 


A 3. esküdt öröme és bánata


jatekszin1Közösségteremtő erő a színpadon és a nézőtéren. Ez a 2014 nyarán kezdődött munkafolyamat és a produkció nagy erénye.

„Nagyon jól érzem magam ebben az előadásban, ebben az alkalmi társulatban! Most abban a fázisban van a darab, hogy tudjuk: biztosan működik, így megjelennek a finomságok, a kevés színpadi gyakorlattal rendelkező társaim is újdonságokat visznek a játékukba – osztotta meg velünk benyomásait Kosztolányi József. A civilként a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézete Analízis Tanszékének egyetemi docense, a matematika tanításának módszertanában is tudós oktató szerint nagyon jó a 12 dühös ember társulata, jól tudnak együtt dolgozni.


„Ne legyek szimpatikus! Én vágytam ilyen szerepre a rendezőtől. Végre szerettem volna kipróbálni magamat egy olyan figura megformálásában, amilyen a valóságban nem vagyok” – magyarázta a szép színházi múlttal rendelkező „amatőr”, a versmondóként is népszerű Kosztolányi József. Kihívásnak érzi, hogy „a főgonosz”, a fiát nem értő apa, a sikertelenségétől is frusztrált vállalkozó szerepét alakíthatja, amelynek megformálásához nincs személyes élménye, így mélyebbről kell építkeznie. Mert a valóságban fiaival esetenként konfliktusos, ám folyamatosan jó kapcsolatban lévő Kosztolányi József szerint mindannyiunkban ott rejtőzik a düh, amit azért érzünk, mert nem teljesen értjük az utánunk érkező nemzedék tagjait.


„Túlnőtt önmagán, új üzenetei is lettek, aktuális közügyeket is új megvilágításba helyez ennek a múlt század ötvenes éveinek végén született darabnak a mai előadása” – jelentette ki a 12 dühös esküdt közül a 3. számút alakító egyetemi oktató. Példaként említette a bróker-ügyet és a halálbüntetést, azt a két ügyet, amely az utóbbi hetekben lett közbeszéd tárgya. De ezeknél fontosabbnak tartja a darabot lezáró kézfogás szimbolikáját, ami az egymás közti kommunikációnak, a párbeszédnek a megértést segítő erejére irányítja a figyelmet.


A nézők „hazaviszik” ezt a darabot, mert az előadás után is gondolkodnak a 12 dühös emberről. „Jó a szegedi közönség, de a Játékszínben is nagy szeretettel fogadtak minket” – idézett kellemes emlékképeket Kosztolányi tanár úr. Ezért is állunk értetlenül a produkciót esetenként ellenségesen, gúnyolódva fogadó némely beszólás hallatán. Ez a fajta düh talán csak azokban a nézőkben és fanyalgó szakmabeliekben növekszik, akik szerint csak színi akadémiai végzettséggel lehet ráállni a világot jelentő deszkákra. Kosztolányi József szerint a 12 dühös ember produkció eddigi története azt is megmutatja, hogy a színház közösségi műfaj.

 

 

Az SZTE kancellárja kétszer is látta a darabot


Reginald Rose drámája Szegeden született előadásának az az egyik érdekessége, hogy – Fekete Gizi színművésznőn kívül – nem hivatásos előadók szerepelnek a darabban. De nemcsak az egyetemi oktatók és hallgatók színpadi teljesítményére volt kíváncsi az SZTE kancellárja, Devecz Miklós, aki kétszer is látta a darabot.


jatekszin_fogadas2„A Szegedi Nemzeti Színház nagyszínpada után a Játékszínben is megnéztem a 12 dühös embert. Első alkalommal is tetszett a bemutató, de tapasztalatból tudom, egy-egy darab üzeneti, jelzései, a mondanivaló mélyebb rétegei, az áthallások két-három előadás megnézése után válnak teljessé” – magyarázta Devecz Miklós. Az SZTE kancellárja szerint fejlődött a produkció. „A szegedinél szűkebb játékszíni színpadon sűrűbb volt a feszültség. A 12 esküdt ott nem fért el egy sorban, s e helyzetre ráerősítve – például a székek tudatos csattogtatásával – a szereplők mintegy felnagyították a dühüket.”


Nagyon megfogott a 3. esküdt, a fiával konfliktusba kerülő apának a darab végén kiteljesedő tragédiája, a matematikus Kosztolányi József alakítása” – árulta el az SZTE vezetője. „Le a kalappal a színészek előtt: a többségük – a szó legszebb értelmében – amatőr, mégis profin oldotta meg a szokatlan játéktérből is adódó új helyzeteket.”


Többletüzenete is van a 12 dühös embernek Devecz Miklós számára. Az SZTE kancellárja úgy véli: e modellértékű produkció megmutatja, hogy a saját mindennapi életünktől eltérő műfajban is alkothatunk maradandót. Igazolja, hogy egy remek ötletből, rövid idő alatt, kis költségvetésből hogyan lehet – nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel – országos hírű előadást létrehozni. A szereplőgárda összetétele, a különleges produkció pedig Szeged és az Szegedi Tudományegyetem sokszínűségét bizonyítja a világnak.

 

12_duhos_ember_jatekszinben
Szeged után Budapesten is hódít a 12 dühös ember - GALÉRIA

 


Teltház a Játékszínben


„A szegedi előadásokat követően, 2015. április 26-án a budapesti Játékszínben kétszer is pótszékes, telt ház előtt játszotta el alkalmi társulatunk a 12 dühös embert. Az előadást most is nagy érdeklődés kísérte: a fővárosi bemutató előtt hónapokkal elfogyott minden jegy” sorolta Tajti Gabriella produkciós vezető, az SZTE Kulturális Iroda vezetője.


Az előadás születéséről szőtt vallomások a Játékszín honlapján is olvashatóak.


A szegediek fővárosi előadását több jeles közéleti személyiség – köztük például Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (aki a szegedi látogatását követően másodszor, Budapesten is kíváncsi volt a produkcióra); Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke; Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke; továbbá számos színész, több kritikus – is megtekintette.


„Minden elismerésem az alkotóké, ritka fegyelmezetten dolgozó, ugyanakkor felszabadultan játszó társaság. Profi színészeknek is példát mutattak – fogalmazott a délutáni előadás után Németh Kristóf, a Játékszín igazgatója” – írja a Délmagyarország.


A 12 dühös ember szereposztása: 1. esküdt (Elnök): DR. FORRAI MIKLÓS - ügyész, Szegedi Járási Ügyészség; 2. esküdt: NÉMETH GYÖRGY ATTILA – egyetemi hallgató (SZTE ÁJTK); 3. esküdt: DR. KOSZTOLÁNYI JÓZSEF – egyetemi docens, SZTE TTIK Bolyai Intézet; 4. esküdt: DR. NAGY ERZSÉBET – bíró, Szegedi Ítélőtábla; 5. esküdt: SPITZER JENŐ – egyetemi hallgató (SZTE ÁJTK); 6. esküdt: VARGA NORBERT – a Szegedi Egyetemi Színház vezetője; 7. esküdt: DR. RAGÁNY ZOLTÁN – ügyész, Szegedi Nyomozó Ügyészség; 8. esküdt: DR. HEGEDŰS ISTVÁN – bíró, büntető kollégiumvezető, Szegedi Ítélőtábla; 9. esküdt: FEKETE GIZI – színművész, Szegedi Nemzeti Színház; 10. esküdt: DR. MAGYAROSSY JÓZSEF – ügyvéd; 11. esküdt: GYORGYEV BRÁNIMÍR – Magyarországi Szerb Színház; 12. esküdt: KISS MÁTÉ – hírigazgató, Rádió 88; Őr: NYÉKI TAMÁS – helytörténész. Bíró (hangja): DR. HARANGOZÓ ATTILA – bíró, elnök, Szegedi Ítélőtábla. Látvány: BARNÁK LÁSZLÓ. Szcenikus: MOLNÁR ZSUZSA. Súgó: ALMÁSI GYÖNGYI. Producer: Dr. RAGÁNY ZOLTÁN. Produkciós vezető: TAJTI GABRIELLA. Rendező: BARNÁK LÁSZLÓ.


A 12 dühös ember hódító útja folytatódik, már szinte minden jegy elkelt: a szegedi Kisszínházban 2015. május 16-án, 17-én és 18-án tartanak előadást, pünkösdkor pedig ismét a Játékszínben láthatja a közönség a különleges produkciót.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Schumy Csaba, Annus Gábor

 

Korábban írtuk a 12 dühös ember produkcióról az SZTE Hírportálon:

Budapesten is bemutatkozik a 12 dühös ember

Amikor esküdtekké válunk – színpadon a 12 dühös ember

12 dühös ember: egyetemisták, bírók, jogászok, színészek egy színpadon


 

A 12 dühös emberről szóló beszámolók közül néhány itt elérhető:

Mindenki – más. Lábjegyzetek Jászay Tamás színikritikájához – Horváth Péter írása

Olyanok, mint mindeni más (12 dühös ember) – Jászay Tamás kritikája:


*


Pesten is hódít a 12 dühös ember

Jogászokkal mutatják be Reginald Rose világsikerű drámáját a kisszínházban

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 21. 09:15 - 25. 17:00
    The BIOMAT 2019 International Symposium will be held at University of Szeged, Bolyai Institute and Hungarian Academy of Sciences, Hungary. The participation in the BIOMAT 2019 International Symposium is another great opportunity for research students and young postdocs to exchange scientific feedback with their colleagues from several countries, in the best tradition of the BIOMAT Symposium Series.
  • október 21.
    12:10 - 12:20
  • október 21.
    16:30 - 18:30
    Az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézete és a Mentor(h)áló az új tanévben is folytatja közkedvelt műhelysorozatát.
    A műhelyfoglalkozáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író
    Mi köze van az ellopott, tömör arany Fabergé-tojásnak a Patyomkin páncéloshoz? Túlélheti-e valaki a 20. század három legnagyobb közlekedési katasztrófáját? Mi történik, ha Nikola Teslának rossz napja van? [...] És egyáltalán, miért ír egy zeneszerző képzeletbeli családregényt?
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Tóth István ezredes, MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettes
    Tordai Kamilla az egyetemi évek után a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségében kezdett el dolgozni, ahol immár két éve dokumentálja a Zrínyi Miklós Laktanya falai között a különböző harcászati foglalkozásokat, gyakorlatokat, városi rendezvényeket. Fotóválogatása a katonák mindennapjait, izgalmakkal teli életüket mutatja be.
    Megtekinthető október 31-ig, hétköznapokon 08.00-22.00, szombaton 09.00-20.00 óráig.