Ismét Szegeden a Bolyai-díj: Pál Csaba biológus stratégiai játékai

A tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréséért nyolcadik alkalommal adták át a Bolyai János Alkotói Díjat. A „magyar Nobel-díjnak” is nevezett kitüntetést 2015. május 17-én vette át Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az evolúciós rendszerbiológiai csoport vezetője.

A baktériumok Achilles-sarkát keresi

„Antibiotikum-reziszetencia kutató nyerte a Bolyai-díjat” – adta hírül a magyar sajtó Pál Csaba szegedi biológus elismeréséről.

„(…) Megvizsgáltuk, hogy amikor egy baktérium alkalmazkodik egy adott antibiotikumhoz, akkor vajon más szerekkel szemben hiperérzékennyé válik-e? A válasz: igen. Az a mutáció, amely ellenálló teszi baktériumokat néhány gyógyszerrel szemben, egyben egy Achilles-sarkat is magában rejt” – nyilatkozta Pál Csaba biológus abban az interjúban, amelyet a Szegedi Egyetem Magazinnak adott abból az alkalomból, hogy elnyerte a 2014-es Szent-Györgyi Talentum Díjat: http://www.u-szeged.hu/sztemagazin/arcel/minden-bakteriumnak-van. A „szegedi Nobel-díjnak” is nevezett elismerést azért ítélte az MTA SZBK kutatójának a díjat 2013 óta kiosztó Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, mert rendkívül jelentősnek ítélte a külföldről hazatelepült Pál Csaba eredményeit: a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának részletes feltérképezését.

Miért érdekes a kutatómunka?

A stratégiai játékokhoz hasonlította a tudományos kutatást a SZEM-nek 2014 őszén adott interjúban.„Az ember állandóan új problémákkal találja szembe magát egy gyorsan változó környezetben, melyeket meg kell oldania” – fogalmazta meg Pál Csaba, hogy miért tatja még a stratégiai játékoknál is érdekesebbnek a tudományos kutatást.

Pál Csaba 1975-ben Budapesten született, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológusi diplomát 1998-ban, majd doktorátust 2002-ben. Kutatott az Oxfordi, a Heidelbergi és a Bathi Egyetemen. Bolyai-díjasként több médiumban is nyilatkozta: nem bánta meg, hogy – részben az MTA Lendület programjának jóvoltából – hazatérhetett. Kutatóként új lehetőségeket kapott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

Csapatban dolgozik

Húsztagú, többségében a szegedi egyetemhez kötődő PhD hallgató alkotta kutatócsoport élén dolgozik Pál Csaba. A kutatócsoportról ad bőséges információt a http://group.szbk.u-szeged.hu/sysbiol/hun-sites-kezdolap.html honlap.

A Szegedi Egyetem Magazin Tudáskapu 6. számában közölt interjúban többször is hangsúlyozta a csapatmunka fontosságát. „A siker érdekében ötvözni kell a molekuláris biológiát, az evolúcióbiológiát, az ökológiát, valamint a rendszerbiológiát, amely számítógépes modellezést is igénybe vesz” – sorolta a különböző tudományterületeket, hozzátéve, hogy a felismerés nem csak az ő érdeme. Pál Csaba büszke fiatal munkatársaira, a közös sikerekre. Ezért elsősorban nekik mondott köszönetet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa 2015. május 17-én, amikor – Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke jelenlétében – átvette Áder János köztársasági elnöktől a Bolyai-díjat.

A „magyar Nobel-díj” históriája

Ismét Szegedre került a Bolyai-díj. A „magyar Nobel-díj” több szállal is kötődik Szegedhez.

„A Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés – nyilatkozta Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora. „A díj mélyen beágyazódott a tudományos közéletbe, úgy hisszük, nem csupán aspirációnk ez, de ténylegesen is a ’magyar Nobel-díjként’ tartják számon a szélesebb értelmiségi közvéleményben. Ennek egyik alapvető kritériuma és feltétele az volt, hogy a díjbizottság valóban a tudomány általánosan elismert és elfogadott képviselőiből álljon, és döntései egyöntetűen elfogadottá váljanak” – fogalmazott Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke. Véleményét több médium is idézte abból az alkalomból, hogy az első Bolyai-díjat 15 évvel ezelőtt adták át a tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréseként.

Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta. Bolya-díjas: Roska Tamás informatikus, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Bor Zsolt fizikus akadémikus, a korábban a szegedi egyetemen oktató és kutató, jelenleg az MTA elnöki tisztét betöltő Lovász László matematikus, továbbá: Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus.

Kétévente olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személy munkáját ismerik el, aki „nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díj százezer eurós pénzjutalommal jár. A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody” – írta a Napi Gazdaság 2015. május 18-án. Az elismerés tudományterülethez nem köthető, egy 15 tagú független díjbizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori magyar köztársasági elnök.

Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora a bizottság munkáját is jellemezte.

„A Bolyai-díj bizottsággal szemben egy nagyon fontos kérés van – ugyanaz, ami a Nobel-díj bizottság esetében is –, hogy nem kaphat mindenki díjat, aki megérdemli, de azt el kell kerülni, hogy olyan kapjon, aki nem érdemli meg – hangsúlyozta Szabó Gábor. – Eddig minden díjbizottság meg tudta oldani ezt a feladatot.”

További információk, fotók

SZTEinfo – Ú. I.

Kép forrása: index.hu