A Szegedi Tudományegyetem a fenntarthatóság útján

Projektzáró rendezvényt tartottak 2015. június 25-én a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Nem véletlen, hogy a rendezvény az egyetem legzöldebb, és a „zöldítésben” éljen járó épületébe került, hiszen a téma a zöld egyetem volt.

Az SZTE zöld műszaki megoldásainak fejlődését Rovó István főmérnök mutatta be, kollégái pedig azokról a jó gyakorlatokról, tapasztalatokról és zöld megoldásokról számoltak be a TOP 10 zöld egyetem projektelem – amely a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 azonosító számú projekt szervezetfejlesztési alprojekt részeként valósult meg – kapcsán, amelyeket tanulmányútjaikon, külföldi felsőoktatási intézményekben láttak.

A zöld misszió

A rendezvényt Szabó Gábor akadémikus, rektor nyitotta meg. Elmondta: egy nagyon sokrétű projektről van szó, amelyben számos olyan aktivitás van, amelyeket a jövőben is fenn kell tartani.

Ez az aktivitás, ez a misszió a szegedi egyetem küldetésének fontos része, amitől nem kíván az intézmény elkanyarodni. A világ zöld egyetemeinek rangsorában elért 19. hely nagyon elegáns. Ez a helyezés pedig azért nagyon szép, mert világos, hogy ez már egy olyan kategória – valahol az első ötven helyezésig –, amit nem lehet egyszeri intézkedéssel elérni vagy fenntartani. Ez már az a kategória, ahol nagyon tudatos, nagyon sok éves fejlesztési stratégia van. Bár igaz az is, hogy a többi egyetemnél e célra a miénknél sokkal nagyobb források állnak rendelkezésre.

A rangsorban előkelő külföldi egyetemek között van olyan például, amely a campusán belül elektromos közlekedés kialakítását tervezi – tette hozzá a rektor.

A Szegedi Tudományegyetemnek a világranglistán való 19. hely eléréséhez minden eszközt egy cél érdekében fel kellett sorakoztatnia – mondta Szabó Gábor, hozzátéve: ebben a szegedi egyetem sikeres volt.

– Ezt a helyet megtartatni nem triviális, ha nem teszünk semmit, akkor nem fog sikerülni – hívta fel a figyelmet Szabó Gábor. Hozzátette: reméli, hogy az egyetem nemcsak meg tudja tartani ezt a helyezést, hanem javítani is tud rajta, és erre jó az esély. Úgy véli: a geotermia bevezetése és a napelemek megduplázása révén talán még arra is esély van, hogy az intézmény a helyezésén javítson egy-két helyet. Utána viszont a helyezés megtartása lesz a fontos célkitűzés.

Az első szennyvízhővel fűtő intézmény

Szabó Gábor akadémikus az egyetemet húsz éven át szolgáló, nyugdíjba vonuló Rovó István főmérnök munkásságát méltatta: az egyetem vezetése és a saját maga nevében megköszönte munkáját. Csatlakozott az ünnepélyes pillanathoz Bodor Dezső is, aki elmondta:a Szegedi Tudományegyetem lesz a világon az első olyan intézmény, amelynek egyes épületeit szennyvízhővel fogják fűteni. Ebben Rovó István főmérnöknek is része van. Ezt követően Bodor Dezső a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara nevében oklevelet és emlékérmet adott át Rovó Istvánnak a megújuló energiák Szegedi Tudományegyetemen való széleskörű alkalmazásáért.

A záró rendezvény Rovó István prezentációjával folytatódott, amelyben elsőként a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat mutatta be. Elmondta: nagy lehetőségek rejlenek a szélerőművekben, amelyet egyébként Magyarországon a nyugati határ közelében használnak jelenleg. Érdekességként megemlítette, hogy spanyol szakemberek kifejlesztettek egy olyan szélerőművet, amelynek nincsenek forgó berendezései, a turbinája lapát nélküli. Az erőmű rezonanciát állít elő, és ezt a rezgést alakítja át energiává.

A környezettudatos nevelésről

A Szegedi Tudományegyetemmel kapcsolatban arra mutatott rá rovó István: a szegedi egyetem „zöldítése” során igyekeztek olyan megtakarítási lehetőségeket keresni, amelyek alkalmazása során az egyetemi szolgáltatás minősége nem csökken. Az energia megtakarításnak sok eleme van, az egyik és legfontosabb a környezettudatos nevelés – amelyet minden évben újra kell kezdeni, hiszen az egyetemre érkező gólyáknak is át kell adni ezt a szemléletet.

A megtakarításokhoz hozzájárul a téli, úgynevezett „szénszünet” és a nyári, úgynevezett „klímaszünet” is.

Az energia megtakarítás egyik alappillére az automatizálás: olyan épületgépészeti rendszerek, mozgás és hőmérsékletérzékelők, termosztatikus radiátorok felszerelése és alkalmazása, amelyek képesek a rendszert átfogóan, és hatékonyan működtetni. Ehhez járul hozzá a modern gépészet alkalmazása is, például az energiatakarékos kondenzációs kazánok, valamint az alacsony karbantartási költségű berendezések beszerzése.

Rovó István prezentációjában megemlítette azt is, hogy a Szegedi Tudományegyetem 300 épületben működik, hétezer energiaszámlát kell kezelnie. Az éves energiaköltség 2,7 milliárd forint.

Energiatakarékosság lépései

Az egyetem energiatakarékosságot megcélzó programja nem most kezdődött, ennek az első lépése volt az a hőtechnikai rekonstrukció, amelynek során a klinikáknál a földbe süllyesztették a távvezetéket, ezzel 20-25 százalékos energia megtakarítást értek el.

A második, hatalmas lépés a 2004. december 10-én kapuit megnyitó Tanulmányi és Információs Központ építése volt, amelynek tervezői az építészeti és energetikai megoldásokat tekintve jóval koruk előtt jártak. A TIK esetében sok mindent figyelembe kellett venni: az épület tájolását, a nagy üvegfelületeket, az árnyékolást, a mesterséges szellőztetést. Ez az épület kapott napkollektorokat is.

Tény, hogy az egyetemi és városi polgárokat célzó szemléletformálás mellett az SZTE elkötelezett abban is, hogy kihasználja a megújuló energiaforrások adta lehetőségeket. Ezeket a Tanulmányi és Információs Központ mellett több nagyberuházás is bizonyítja. Például a 2015-ben megduplázódó, napenergia felhasználásával megvalósuló villamosenergia termelés, vagy a szennyvízhő hasznosításán alapuló technológia kiépítése a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Külföldi zöld megoldások

Az egyetem munkatársai mindig nyitottak és keresik az új technológiai megoldásokat is, erre volt lehetőségük a TOP 10 zöld projektelemnek köszönhetően. Ennek támogatásával külföldi felsőoktatási intézmények élenjáró zöld megoldásait, látogatói programjait és jó gyakorlatait ismerhette meg a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak egy csapata, amelyről Gyarmati László, a TIK intézmény igazgatója számolt be.

A Szegedi Tudományegyetem a fenntarthatóság útján: Eddig megtett lépések, lehetséges útirányok című projektelem záró rendezvényének programja az állófogadást követő szakmai beszélgetéssel zárult, amelyen az SZTE fenntarthatósági törekvéseinek további lépéseit, közép és hosszú távú akcióterveket vitattak meg.

SZTEinfo – Ny. É. E.