SZTE Info

A legújabb Bolyai-ösztöndíjasok között 18 SZTE-kutató

18. esztendeje osztja ki az MTA a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. Idén több mint 800 pályázó közül választották ki a legjobb 200 ösztöndíjast, közöttük 18 a szegedi egyetem, 3 az SZBK PhD-fokozatú kutatója.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Bolyai-napot tartottak a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. A 2015. július 2-i rendezvényen adták át a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyerését igazoló oklevelet.

 

 

„Az egyetemek jelentik a kulcsot”


„Egyre többen szeretnének a tudomány világában érvényesülni” – mondta Lovász László, az MTA elnöke. Idén rekordszámú, összesen 824 pályázó közül választották ki a legjobb 200 ösztöndíjast. „A legtöbb pályázat az egyetemekről érkezett, amihez az Akadémia és az egyetemek közötti élő és szoros kapcsolat is hozzájárult” – olvasható a rendezvényről.


„Nyilvánvaló számunkra: ahhoz, hogy húsz év múlva Magyarországon színvonalas – ha lehetséges, a jelenleginél is színvonalasabb, világméretekben is eredményesebb – kutatás folyjon, az egyetemek jelentik a kulcsot” – mondta az MTA elnöke.

 

 

A humántudományoké az egyharmad


A Bolyai-pályázatok 57 százaléka érkezett egyetemről. Idén a bírálók száma is nőtt: összesen 451-en vettek részt a folyamatban, és ismerkedhettek meg fiatalabb pályatársaik kutatási témájával, munkájával.


A három fő tudományterület között a következőképpen oszlanak meg a nyertes pályázatok: matematikai és természettudományok – 34,5%, élettudományok – 32%, humán- és társadalomtudományok – 33,5%. Lovász László beszédében kiemelte, fontos jellemzője az ösztöndíjrendszernek, hogy a humán tudományok művelői megfelelő, arányos módon vannak képviselve a nyertesek között” – írja az mta.hu

 

 

A szegedi jelenlét


A legújabb Bolyai-ösztöndíjasok több mint 10 százaléka Szegeden dolgozik. A 21 ifjú kutató közöl 18 az SZTE, 3 az SZBK m unkatársa.

A Bolyai János Kutatási ösztöndíjra 2015-ben felvettek közül az SZTE polgára:


Almásiné Csona Zsanett Renáta, Balog Attila, Németh István Balázs, Spengler Gabriella, Szabó Nikoletta, Tombácz Dóra – orvosi tudományok;

Beszédes Sándor – agrárműszaki tudomány;

Enyedi Éva Anna, Ötvös Sándor Balázs, Szőri Milán – kémiai tudomány;

Farkas Richárd József – számítástudomány;

Józsa Krisztián, Kasik László – pedagógia;

Kovács Ferenc – földrajz;

Kovács Szilvia – történettudomány;

Papp Tamás – biológiai tudományok;

Rédei Dóra Judit – gyógyszerészet;

Vígh Viktor – matematika.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai-ösztöndíjasai:

Borics Attila – kémiatudomány;

Burkovics Péter, Zsigmond Laura Alexandra – bilógiai tudományok;,

 


Elkötelezettségnövelő


„A Magyar Tudományos Akadémia 1996-ban hozta létre azt a kiszámítható ösztöndíjrendszert, amely a PhD-fokozat megszerzése utáni kutatói pályaszakaszban támogatja a tudományos pálya iránt valóban elkötelezetteket – írja az mta.hu. – A legkiválóbbak bármely tudományterületről pályázhatnak a határozott idejű, egy, két vagy három évre szóló, havi bruttó 124 500 forintos ösztöndíjra.”

A tudományos karrierjüket építőket 2013-tól már az MTA posztdoktori programja is támogatja.

SZTE-info

Forrás: mta.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Az SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet (KÖVI) szervezésében
    Program:
    9.15 Érkezés, regisztráció
    9.30 Köszöntőt mond: Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese
    9.35 dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatainak használhatósága a köznevelési rendszer fejlesztésében, a rendszer jövője
    10.15 Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer hatása az intézményi fejlesztésre, szervezetre, pedagógiai folyamatokra
    10.50 kávészünet
    11.15 Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma): Szakértőként az iskola élén
    11.30 Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója: A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértők szerepviselkedése, a személyiségfejlődés mélyítésének lehetséges irányai
    12.15 dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója: A KÖVI hozzájárulása a tanfelügyeleti és pedagógusminősítő szakemberek fejlődéséhez
    12.30 Kérdések-válaszok, kötetlen tapasztalatcsere, kedvezményes beiratkozási lehetőség az SZTE KÖVI szakvizsgás képzésére
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
  • január 24.
    10:00 - 13:00