SZTE Info

IMG_1347

Az ELI-ALPS stratégiájába illeszkedő kutatásokat végeztek Szegeden

Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban majdan végzendő kutatásokat előkészítő szegedi projekt hamarosan lezárul. A mintegy 500 millió forintos EU-támogatottságú és 28 hónapon át tartó programot, az interdiszciplináris és 6 altémából álló projekt eredményeit konferencián mutatták be a kutatók.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Több tudományterületet érintett a lézeres kutatás. A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 Impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában című projektet záró konferenciát 2015. január 28-án a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumban rendezték meg.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektorának köszöntője után a szakmai vezető és a projektmenedzser számolt be a 28 hónapos tudományos program eredményeiről.

 

  Az ELI-ALPS „előszobája”

A Szegedi Tudományegyetem – az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a MTA Atommagkutató Intézetével együtt – mintegy 500 millió forintot nyert lézeres kutatásra európai uniós támogatásból. Nem véletlen, hogy a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 Impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában című projektet az ELI-ALPS „előszobájaként” emlegették. A kutatássorozat előzménye az ELI-ben majdan végrehajtható kutatásoknak is, e program szervesen illeszkedik a Szegeden épülő lézerkutató központ stratégiai céljaihoz.

A kutatók azt vállalták, hogy e pályázatban az ultrarövid impulzusú lézerekkel kapcsolatosan végeznek nemzetközi szintű kutatás-fejlesztést, valamint munkájuk megcélozza a lézerek alkalmazását és felhasználását is több területen. A 28 hónapos tudományos programban 28 kutatócsoport dolgozott.

 

  Több tudományterület összefogásával

A záró rendezvényen megnyitóbeszédében Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora arra mutatott rá: a szegedi egyetemen sok sikeres TÁMOP projekt van, ez mégis kiemelkedik abból a szempontból, hogy valóban interdiszciplináris – vagyis több tudomány- és szakterületet érintő – volt. Hangsúlyozta: az ELI valójában nem a lézerfizikusok játszóterének épül, hanem olyan tudományos eredmények fognak az intézményben megszületni, amelyek az alkalmazásokban jelennek meg, számos területen. A rektor hozzátette: bízik abban, hogy az interdiszciplináris megközelítés tovább fog fejlődni, amikor megépül az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont.

Hopp Béla, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője azt mondta: ami szomorúságra ad okot, az az, hogy véget ér a 28 hónapos projekt. Örömforrás viszont, hogy számtalan eredmény született bő két év alatt, a pályázati célok teljesítésével. Szakmai vezetőként azt emelte ki, hogy magas színvonalú nemzetközi kutatásokat végeztek az anyagtudomány, a spektroszkópia, a biofotonika és az orvostudományi alkalmazások területén. A kutatássorozat lényegeként fogalmazta meg azt is, hogy a lézerfizika nem csupán a fizikusoknak szól, hiszen a kutatásokba számos más tudományterület szakemberei bekapcsolódtak, így például gyógyszerkutató orvosok, jogászok, biológusok, vegyészek, matematikusok, programozók és csillagászok is.

A kutatássorozat – az összes altémával együtt – szervesen illeszkedik a Szegeden épülő ELI-ALPS kutatóközpont stratégiai kutatási céljaihoz.

A pályázat megírásakor az volt a másik fontos cél, hogy elősegítse a régióbeli lézeres valamint lézerfelhasználói közösség hozzáférését az ELI-hez kapcsolódó szakirányú kutatásokba. Hozzátette azt is: a pályázat akkor tud igazán sikeres lenni, ha a programban részt vevő szakmai csapat együtt marad, és a továbbiakban is olyan hatékonyan tud együtt dolgozni, mint ebben a projektben.

 

  Kutatók és publikációk

Maróti Péter projektmenedzser azt emelte ki, hogy mintegy negyven fiatal kutató csatlakozott a különböző alprojektekhez, ezzel túl is teljesítették a pályázatban vállalt számokat. A kutatásokban együtt dolgoztak PhD hallgatók, és frissen doktorált ifjú kutatók. Mellettük több mint 20, olyan élen járó, „kiváló kutató” vett részt a munkában, akik témavezetéssel, mentorálással is segítették a fiatal kutatók szakmai előrehaladását. 

A tudományos világban kiemelkedő fontossággal bírnak a publikációk is. A lézeres kutatásban nem csupán az egyes szakmai feladatok teljesítése volt a cél, hanem ezeknek a hazai és nemzetközi megmérettetése is úgy, hogy az eredményeket szakmai folyóiratokban publikálják. Ezzel a referálással lehet megmérni azt, hogy az elért eredményeik mennyire jelentősek nemzetközi és hazai szinten. Hazai és nemzetközi fórumon több mint félszáz publikációt tettek közzé.

 

  A lézerhez kötődő témák seregszemléje

A konferencia további részében a 6 altémát mutatták be az érdeklődőknek.

Elsőként az Attoszekundumos fényimpulzusok keltése altémát és ennek kutatási témáit ismertették. A feladatokat Dr. Osvay Károly, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék docense, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont kutatási technológiai igazgatója irányításával végezték el. Kutatásvezetők voltak: Dr. Kovács Attila, Dr. Geretovszkyné Varjú Katalin és Dr. Kövér Ákos.

A második, Nagy intenzitású terek keltésével és annak alkalmazásaival foglalkozó altémáról Dr. Szatmári Sándor, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Kísérleti Fizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár, tanszékcsoport vezető beszélt.

A harmadik altéma kutatásai a lézerek anyagtudományi alkalmazásaival foglalkozott. E csoportot Dr. Hopp Béla altémavezető irányította, a kutatásvezetők: Dr. Geretovszky Zsolt, Dr. Csete Mária, Dr. Tóth Zsolt, Dr. Vass Csaba, Dr. Kukovecz Ákos, Dr. Jakab Éva.

A lézerek bio- és környezetfizikai alkalmazásairól Dr. Dér András altémavezető, az SZBK Biofizikai Intézet munkatársa, valamint a kutatásvezetők – Dr. Kelemen Lóránd, Dr. Groma Géza, Dr. Garab Győző, Dr. Maróti Péter, Dr. Börzsönyi Ádám, Tátrai Dávid és Dr. Erdélyi Miklós – tartottak előadást.

A lézerek biomedikai alkalmazásairól – azaz a Dr. Bari Ferenc, az SZTE ÁOK és TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanár által irányított altémához illeszkedő kutatásokról – Dr. Kemény Lajos, Zölei-Szénási Dániel és Dr. Tóth András számolt be.

A lézer atom kölcsönhatások elméleti és numerikus modelljei című altéma eredményeit Dr. Benedict Mihály, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Elméleti Fizikai Tanszék egyetemi tanára és a kutatásvezetők – Dr. Vinkó József, Dr. Gergely Árpád László, Dr. Krisztin Tibor és Dr. Stachó László –-mutatták be.

 

ELI_projektzaro_AGORA_2015._januar_28
Az eseményen készült képek itt megtekinthetők.
 

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Az SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet (KÖVI) szervezésében
    Program:
    9.15 Érkezés, regisztráció
    9.30 Köszöntőt mond: Prof. Dr. Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese
    9.35 dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatainak használhatósága a köznevelési rendszer fejlesztésében, a rendszer jövője
    10.15 Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs): A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer hatása az intézményi fejlesztésre, szervezetre, pedagógiai folyamatokra
    10.50 kávészünet
    11.15 Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma): Szakértőként az iskola élén
    11.30 Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója: A tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértők szerepviselkedése, a személyiségfejlődés mélyítésének lehetséges irányai
    12.15 dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója: A KÖVI hozzájárulása a tanfelügyeleti és pedagógusminősítő szakemberek fejlődéséhez
    12.30 Kérdések-válaszok, kötetlen tapasztalatcsere, kedvezményes beiratkozási lehetőség az SZTE KÖVI szakvizsgás képzésére
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
  • január 24.
    10:00 - 13:00