Az SZTE fizikus rektorának előadása nyitotta meg a fény évének hazai programjait

A világon egyedülálló szegedi „szuperlézernek” is helyet adó ELI-ALPS egy páneurópai kutatóintézet, aminek három berendezése közül egyet hoznak létre Szegeden (a másik kettő Prágában és Bukarestben épül).

  Bukarest, Prága, Szeged

„Ha a három helyszínen megvalósuló beruházást együtt nézzük, akkor az csaknem nyolcszázmillió euró. Durván 240 milliárd forintról beszélünk, tehát ez tényleg egy tudományos nagyvállalkozás. A fény nemzetközi évéhez azon keresztül kapcsolódunk, hogy ott nagyon különleges lézerfénnyel lehet majd kísérletezni, nagyon különleges kísérleteket végezni. Egy nagyon komplex és nagyon sok érdekes aspektussal rendelkező projekt ez” – nyilatkozta a Kossuth Rádiónak Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora fizikus professzorként izgalmas előadásban mutatta be az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt jelentőségét a fény nemzetközi éve magyarországi rendezvényeinek nyitányán, 2015. február 19-én az MTA székházban.

„A bukaresti az nukleáris fizikával fog foglalkozni, tehát fotonukleáris központ, a prágai, beamline-nak nevezi az angol, ott tulajdonképpen nagyon nagyteljesítményű lézereknek a közvetlen alkalmazásai lesznek, Szegedet pedig attoszekundumos forrásnak nevezzük” – magyarázta a fizikus akadémikus a Kossuth Rádió hallgatóinak.

  Fókuszban az ELI

Egy éve tették le az alapkövét a szegedi ELI-ALPS kutatóintézetnek, ahol főszerepet kap a lézer, az a „különleges fényforrás, ami vékony, kis széttartású, nagy energiasűrűségű fénynyalábot bocsát ki” – emlékeztet a fény nemzetközi évéről adott összefoglalójában a valasz.hu.

A kísérleti berendezéseket befogadó rezgésbiztos épület csúcstechnológiával épül fel 2015-ben, miközben Európa vezető lézerfizikai laboratóriumai már azokat az eszközöket fejlesztik, amelyeket 2016-tól itt tesztelnek. A várhatóan 2017-ben induló kutatások nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő eredmények elérését teszik majd lehetővé.

Szabó Gábor (fotó: Gilicze Bálint - Origo)

  A társadalomtudósokat is szolgálja

A szegedi a világ első attoszekundumos lézere lesz, ami azt jelenti, hogy attoszekundumonként fog kibocsátani egy fényimpulzust.

„A csúcstechnológia lényege az, hogy olyan lézerrendszer lesz Szegeden, amelyik a legrövidebb fényimpulzusokkal tesz lehetővé kísérleteket. Ez nagyon sok társtudományban, a biológiától az anyagtudományig nagyon érdekes közvetlenül tanulmányozni azokat a folyamatokat, amelyekben az elektronok mozgása az érdekes. Ezt fogja lehetővé tenni az ELI, és jó pár évig feltehetőleg a világon másutt nem lehet elvégezni azokat a kísérleteket, amelyekkel ilyen fajta alkalmazásokat lehet majd csinálni. Mindig szoktam hangsúlyozni egyébként, hogy a szegedi ELI az nem annyira a lézeresek, hanem a társtudományok számára lesz érdekes” – hallhatták Szabó Gábor véleményét a Kossuth Rádió hallgatói.

Rúdugró és atomok egyesülése

„Az attoszekundum nagyon rövid idő, úgy aránylik a másodperchez, mint az egy másodperc a világegyetem korához (ami körülbelül 14 milliárd év). Míg a fény egy másodperc alatt 7,5-szer kerüli meg a földet, egy attoszekundum alatt alig néhány atomnyit mozdul el. Pont ezért hasznos a tudósoknak egy olyan fényforrás, amivel ilyen rövid időközönként tudnak megfigyelni egy folyamatot” – írja a valasz.hu.

Példaként említette Szabó Gábor, hogy ha „a rúdugrásról csak fél percnyi felbontással készítünk képeket: ez egyiken még azt látjuk, hogy egy ember rúddal a kezében fut, a másikon azt, hogy hanyatt fekszik egy szőnyegen. Ha tudni akarjuk, mi történt a kettő között, rövidebb időközönként kell felvételt készíteni. Minél rövidebbek az időközök, annál pontosabban tudjuk, mi történt. Egy nátrium és egy klóratom egyesülésekor például látjuk a végeredményt, a NaCl-molekulát (a konyhasót), de még nincsenek eszközeink a folyamat részletes megfigyelésére, arra, hogy pontosan hogyan viselkedik a két atom elektronfelhője az egyesülése során. Most majd lesz” – idézte Szabó Gábor akadémikust a valasz.hu tudósítása.

  Szent-Györgyi sejtéséből a jövő kísérlete

„Már Szent-Györgyi Albert megsejtette, hogy a DNS viselkedésében az elektronok játsszák a főszerepet: akár száz bázispárnyi távolságra képesek letapogatni a molekulán a hibákat és a felcsavarodásokat, ami az élethez szükséges egyik alapvető mechanizmus. A sejtést azonban kísérletileg eddig nem lehetett igazolni, mert csak most lesz olyan eszközünk, amivel látni is fogjuk, ahogy az elektronok atomról atomra szállítják a töltést” – magyarázta Szabó Gábor a fény nemzetközi évének nyitó előadásában az a tételét, amelyet a Szegedi Egyetemi Tudástár 1. kötetében megjelenő tanulmányában fejtett ki.

(A 8 kötetből álló Szegedi Egyetemi Tudástár bemutatóját 2015. február 25-én 16 órától tartják a szegedi Móra Múzeum dísztermében, arra a tudomány iránt érdeklődőket szeretettel várják.)

  A fény nemzetközi éve 2015

Az ENSZ az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával nyilvánította 2015-öt A fény nemzetközi évének. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott.

A nemzetközi év hazai programbizottsága által szervezett rendezvénysorozat öt fő pillére a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok.

Az oktatási célú programjavaslatokat az MTA partneriskola-hálózatán keresztül várják a szervezők. A javasolt programot és a támogatási igényt a partneriskolákhoz lehet eljuttatni.

A tudományos tartalmú javaslatokat, egyetemi workshopok, konferenciák terveit a fenyeve@titkarsag.mta.hu címen fogadják. Ezekről a rendszeresen ülésező Programbizottság hoz döntést, és lehetőségéhez mérten igyekszik támogatni az elképzeléseket.

Az elfogadott programok megjelennek A fény éve honlapján.

Ízelítő a fény nemzetközi éve 2015. 02. 19-i nyitányának sajtóvisszhangjából:

SZTEinfo