Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A nemzetköziesítés és az alumni rendszerek jelentőségéről tanácskoztak az SZTE-n
A nemzetköziesítés és az alumni rendszerek jelentőségéről tanácskoztak az SZTE-n
2015. április 15.
7 perc
A Campus Hungary felsőoktatási mobilitási ösztöndíj program eredményei, nemzetköziesítés és országimázs témában tartottak beszélgetést 2015. április 15-én a Szegedi Tudományegyetem központi épületében, melyen Prőhle Gergely nemzetközi és uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár is felszólalt.
Hányan vettek részt a Campus Hungary programban 2012 óta? Milyen szerepet játszanak a külföldi diákok a magyar felsőoktatás népszerűsítésében, az országimázs építésében? Mik a Szegedi Tudományegyetem tapasztalatai a mobilitás területén? Mik az ösztöndíjprogramok keretében kiépülő alumni rendszerek jelentőségei? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adtak 2015. április 15-én a Szegedi Tudományegyetem központi épületében megrendezett fórumon.
Cél a magyar felsőoktatás nemzetközi befogadóképességének növelése
„A magyar kultúra, a tudományos és egyetemi világ nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország kiemelkedett a szocialista országok szürkeségéből” – jelentette ki a beszélgetésen Prőhle Gergely. Az ország megítélése soha nem egyirányú utca – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára utalva arra, hogy az országból kiutazó egyének, tulajdonképpen egy személyes meghívót is átadnak a fogadóknak. „A kiküldött hallgató, oktató a magyar felsőoktatást is reprezentálja azzal, hogy milyen benyomást tesz, milyen teljesítményt nyújt, hogyan tud beilleszkedni az idegen közegbe. Ezáltal egyfajta interakció jön létre az ország és a külföldi tudományos világ között” – fogalmazott. Prőhle Gergely hozzátette: a mobilitásnak távlatosan a magyar külpolitikai életre is hatása van, hiszen a kiutazásokból jól látszik, hogy a fiatal magyar értelmiség az angolszász és a germán világ felé halad, ugyanakkor erős közép-európai orientáció is megfigyelhető. A helyettes államtitkár kiemelte: a Magyar Kormány számára a legfontosabb a magyar felsőoktatás színvonalának, nemzetközi befogadóképességének növelése.
„Terv, hogy az összhallgatói létszám 20%-át a külföldi hallgatók alkossák. Ez jelenleg 10 ezer személyt, 10,5%-ot jelent.Ezért olyan hálózatot kell megteremteni, hogy akik ide jönnek tanulni, azokat megfelelő módon, felkészülten tudják fogadni az intézmények.A kormánydöntés azt a cél szolgálja, hogy egy olyan rendszer alakuljon ki, ahol az egyetemek saját magukat tudják akkreditálni ebbe a hálózatba, ezáltal az egyetemek között is egyfajta verseny alakul ki az idegen nyelvű képzései kínálatban” – mondta.
Gallery
A Campus Hungary program eredményei
A Campus Hungary program kétirányú mobilitást, azaz a kifelé és befelé irányuló mobilitást egyaránt ösztönző lehetőség, mely a nemzetköziesítést és az alumni rendszereket is támogatja. A 2012 óta futó intenzív programban 8 pályázati felhívást tettek közzé. A Balassi Intézet által koordinált, a Tempus Közalapítvánnyal konzorciumban megvalósított programnak köszönhetően összesen 8663 hallgató és 1722 felsőoktatási munkatárs juthatott el a világ 92 országába – ismertette Simon Ágnes. A Campus Hungary Program szakmai vezetője hozzátette: a pályázatokban több mint 2, 8 milliárd forint támogatást osztottak ki, a pályázók között több mint 30% a doktorandusz hallgatók aránya.
A legnépszerűbb célországok Németország, Románia és az Egyesült Királyság, de a top 10 célország között szerepel Ausztria, Olaszország, az USA, Spanyolország, Franciaország, Szlovákia és Lengyelország is. Az ösztöndíjak kiosztása mellett a program kiemelt célja, hogy minél több külföldi diákot vonzzon Magyarországra és segítse a magyar felsőoktatás nemzetköziesítési törekvéseit. Ennek érdekében a program támogatásával 25 magyar felsőoktatási intézmény együttműködésében több mint 20 országban számos nemzetközi oktatási vásáron, roadshow-on és workshopon jelentek meg a Campus Hungary standjánál a magyar felsőoktatási intézmények. Így például Törökországban, Indiában, Vietnámban és Japánban mutatkoztak be a magyar intézmények. A program a jövőben biztosan folytatódik, de ennek szakmai előkészítése még zajlik – tudtuk meg Simon Ágnestől.
Az érdeklődők számára hasznos információkkal szolgál a Campus Hungary magyar és angol nyelvű honlapja, melyen a Study Finder program segítségével böngészhetnek az érdeklődők a Magyarországon elérhető angol és egyéb idegen nyelvű képzések között. A külföldi hallgatók tájékoztatását segíti továbbá a Campus Hungary kétnyelvű Facebook oldala, illetve az általános tájékoztató brosúrák.
Más lesz az ember a külföldi tanulmányúttól
„Azt tapasztaljuk, hogy más ember jön haza külföldről. Akármennyi időre is tudott kijutni, más szemlélettel látja a világot, más szemlélettel dolgozik és ezt egész biztos, hogy kamatoztatni tudja a munkaerőpiacon” – fogalmazott Szabó Zsolt. A Balassi Intézet koordinációs főigazgatója hozzátette: a mai diákoknak, oktatóknak szinte már természetes a külföldi ösztöndíj lehetőség, mely az országimázs szempontjából is nagyon fontos, hiszen a kiutazók hírét viszik a világban hazánknak.
A Campus Hungary program előnye, hogy – sok más ösztöndíj programmal ellentétben – választási lehetőséget ad a pályázónak. A diákok maguk dönthetik el és kereshetik meg a lehetőségeket, hogy mit és hol szeretnének tanulni. Ugyanakkor az anyagi feltételek is jobbak, mint más programoknál, hiszen a teljes költségek több mint 70%-át tudták a kiutazók fedezni az ösztöndíjból – mondta el Szabó Zsolt. Sok diákban azonban ott van a félsz a külföldtől és az idegentől. Ezt a program rövid és csoportos tanulmányi út lehetőségei hidalták át – tette hozzá.
A Szegedi Tudományegyetem célkitűzései a nemzetköziesítésben
„Az, hogy ennek a rendezvénynek a Szegedi Tudományegyetem ad otthont, azt jelentheti, hogy az SZTE, mely a nemzetköziesítés folyamatába már nagyon régen bekapcsolódott, nyitott az új lehetőségek befogadására is" – fogalmazott Nagy Katalin. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektori főmegbízottja kiemelte: a szegedi egyetem egészségügyi karain az idegen nyelvű képzés több mint 30 éves múltra tekint vissza, de már ezt megelőzően is érkeztek külföldi diákok Szegedre. „A Tisza-parti universitas vezetésének elképzelése, hogy a rövid mobilitások később meghatározzák a hosszú távú mobilitási és a tandíj bevételekkel járó mobilitásokat is, melynek a nemzetgazdaság szempontjából is óriási haszna van. A külföldi tanulmányút egy életre megteremti a későbbi karrierlehetőséget és meghatározza a jövőbeni fejlődési lehetőségeket” – mondta Nagy Katalin, akitől azt is megtudtuk, hogy az SZTE nemzetköziesítési tervei között szerepel az idegen nyelvű képzési lehetőségek kiterjesztése az universitas mind a 12 fakultására.
Alumni kapcsolatok az SZTE nemzetköziesítésében
„Kiemelkedő a mai rendezvény, mert két olyan dolgot, az alumni mozgalmat és a nemzetköziesítést kapcsolja össze, melyek az SZTE vezetése számára is nagyon fontosak. Az alumni nagy erőforrás, ugyanakkor az egyetem értékmérője is, hiszen fontos, hogy a volt hallgatók milyen hírnevet visznek az egyetemről” – mondta Szabó Gábor az Alumni Találkozó és Ösztöndíjas Fórum megnyitóján. A Szegedi Tudományegyetem rektora hozzátette: a nemzetköziesítés szintén olyan tényező, mely az intézmény kiemelt stratégiai célja. „Napjainkban fontos, hogy a fiatalok a megfelelő korban hozzájussanak a külföldi tapasztalatszerzés lehetőségéhez, elengedhetetlen, hogy a hallgatók nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek, ugyanakkor a haza iránti elköteleződésük is megmaradjon” – fogalmazott az SZTE rektora.
2005. december óta működik az SZTE öregdiák szervezete. Az Alma Mater iroda mára több mint 11 ezer fős adatbázist állított össze, melyben a volt hallgatók mellett oktatók és egyetemi dolgozók is szerepelnek – ismertette Schwimmer-Tóth Tímea. Az Alma Mater iroda vezetője hozzátette: a szervezet célja az egykori hallgatók tudásának, tapasztalatainak visszacsatornázása az egyetemi rendszerbe nemzetközi viszonylatban is. Ennek érdekében három lépcsős modellt dolgoztak ki, mellyel fokozatosan bevonják a volt hallgatókat az universitas életébe.
A nemzetköziesítés jegyében a szegedi egyetem egészségügyi karain külön adatbázist hoztak létre a külföldi hallgatóknak Szeged University Medical Alumni néven. A központi alma mater iroda Alumni of the University of Szeged Facebook profilt kezel, saját angol nyelvű honlapján tájékoztatja a volt SZTE-s idegen ajkú hallgatókat. 2015 szeptemberében pedig közös hétvégére várják a külföldi diákokat az idegen nyelvű orvosi képzés 30 éves fordulója alkalmából.
A rendezvény a Campus Hungary Program (TÁMOP-4.2.4.B/2), a Nemzeti Kiválóság a Konvergencia Régióban Program (TÁMOP-4.2.4.A/2), valamint a Szegedi Tudományegyetem – TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Nemzetközi Alprojekt közös szervezésében valósult meg.