Magyar – kínai kapcsolatok: bővíti tevékenységét az SZTE Konfuciusz Intézete

„A keleti nyitás politikája és a kínai-magyar kapcsolatok” címmel folytatódott 2015. április 16-án a Konfuciusz Teaház, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézete és a Szegedi Közéleti Kávéház közös program-sorozata a Szent-Györgyi Albert Agórában. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselőjének Kínával kapcsolatos beszélgetése előtt, a két politikus jelenlétében két olyan dokumentumot írtak alá, amely meghatározza az SZTE Konfuciusz Intézet további munkáját.

Kínai Központ a kapcsolatok bővítéséért

Szegeden Kínai Központot kíván létrehozni az SZTE Konfuciusz Intézete az egyetemmel közösen. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Ujhelyi István, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke és Devecz Miklós, az SZTE kancellárja látta el kézjegyével.

A Kínai Központ az SZTE Konfuciusz Intézet alapvető céljaihoz nem kapcsolódó oktatási, innovációs, valamint külkapcsolati feladatokat látja el. Ilyen feladat például a kínai hallgatók toborzása; az oktatási vásárokon, kiállításokon való részvétel szervezése; az egyetemi karok kínai üzleti együttműködéseinek fejlesztése és támogatása; valamint a professzorok, szakértők cserekapcsolatainak, illetve az egyetemi delegációk kínai útjának a szervezése.

Magyar – kínai kapcsolatok: bővíti tevékenységét az SZTE Konfuciusz Intézete - GALÉRIA

Középpontban a turisztika

Az SZTE Konfuciusz Intézetnek a magyar-kínai turisztikai, oktatási, kulturális és emberközi kapcsolatok erősítésében betöltött szerepéről egyetértési nyilatkozatot írt alá Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója és Mészáros Márta, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Magyar–Kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásért Felelős Kormánybiztos Titkárság főosztályvezetője.

A 2012-ben a Szegedi Tudományegyetemen létrejött Konfuciusz Intézet ugyanis aktív szerepet vállal a magyarországi kínai relációjú turisztikai és vendéglátással összefüggő, alkalmazott kínai nyelvoktatásban, továbbá a turisztikai kapcsolatok fejlesztésében – földrajzi elhelyezkedése és személyi adottságai előnyös kiaknázásával. A szegedi Konfuciusz Intézet tovább kívánja erősíteni a kínai relációval turisztikai kapcsolatait, oktatási, kulturális és ismeretterjesztő tevékenységet végezve. A Magyar Kormány támogatja a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének törekvését és szerepvállalását.

Közös hang a magyar-kínai együttműködés segítéséért

A kínai tea szertartást az SZTE Konfuciusz Intézet tanára mutatta be az Agora közönségének.

Miért fontos a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztése? Ezt az alapkérdést fogalmazta meg a Konfuciusz Teaház beszélgetésének moderátora, Mohr Richárd.

„Aki győztes akar lenni a gazdaságban, a világban, annak Kínával fel kell vennie a kapcsolatokat” – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter beszélt a „keleti nyitás politikájának” sikereiről, a kínai tőke hazai megjelenéséről. „A kínai kapcsolatok bővítésében Európán belül a zászlóshajó szerepébe került Magyarország” – fogalmazott a miniszter. Példaként említette a Budapest – Belgrád vasútvonal felújítását, a 3,5 milliárd dollárnyi értékű kínai tőke hazai jelenlétét.

„Ha a kínaiak Európára gondolnak, akkor Magyarországot kapunak tekintsék!” – erősítette meg a kormányzati célkitűzést. A Kínával való kapcsolatépítésben egyre nagyobb a verseny – emlékeztetett, majd aláhúzta: „Aki a kínai kapcsolatokból kimarad, az lemarad!”

Kormányokon átívelő nemzetgazdasági és stratégiai kérdésnek minősítette a Kínával formálódó együttműködést Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselője, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke. A következő 50-100 évben Kína megkerülhetetlen tényezővé vált a világban – hangsúlyozta. „Európa mi vagyunk!” – fogalmazott, mikor a magyar-kínai kapcsolatokra, a kiszámítható partneri viszonyra irányította a figyelmet.

„A gazdasági döntések profit alapon születnek Kínában is” – emlékeztetett Szijjártó Péter, amikor arról beszélt, hogy nem lehet a munkát csakis a kínaiakban kialakult hagyományos, a magyarok iránti szimpátiára alapozni. Ujhelyi István szerint meg kell határoznunk, hogy miben lehetünk ott is versenyképesek, miközben a regionalizáció fontosságát se feledjük. A magyar erősségek között példaként sorolta az élelmiszeripart, a bort, a könnyűipart és a turizmust.

Selyemutak csomópontján

„Európa szíve: Magyarország.” Erre a földrajzi elhelyezkedésből eredeztethető értékre folyamatosan rá kell irányítani a kínaiak figyelmét Szijjártó Péter szerint. A miniszter elárulta: azon dolgoznak, hogy a Kínából induló tengeri és szárazföldi „selyemút” Magyarországon fusson össze, itt alakuljon ki Kína európai logisztikai központja.

Szeged híd szerepére irányította a figyelmet Ujhelyi István. Az itteni könnyűipar újjáélesztésére jó példaként említette a Naturtex és egy kínai befektetőnek öt évre szóló együttműködését, amelyről a megállapodást a Konfuciusz Teaház programja előtt, a miniszter jelenlétében írták alá a gazdasági szereplők.

Az EP-politikus szerint Szegeden kellene majd keresztülfutnia a Belgrád – Budapest vasútvonalnak. A miniszter erre nem tett konkrét ígéretet, ugyanakkor elárulta: e vonalnak a teherszállításban lesz szerepe. Ellenben a szerb féllel megegyeztek a Szeged – Szabadka, Szabadka – Baja vasútvonal felújításáról.

A kínai turizmus jelentőségéről is egyetértettek a beszélgető politikusok. A kínai gazdaság erősödésével együtt növekszik az utazók száma.

A Szegedi Tudományegyetem, az ELI és a körülötte formálódó Tudáspark szerepét is hangsúlyozta mindkét politikus a magyar-kínai kapcsolatok további bővítési lehetőségeiről szólva. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megerősítette: öt nemzetközi vállalati befektető – közte az Ericsson – Szegedre telepítéséről folytatnak tárgyalásokat. Egyetértett a kínai diákok magyar nyelvű képzésének az SZTE-re irányításával is. A regionális turisztikai és mezőgazdasági együttműködésben egyaránt szerepet kaphat Szeged és térsége. Szijjártó Péter többszörösen aláhúzta: Szegedet jó szívvel ajánlja minden befektető számára, mert az ország egyik legnemzetközibb városa, amit – többek között – az itt tanuló külföldi diákoknak, az SZTE jelentette innovációs kapacitásnak köszönhet.

„Minél több kutatási és innovációs fejlesztés valósuljon meg Magyarországon!” – ezt a célkitűzést fogalmazta meg 2014-ben a kormány. E cél elérése minden politikai erő közös érdeke – állapította meg Szijjártó Péter és Ujhelyi István. A globális szolgáltatók, az innovációs kapacitások befogadásához olyan partnerekre van szükség, mint például a Szegedi Tudományegyetem.

A Konfuciusz Teaház programját színesítette a részben az SZTE Zeneművészeti Karhoz kötődő zenei csemege: Gárdián Gábor gordonkán adta elő – Győri Péter zongora kíséretével – Huszár Lajos zeneszerző feldolgozásait, többek között a Piros liliomok című kínai dalt.

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Herner Donát