Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény szervezésében a Korunk című kolozsvári folyóirat múltját és jelenét bemutató kiállítás nyílt 2015. április 13-án az SZTE Tanulmányi és Információs Központ Átriumában. A tárlatot Ilia Mihály levelei és a Komp-Press Kiadó köteti gazdagítják.
2015. május 22-ig tekinthető meg az SZTE Klebelsberg Könyvtár Átriumában 'A fiatal KORUNK - 89 évesen' című kiállítás, mely a kolozsvári folyóirat történetébe nyújt betekintést.
Határon túli kisebbségi irodalom
„A mai alkalom több okból sem csupán egy kiállítás megnyitó. A Korunk folyóirat, melynek három szakaszát eleveníti fel a tárlat, több mint egy egyszerű folyóirat, hiszen mindannyiunk életének fontos kísérőjelensége határokon inneni és túli magyarság gondolatiságával. A másik ok, hogy a könyvtár társadalomelméleti gyűjteményének szerves része a határon túli, kisebbségi irodalomra és gondolkodókra való odafigyelés” – mondta a tárlat megnyitóján Keveházi Katalin. A Klebelsberg Könyvtár főigazgatója hozzátette: 'A fiatal KORUNK – 89 évesen' című kiállítás a folyóirat történetéből és jelenéből nyújt ízelítőt, s mutatja be három folyamának jellegzetességeit, a Korunk szerkesztőségének szerteágazó tevékenységét és a Komp-Press kiadványait.
A kiállítást összeállította: Balog Éva és Laczkó Sándor, a Klebelsberg Könyvtár munkatársai.
 |
| A Korunk folyóirat múltja és jelene – kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban - GALÉRIA |
Három folyam, három korszak
Jelenleg harmadik folyamánál tart a Korunk társadalomtudományi folyóirat, mely 1926 óta jelenik meg Kolozsváron. A három folyam három korszakot különít el, s ezek Erdély kulturális régiójának politikai, történeti alakulásával állnak összefüggésben. A Kolozsváron elindított folyóirat a 20. század válság-kérdéseire, az erdélyi magyar és összmagyar társadalom, valamint Kelet-Közép-Európa modernizációs problémáira kívánt választ adni.
A lap legelső számában egy kolozsvári orvos munkája jelent meg, miszerint” fascizmus, bolsevizmus és másnemű diktatúrák” jelentik a legnagyobb veszélyt a világra – fogalmazott köszöntőjében Kántor Lajos.
Az első folyam alapító szerkesztője Dienes László, a kortárs európai jelenségek értelmezésében érdekelt folyóiratot talál ki, így a megjelent cikkek a művészetről, a gazdasági folyamatokról, a hanyatlóban vagy éppen éledőben levő szellemi áramlatokról szóltak.
1940 és 1957 között nem jelent meg a folyóirat, majd 1957 februárjában Gáll Ernő szerkesztésével indult újra, immár a második folyam – fogalmazott a Korunk Baráti Társaság elnöke. E korszak évfolyamaiban pontosan követhetőek a cenzúra enyhülésének és szigorodásának periódusai. „Az 1960-as évek vége és a 70-es évek eleje, egy jobb periódus, ez az egész erdélyi magyar irodalom szempontjából a legjelentősebb korszak” – mondta Kántor Lajos. A hatvanas évek végén a Korunkban olyan szerzők művei jelentek meg, mint Umberto Eco, Robert Escarpit vagy Jürgen Habermas.
A harmadik folyam 1990-től napjainkig tartó története különbözik az azt megelőző évtizedek Korunkjától. A lap főszerkesztője Kántor Lajos lett, majd 2008 májusától Balázs Imre József, jelenleg pedig Kovács Kiss Gyöngy. Ezt a korszakot az arculat folyamatos újratervezése jellemzi. 1992-től az új Korunk máig színváltó Korunk: minden számnak más az alapszíne, s egyben a tematikája.
A mai Korunk sajátos rovataival és tematikus tömbjeivel a korai Korunk általánosan művelő koncepcióját ötvözi a szaktudományos folyóirat-irodalom sajátosságaival. A Korunkban olyan szegedi szerzők is közölték írásaikat, mint Lengyel András, Péter László, Orcsik Roland, Laczkó Sándor, Szajbély Mihály, Ilia Mihály és Darvasi László – derül ki tárlatból.
Szerteágazó tevékenység
A Korunk szerkesztősége jelentős és szerteágazó könyvkiadói tevékenységet is folytat. A Klebelsberg Könyvtár kiállítása a Komp-Press Kiadó kiadványait is bemutatja. A Komp-Press Kiadó 1992 óta jelentet meg könyveket, a Korunk folyóirat társintézményeként a lap szellemiségét a könyvkiadás révén is megjelenítve.
Az esszékötetek és dokumentumjellegű kiadványok mellett a képzőművészeti albumok, illetve a reprezentatív kivitelű tematikus gyűjtemények határozzák meg a kiadó arculatát. A tárlaton megtekinthető például a Szép Magyar Könyv 2012-es versenyében díjazott Könyv, Grafika – Könyvművészet Erdélyben című kötet is. A könyvkiadás mellett a folyóirat szerkesztősége működteti a Stúdió Galériát, melyben a legkiválóbb erdélyi magyar képzőművészek mutatkoznak be. A Korunk Akadémia pedig irodalmi, műfordítói, történelmi előadássorozatoknak ad helyet.
SZTEinfo – Gajzer Erzsébet
Fotó: Herner Donát
