Szimbólumokról beszélgetnek szegedi professzorok, képzőművészek, zenészek

Kettévágott, majd újra összerakott tárgy, amit így többet jelent az előzőnél. Ez a szimbólum szó egyszerűsített jelentése. Nincs olyan kultúra, amely ne alkalmazna szimbólumot – hangzott el a beszélgetés-folyamot indító adásban. Például a szimbólumokról szóló műsor „zenei szimbóluma” lett a szignálként elhangzó Bach zene, ami újból és újból megnyitja a Jel – Kép – Tár részleteit:

  A lelki és anyagi világ jelképei

„A műsorral az a célom, hogy közös gondolkodást indítsak el egy olyan szimbólum szótárról, amelyben nemcsak a szellemi, hanem – C.G. Jung nyomán – a lelki és anyagi világ jelképei is egyszerre vannak jelen, talán egymást magyarázzák” – fogalmazott Pál József. Az irodalomtörténész professzor kezdeményezésével és irányításával készülő műsor a világ egyes elemeihez (színek, számok, állatok, növények, stb), valamint a liturgikus év ünnepeihez kapcsolódóan ismerteti azokat a szimbólumokat, amelyek áthatották az európai, benne a magyar kultúrát. A Biblia és a keresztény tradíció alapján az európai művészet ikonográfiai hagyományában, irodalmi és zenei életében olyan gazdag motívumrendszer alakult ki, amelyek értelmezése kultúránk lényegéhez, alapjaihoz vezet el.

Szellemi alapja: Bálint Sándor több könyve és a műsor készítésében részt vevők által szerkesztett Szimbólumtár (Balassi Kiadó, több kiadás):

Ezen túlmenően a klasszikus világ- és magyar irodalom, zene- és művészettörténet számos alkotásét bemutatják egy-egy bennük meglévő szimbólum kapcsán, újfajta kapcsolatrendszert tárva fel a hallgatók számára.

  A Biblia, az irodalom és a képzőművészetek kapcsolata

A beszélgetéseket Pál József, a Szegedi Tudományegyetem professzora vezeti, meghívott vendégei – Újvári Edit szerkesztőtársa mellett – az egyetem több ismert professzora, akadémikusa a különféle tudományág képviselői, matematikusok, fizikusok, vegyészek, biológusok, illetve irodalom-, művészet- és zenetörténészek. Rajtuk kívül aktív költő, zeneszerző és festő is megszólal.

A Biblia, az irodalom és a képzőművészetek kapcsolatát, szimbólumvilágát járták körbe a Jel – Kép – Tárnak nevezett beszélgetés-sorozat nyitányának résztvevői. A középkori szimbolizmust középpontba állító első beszélgetésben szó esett a teremtett világ elemeiről mint jelekről, milyen ideológia áll a szimbólumok mögött.

  A zene színe: fekete és a számok fenegyereke

Az elmét nyitogató mondatok közé az érzelmekre ható zenei betéteket illesztenek. Például a Haydtól:

A fény szimbolizmusa áll a harmadik beszélgetés középpontjában. A „fizikai” megalapozás után áttértek a „metafizikaira”, a fény mint szimbólum felhasználására a mitológiákban, az irodalomban, zenében, majd a témát az ünnepekkel folytatják. Ehhez választották a határokat fölvillantó zenék közül Vivaldit, bőségesen árad Bach:, villódzik Haydn:

A zene jelentésének, a jelentés nélküli szavak, a hangszimbolika világába is belekukkanthatunk. A beszélgetőpartnerek élvezettel elemezték a költemény és a zene kapcsolatát, örömmel idézetek verstöredékeket és sanzonokat, mikor megállapították: az „az igazi költészet, amitől a tigrisek megszelídülnek…” Beszélgetnek a zene színéről, ami fekete – a versben. Melyek a legszebb szavak? E kérdésre is választ kapunk – dallamos szavakat hallgatva. Hangsúlyozzák azt is: a zene a sűrítés művésete.

„A kettő a számelmélet fenegyereke.” „A kettő a létrejövés száma”– tudjuk meg a számmisztikát súroló gondolatfolyamból…

A Mária Rádió például 2014. szeptember 3-án, aztán szeptember 17-én 22 órakor adta adásba a Jel – kép – tár című beszélgetésfolyam részleteit:

A rádió műsora az adást követő két hétben egy-egy órás sávokban hallgatható vissza az archívumban. A rádióadón a Jel – kép – tár: Szimbólumvilág című műsor új része legközelebb 2014. október 15-én (szerdán) 22 órakor hallgatható meg.

Az első hét beszélgetés letölthető itt:

SZTEinfo