Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szerb harmonikás, magyar hegedűs, roma nagybőgős, sváb-magyar cimbalmos és gitáros, mindez egy sejtelmes női énekhanggal és egy dzsesszdobossal megfűszerezve – az SZTE Őszi Kulturális Fesztivál keretében.
2014. október 29-én megtelt a Millenium Kávéház, érkeztek egészen fiatalok és idősebbek is, nők és férfiak egyaránt, azért, hogy élőben láthassák és hallhassák a népszerű Cimbaliband együttest. „A népzene tehát a természet tüneménye” – mondta Bartók Béla, és ez az állítás a mai vilában is megállja a helyét, vallják a Cimbaliband tagjai. Zenéjükben a modern kelet-európai életérzés keveredik a népzenével, viszont mindez természetes formában történik, mert ők egy igazi „multikulti” zenekar. Szerb harmonikás, magyar hegedűs, roma nagybőgős, sváb-magyar cimbalmos és gitáros, mindez egy sejtelmes női énekhanggal és egy dzsesszdobossal megfűszerezve.
Muzsikájuk forrásai különböző helyekről fakadnak: magyar népzene, klasszikus zene, dzsessz, balkáni népzene, rock’n’roll, de két dolog mégis összetarjta a bandát, a barátság és egy igazi varázslatos magyar hangszer: a cimbalom. Nem véletlenül emlegetik a zenei szaklapok Unger Balázst a „cimbalom Chuck Berryjeként”. Gyors „riffjeivel” változatos stílusban mozgatja, irányítja a zenekart az igazi magyar akusztikus „keverőpult” mögül. A fentieket egyesítve válik teljessé a hallgató számára az eredeti kelet-európai cimbalom rock’n’roll!
Remek hangulatot csináltak, és talán csak a hely hiány miatt nem „fulladt” táncba a műsor.
Fűrész Aliz
