SZTE Info

Az ELI és a fotoszintézis – nagyszabású konferencia zajlik Szegeden

2014. október 18–23. között a lézerfizika, a természetes és mesterséges fotoszintézis, valamint a fotobiológia kutatási és innovatív alkalmazásai területén dolgozó kutatók tanácskoznak Szegeden.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A hatnapos tudományos programot az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Biofizikai Társaság és az „Élet a Fényből” – Fotoszintézis Alapítvány szervezte meg. Mint Garab Győzőtől, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont biofizikusától, a szervezőbizottság elnökétől megtudtuk, a mintegy 80 fő részvételével zajló konferencia része a szegedi lézerközponthoz, az ELI-ALPS jövőbeli alkalmazásaihoz kapcsolódó nemzetközi munkaértekezlet, valamint a bioszenzorika, a „zöld fototechnológia” témakörében fiatal kutatók számára tartandó nemzetközi iskola, amelyre 15 országból 26 fiatal kutató nyert felvételt, és amelynek során korszerű laboratóriumi technikákkal is megismerkedhetnek a hallgatók. A tanácskozás alatt, annak részeként is, Szegeden ülésezik az EU COST PHOTOTECH hálózat tudományos tanácsa is, amely az iskola fő támogatója. A munkaértekezleten 13 európai országból, továbbá az Egyesült Államokból és Szingapúrból érkező, nemzetközi szinten elismert tudósok tartanak mintegy harminc előadást a fotoszintetikus fehérjék atomi szintű felépítéséről, a fotoszintézis és a fotobiológia ultragyors folyamatairól, valamint a bio- és nanotechnológia, a bioszenzorika és az optoelektronika területén végzett innovatív fejlesztési eredményeikről.

 

Az előadások egy jelentős hányada a Szegeden épülő európai lézercentrum egyedi technikai lehetőségeire irányítja a résztvevők figyelmét – bízva abban, hogy ennek a világszínvonalat képviselő nagyberendezésnek a segítségével megérthetjük azokat a molekuláris folyamatokat, amelyek révén a növényvilág a napfény energiáját átalakítva évmilliók óta biztosítja a teljes földi élet energiaszükségletét, és egyúttal gondoskodik bolygónk oxigénben gazdag atmoszférájának fenntartásáról is. Az így megismert mechanizmusok alapján jó esély van áttörő nanotechnológiai fejlesztési eredmények elérésére a környezetbarát, megújuló szoláris energiahasznosítás területén. A rendezvénynek a Szegedi Tudományegyetem, a a SZAB-székház és az MTA SZBK ad otthont. Részletek a következő honlapon: http://conferences.brc.hu/

 

A nagyszabású tudományos eseményről részletes beszámolót is olvashatnak majd az SZTE hírportálján.

 

SZTEinfo


Az esemény a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005-es projekt (Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra) segítségével került megrendezésre.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.