Az Európai Unió megújult intézményeinek kihívásairól tartott előadást Martonyi János professzor, korábbi külügyminiszter 2014. november 27-én az SZTE ÁJTK Kari Társalgójában.
Az Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete által működtetett Europe Direct Szeged európai uniós információs iroda Integrációs Klubjának 2014. november 27-i előadását Martonyi János korábbi külügyminiszter, a kar Nemzetközi Magánjogi Tanszékének professor emeritusa tartotta. A választott témája „Az Európai Unió megújult intézményei a növekvő kihívásokkal szemben” címet viselte, melynek aktualitását a nemrég megválasztott új uniós bizottság adta.
A 20. század második fele az európai integrációról szólt – jelentette ki előadása elején Martonyi János, utalva arra, hogy a szövetséges erők a második világháború után nem a vesztesek országok elpusztítására, hanem újjáépítésére törekedtek. – Ez azonban magában rejtette a béke csapdáját, amikor a békepolitika mellett elhanyagoltuk a biztonságpolitikát – mondta az előadó, hozzátéve: ma a biztonság globális szinten is előtérbe került, és az EU is lépéseket tervez.
Az európai integráció második csapdájaként a bővülést és bővítést nevezte meg. – Ugyan be kell látnunk, hogy ma nem minden baj forrása a bővítés, a rendszer folyamatos terjeszkedése egyre nagyobb terheket rótt az integrációra. Az EU intézményeinek bővülése, szaporodása például túlszabályozást vont maga után – mondta a professzor. Ennek felismerése természetesen nem most történt meg, és egy ideje törekednek az unió szabályozásának rugalmasabbá tételére, amelynek hiányában az emberek elvesztik a bizalmukat a rendszerben.
– Mindezek mellett előre kell lépni az energiapolitika terén, költségvetési uniót kell létrehozni, és vissza kell venni bizonyos pontokon az integrációból – sorolta a volt külügyminiszter azokat a pontokat, amelyek személyes véleménye szerint még kiemelt fontossággal bírnak. Az Európai Unió integrációs folyamatát ugyanis reálisan kell kezelni, a túlzásba vitt buzgalom és vakhit ugyanis visszacsaphat. Ilyen például, hogy tagállamok egymással szemben megfogalmazott bírálata nem vezet sehová, éppen ezért tiszteletben kell tartani egymás alapelveit.
Az előadást követően lehetőség nyílt kérdések feltételére. A közönséget leginkább az EU határainak bővítése, az újabb válságok kiküszöbölésének lehetősége és az uniós politikai élet érdekelte.
SZTEinfo – Őszi Tamás