SZTE Info

A tehetséggondozás új horizontja: az autogén tréning

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat programjaként a tehetséggondozás új formáiról tanácskoztak 2014. november 11-én az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencián Bugyi Katalin, a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szarvasi Tagintézmény tehetséggondozó koordinátora „Lelki erő a tehetségek gondozásához” című előadásában az autogén tréning pedagógiában alkalmazott lehetőségei ismertette. A pedagógusok mindennapi munkájuk során számos nehézséggel találkoznak, mely stresszhelyzetet idéz elő. A stressz levezetésére, a relaxációra rendkívül alkalmas módszer az autogén tréning fogalmazott. Az autogén tréning olyan relaxációs módszer, mely elősegíti az egyén testi-lelki egészségét, miközben növeli a teherbírást és a kreativitást. Segít leküzdeni a mindennapi stresszt, növeli a koncentrációs készségeket. Jellemzően önindította folyamat, melynek fő jellemzői az önmagunkra figyelés, a testi ellazulás, a belső koncentráció. A bárhol alkalmazható relaxáló módszer napi 10 percet vesz igénybe, és körülbelül 2-3 óra alvást helyettesít, a relaxálás során átélt élményeket pedig úgynevezett relaxációs naplóba rögzítik – tudtuk meg. Ezt a feszültség-és stresszkezelő módszert azonban nemcsak a pedagógusok alkalmazzák, hanem a diákoknak is tanítják. Az úgynevezett diákrelaxációs képzés óvodás kortól egészen középiskolás korig tanítható, az életkori sajátosságoknak megfelelő játékok és élményfeldolgozás segítségével, így például relaxáló mesével, interaktív relaxációval, tantárgyszimbolikával. Hatása, hogy növeli a diákok teljesítményét, kreativitását és motivációját, biztosítja a teret és az időt a belső élmények megfigyeléséhez – összegezte.


SZAB_tehetsegfejlesztes_konferencia_2014_november_11
A tehetséggondozás új horizontja: az autogén tréning - GALÉRIA


A vizuális relaxációs elemekre épülő tehetséggondozó műhely tapasztalatait és lehetőségeit ismertette beszámolójában Fügedi Petra Anna, a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szegedi Tagintézménye tehetséggondozó koordinátora. – A tehetséges diákok főbb jellemzői a gazdag szókincs, jó megfigyelő képesség, az, hogy gyorsan megjegyzik a tényeket, gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat, és erősen motiváltak – sorolta. A vizuális relaxációs elemekre épülő műhely célja az volt, hogy a részt vevő diákok gyakorolhassák a relaxációt, a kognitív fejlődés mellett támogassák az érzelmi fejlődésüket is, fejlesszék a fiatalok erős oldala mellett a gyengeségeiket is. A tehetséggondozó műhely első részében egy 12 alkalmas készségfejlesztő programot tartottak, melyen 15 fő vett részt. Erre épült egy 3x4 órás alkotói kör egy rajztanár és az iskolapszichológus bevonásával. Az alkotókörön a diákok a relaxációs technika utána kővirágfestésen ábrázoltak egy a lelki állapotuknak megfelelő virágot, megismerkedtek a hideg-meleg színek szimbolikájával, és elmosódó önarcképekkel jelenítették meg azt, amit mások nem látnak meg bennük foglalta össze Fügedi Petra Anna.

 

SZTEinfo Gajzer Erzsébet

Fotó: Edelmayer Zsolt

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.