SZTE Info

Szuperszámítógépes háttér segíti az innovációt az SZTE-n is

Végéhez érkezett az a nagyszabású informatikai projekt, melyben az SZTE három másik intézménnyel együtt szuperszámítógépekkel közös kutatási infrastruktúrát hozott létre, és számtalan nagyszerű tudományos eredményt érhetett el.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A „Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium” című projekt legfőbb célkitűzése volt, hogy a három nagy vidéki egyetem (Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem) lokális szuperszámítógépes rendszereinek összekapcsolása révén a megújult felsőoktatási kutatási infrastruktúra használhatósága és kihasználtsága a lehető legmagasabb szintre emelkedjen, a kutatás mind több területén kimagasló eredménnyel hasznosuljon, ezáltal további jelentős nemzetközi kutatási együttműködési lehetőségekhez juttatva a magyar kutatókat. A felsőoktatási intézményeknek az informatikai hátteret a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) biztosította. A 2012. november 1-jén indult és 2014. október 31-én zárult projekt számtalan kutatást segített az SZTE-n, a fizikától kezdve az orvostudományon át egészen a bölcsész és jogász munkáig.

– Az innovációban nagy szerepe van a számítógépes háttérnek – mondta a 2014. október 31-én az SZTE Rektori Hivatal épületének dísztermében tartott zárórendezvényen Pál József, a szegedi egyetem rektorhelyettese, aki hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a tudomány gazdagsága megkapja a kellő segítséget. – A projekt során nemzetközi színvonalú eredmények születtek, melynek köszönhetően létrejöhet egy maghatározó tudományos háttéradatbázis.


Szuperszamitogep_zarorendezveny_2014._oktober_31_galeria
Zárórendezvény - GALÉRIA


– A szuperszámítógép több ezer processzort foglal magába, és a tárolókapacitása pedig petabyte-okban mérhető. Ez így több tízezer személyi számítógépnek felel meg – jellemezte a szuperszámítógép nem mindennapi teljesítményét Dombi György, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar professzora, a projekt szakmai vezetője. – Ez a számtalan processzor ráadásul pontosan tudja, hogy mit csinál a másik, ennek köszönhetően egymás párhuzamos feladatait átveszik, és összesítik. Ez hatalmas mennyiségű adatfeldolgozást tesz lehetővé – tette hozzá. A NIIF Intézet jóvoltából mindhárom egyetem rendelkezésére bocsátottak egy szuperszámítógépet, melyet különböző kutatásokra lehetett felhasználni, ráadásul a kutatási eredményeket a közös hálózat által meg is oszthatták egymással. – A három egyetem gép és a budapesti központ egyetlen rendszert alkot, ami egy nagy sebességű hálózattal van összekötve. Az így létrejött tudományos adatbázis pedig minden más felsőoktatási intézmény rendelkezésére áll majd Magyarországon – magyarázta Dombi György.

A Szegedi Tudományegyetem igen szerteágazó kutatásokra használta a birtokában lévő technológiát. A szuperszámítógép biztosította előnyöket ugyanis nem csak a természettudomány és az informatika képviselői használták ki, hanem a bölcsészek és jogászok is. A Bölcsészettudományi Karon például a kora újkori magyar szellemi műveltséget feldolgozó dokumentumokat tartalmazó interaktív adatbázist hoztak létre. A szuperszámítógépes munka sarokkövének azonban mégis az ELI-hez kapcsolódó kutatások számítanak. Elsőrendű cél volt a lézerközpont által gyűjtendő óriási adatmennyiség kezelésének és tárolásának megoldása és a szuperlézer diagnosztikai monitorozásának modellezése.

A TÁMOP -4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0010 azonosítószámú „Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium” című projekt a kitűzött céljait maradéktalanul teljesítette, és a lezárulta ellenére a résztvevők számtalan tervvel bírnak. – A számítástechnika rettenetesen gyorsan változik. Már most azon gondolkozunk, hogy milyen lesz a jövő, hogyan tudunk továbblépni, és miként tudunk részt venni a most induló Európai közösségi pályázatokban hogyan tudunk részt venni – mondta Dombi György.

 

SZTEinfo – Őszi Tamás

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.