Megújuló energiaforrások használatával éves szinten mintegy 100 millió forintot takarít meg a Szegedi Tudományegyetem, ez az intézmény teljes energiaköltségének körülbelül 4 százaléka.
Az újszegedi termálkör működésbe helyezése kapcsán tartott 2014. november 19-i sajtóeseményen Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója kiemelte: a példaértékű geotermikus projekt nem önmagában álló fejlesztés, hanem végiggondolt, hosszú távú egyetemi stratégia részeként kell rá tekintenünk. A Tisza-parti universitas célja, hogy valódi zöld egyetemmé váljon, ennek jegyében hajtott, illetve hajt végre végre technológiavezérelt beruházásokat, alkalmaz zöld technológiákat, használ egyre nagyobb mértékben megújuló energiaforrásokat.
2754 napelem az egyetemi épületeken
Egy sikeres uniós pályázat révén 2012 végétől az egyetem 24 épületén 2754 darab napelem működik, a park teljesítménye 660 kW. A hosszú, 35 éves üzemelési idejű beruházás vívmánya, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását éves szinten 2000 tonnával csökkenti, emellett az SZTE számára 30 millió forintos megtakarítást is hoz. A megtakarítás fele az adott kar vagy egység villamosenergia-költségeit csökkenti, a másik feléből pedig a napelemek karbantartását fedezi, valamint újabb energiamegtakarítást eredményező beruházásokat végez az intézmény. Az SZTE Óvodában például a földgázfogyasztást próbálja minimalizálni úgy, hogy a napelemek által megtermelt pluszenergiát fűtésre használja az újonnan beépített klímaberendezésekkel. Optimális esetben (az időjárástól függően) így akár évi 600 ezer forintot is meg lehet spórolni.
Az egyetemen 3 helyszínen is napkollektorok állítanak elő használati melegvizet. Ennek révén a II-es kórház épületében megközelítőleg évi 2,2 millió, a TTIK biológiai épületében 270 ezer forintot tudnak megtakarítani, míg a TIK használatimelegvíz-költsége átlagosan havi 200 ezer forinttal csökken a napsütéses időszakban. Hőkutas, hőszivattyűs hűtési-fűtési rendszerek üzemelnek az új vagy felújított egyetemi épületekben. A Mérnöki Kar Moszkvai körúti épületének fűtését teljes egészében ellátják a hőszivattyúk, földgáz használatára nincs is szükség. Az így elért megtakarítás évente mintegy 1,6 millió forint. A TTIK Dóm téri fizikai részlegében éves szinten annyi hőt termelnek a hőkutak, amennyihez 1,9-2,1 millió forint árú gázt kellene elégetni.
Két termálkör fűt 30 épületet
A most záruló geotermikus projekt keretében pedig az SZTE 30 épülete állt át gázalapúról termálfűtésre. A szegedi termálkör 25, az újszegedi 5 egyetemi épületet lát el. A fejlesztés a földgáz és az átvett geotermikus hő árát összehasonlítva, a külső hőmérséklettől függően várhatóan 60-70 millió forintos megtakarítást jelent évente az egyetemnek. Összességében a megújuló energiaforrások használatával mintegy 100 millió forintot takarít meg a Szegedi Tudományegyetem, ez az intézmény teljes energiaköltségének körülbelül 4 százaléka.
Az SZTE a legzöldebb magyar universitas
Mindezeknek a programoknak köszönhetően 2013-ban a legjobb 12 százalék közé került a Szegedi Tudományegyetem a Zöld Egyetem Világrangsorban. A világ egyetemeinek zöld mérőszámokon alapuló rangsorolása a dél-kelet-ázsiai University of Indonesia kezdeményezésére indult el 2010-ben. Tavaly 61 ország 301 felsőoktatási intézménye közül a 35. lett a Tisza-parti universitas, ezzel hazánkban a „legzöldebb”, Európában a 13. helyezett az SZTE.
A zöld egyetem rangsor jogosultságát és népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az indulása óta dinamikusan emelkedik a résztvevők száma: három év alatt több mint háromszorosára nőtt a kérdőívet kitöltő egyetemek száma (2010-ben 95, 2012-ben, 2013-ban már 301 egyetem csatlakozott). Az SZTE évről évre feljebb lépett a környezettudatossági világrangsorban. 2013-ban már az indulók 88 százalékát sikerült megelőznie, és a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent az SZTE és az első helyezett közötti pontkülönbség is. A kiváló eredményhez nagymértékben hozzájárult az egyetemi napelemberuházás megvalósulása, számos egység zöld fejlesztései és környezettudatossága, illetve az, hogy az SZTE egyre szélesebb körben nyer el és hasznosít a fenntarthatóságra fordítható uniós forrásokat. A várakozások szerint a geotermikus projekt, a két termálkör működésbe állása még tovább javít a szegedi egyetem pozícióin. Mindemellett összeállt a Szegedi Tudományegyetemen egy szakértői csoport, amelynek feladata a zöld egyetem rangsorban élen járó intézmények jó gyakorlatainak, adaptálható ötleteinek megismerése, valamint az SZTE rövid, közép- és hosszú távú zöld stratégiájának meghatározása.
Folytatódnak a környezettudatos fejlesztések
Majó Zoltán az újszegedi rendezvényen ezt a szándékot megerősítve úgy fogalmazott: a környezettudatos, fenntartható, zöld fejlesztések nem állnak meg, az egyetem tovább kíván haladni ezen az úton. Az SZTE már az ősszel beadott egy pályázatot napelemparkjának bővítésére, és a geotermikus rendszerbe is újabb épületeket kíván bekapcsolni.
SZTEinfo