A kolozsvári egyetem háborús hétköznapjait mutatták be az SZTE-n

Háborús hétköznapok a kolozsvári egyetemen (1914-1918) címmel tartottak konferenciát 2014. november 14-én az SZTE TIK-ben a Szegedi Tudományegyetem Egyetemtörténeti Bizottsága, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtára és az SZTE Szaklevéltár szervezésében. A rendezvény a Szegedi Tudományegyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közös hagyományának és eredetének ápolását, az egyetemtörténeti kutatásokban való együttműködés még hatékonyabbá tételét volt hivatott szolgálni amellett, hogy az I. világháború kitörésének 100. évfordulójához kapcsolódó emlékév programjainak sorába illeszkedett. Az elhúzódó háború a szegedi universitas elődje, a kolozsvári egyetem számára is komoly nehézséget jelentett, a háborús hétköznapokat ismerhették meg a résztvevők.

Az egyetemtörténet egyben Európa-történet is

Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese köszöntőjében úgy fogalmazott, a kolozsvári egyetem 1872 és 1918 közötti történetének kutatása, feldolgozása alapvető fontosságú. Számos új dokumentum, eddig feltáratlan anyag megismerése révén olyan eredményeket lehet elérni a professzor szerint, melyek az intézmény múltja mellett a térség, illetve egész Európa múltját is közelebb hozzák az érdeklődőkhöz. – Amikor egyetemtörténetet írunk, akkor Európa történetét is írjuk – világított rá.

A rektorhelyettes úgy folytatta, fejet kell hajtanunk Márki Sándor professzor előtt, aki a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektori tisztségét is betöltötte az 1914/1915-ös tanévben, a következőben pedig rektorhelyettes volt. Nagy érdeklődéssel dokumentálta az egyetemet és a hallgatókat érintő történéseket, visszaemlékezései rendkívül tanulságosak, feltárják a szörnyű valóságot. A kéziratot az SZTE a napokban jelenteti meg egy a TÁMOP által támogatott sorozat részeként. Pál József elárulta, nyolc kötetet adnak ki a szegedi egyetem múltjáról és jelenéről. Ezek közül három a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert életművét, szellemi hatását dolgozza fel, négy a jelenleg művelt tudományterületeket mutatja be – a társadalomtudományi mű függeléke Márki Sándor professzor említett anyaga –, a nyolcadik pedig egy egyetemtörténeti képeskönyv 542 fotóval a kolozsvári és a szegedi universitas közös történelméből. – Egyetemünk múltja harmonikusan kapcsolódik össze a jelennel – emelte végül ki Pál József.

Készülőben az egyetem 1872-1918 közötti történetét bemutató kötet

A megnyitóbeszédet Blazovich László professzor, az egyetemtörténeti bizottság elnöke tartotta. Beszámolt róla, munkacsoport alakult az egyetemtörténeti monográfia második kötetének megalkotására, az 1872-1918 közötti történet feldolgozására. – Nagyon fontos döntés volt az SZTE életében, hogy az intézmény történetét egészen 1581-ig, a Báthory István-féle kolozsvári akadémia megalapításáig vezetjük vissza. Nem kevés harc árán jutottunk el idáig, többen is rendkívül kemény, szívós munkát végeztek az ügy érdekében, elsősorban Minker Emil és Makk Ferenc professzorok. Jómagam a Csongrád Megyei Levéltár igazgatójaként igyekeztem segíteni a küzdelmet, és Makk Ferenc professzortól vettem át az egyetemtörténeti bizottság irányítását. Visszatekintve azt mondhatom, ma már megdöbbentőnek tűnik az a sok vita, ami az 1581-es kolozsvári gyökerek kapcsán folyt a szegedi egyetemen, hiszen csakis büszkének szabad lennünk erre a múltra – hangsúlyozta.

Blazovich László elárulta, az 1872 és 1918 közötti történetet feldolgozó kötet adatgyűjtése már folyamatban van, a kutatás elsősorban Kolozsváron zajlik, majd pedig következhet a tanulmányok megírása. A professzor szerint ez a monográfia mérföldkőnek számít majd az SZTE életében. A mostani konferencián pedig az első világháború századik évfordulója kapcsán a kolozsvári egyetem 1914-1918 közötti történetébe vezettek be az előadások, azaz a részt vevő szakemberek „a tetővel kezdték a ház építését”.

A kolozsvári egyetem háborús hétköznapjait mutatták be az SZTE-n - GALÉRIA

193 hallgató halt hősi halált

A tudományos rendzvényen elhangzott: a négy esztendő alatt a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 3661 diákja vonult be katonának, közülük 193 hősi halottról tudunk. Vajda Tamás, az SZTE Szaklevéltár vezetője, az egyik főszervező azonban a Média Centrumnak azt mondta, a további kutatások alapján ez a szám minden bizonnyal emelkedni fog. Tóth Szilárd, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa bemutatta, milyen problémákkal kellett megküzdenie a felsőoktatási intézménynek: számos épületéből hadikórház lett, ahol akár 1500 sebesültet ápoltak, az infrastrukturális gondok mellett tanárhiány lépett fel, és a hallgatói létszám is lecsökkent. Érdekesség viszont, hogy értelemszerűen nőtt a női diákok aránya, ami a tananyagban, a kurzusok tematikájában is éreztette hatását. Megtudtuk tőle, Márki Sándor rektor felvetette, katonai tanulmányokat is lehetne oktatni a sebesülteknek, ráadásul magyar nyelven, ezzel is segítve a tiszti utánpótlást. A történetemoktatásban pedig nagyobb súlyt kapott a világháborús ellenségek, valamint szövetségesek megismertetése, új kurzusokat vezettek be például Oroszoroszág, majd Anglia, illetve Németország múltjának áttekintése céljából.

A tudományos előadásokhoz tárlat is kapcsolódott a Klebelsberg Könyvtár kiállítási terében. A rendezvénnyel a szervezők hozzá kívántak járulni az 1921-ben Szegedre került professzorok, tansegédszemélyzet és hallgatók háborús élményeinek és megpróbáltatásainak tisztázásához és rekonstruálásához, ezzel is kifejezve a jelen kor nagyrabecsülését áldozatvállalásuk előtt.

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

Fotó: Herner Donát